Komoly konfliktus bontakozott
ki az Alkotmánybíróság és a rendes bíróságok között, és mai határozathirdetésén az AB egyértelművé tette, hogy nem enged az álláspontjából.
Három ügyben hirdetett ma határozatot az Alkotmánybíróság. Ezek közül kettő a rendőri arcképek kitakarásával kapcsolatos. Az ATV és a Hvg.hu is alkotmányjogi panasszal fordult az AB-hoz, indítványozva hogy a testület semmisítse meg az őket kártérítés fizetésére kötelező jogerős bírósági ítéleteket, amiért szolgálatban lévő rendőrökről felismerhető felvételeket közöltek.
Igazi abszurd hungarikum volt, de az AB ma véget vetett a nevetséges gyakorlatnak és kimondta: nem jogsértő, ha a rendőrről felismerhető fotót közöl a sajtó.
A kérdés nem új az AB számára. 2014-ben épp az Index panaszára hoztak egy fontos határozatot, főszabályként kimondva, hogy a közéleti eseményeken a rendőri intézkedésről készült felvétel hozzájárulás nélkül is nyilvánosságra hozható, ha a tájékoztatás hírértékű és a felvétel közlése nem öncélú. Ezzel lényegében azt mondta ki az AB, hogy ha ezek a feltételek fennállnak, a két versengő alapjog közül a sajtó szabadságához fűződő fontosabb, mint a rendőré a képmásához.
Az ügy a várakozások ellenére itt mégsem ért véget, mert a megismételt perben születő bírósági ítéletben leszűkítően értelmezték az Ab határozatát, és végül újra a rendőröknek adtak igazat. Az Index ezért nemrég megint az AB-hoz fordult, de a megismételt ítélet lényegében borítékolta az AB és a bíróságok nyílt konfliktusát:
A mai nyilvános ülés volt az első, ahol az AB deklarálta, hogy nem enged a bíróságoknak, az ATV és a Hvg.hu pervesztésével végződő ítéleteket egyaránt megsemmisítette. Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla nem értett egyet a többségi döntéssel.
Az Alkotmánybíróság határozataiból kiderült, hogy mindkét esetben azt vizsgálták, a bíróságok kellő súllyal vették-e figyelembe az Index ügyében született AB-döntést, elvégezték-e az előírt mérlegelést a sajtószabadság és a rendőr jogai között. Mindkét ügyben úgy találták, hogy ez nem történt meg, a bíróságok csak azt vizsgálták, hogy a rendőr hozzájárulására szükség lett volna-e.
Az AB hangsúlyozta, hogy a határozatai mindenkire, így a bíróságokra nézve is kötelezők, és azok közvetlenül hatályosulnak a közzétételkor, tehát valójában irreleváns, hogy a Kúria késlekedett a korábbi, a rendőröknek fizetett kártérítések alapjául szolgáló jogegységi döntés megsemmisítésével, mert a két jogerős ítélet megszületésekor a vonatkozó határozata már hatályban volt.
Ha mindez nem lett volna elég, az AB elnökeként eljáró Sulyok Tamás mindkét döntés indoklásakor elmondta, hogy a bíróságok nem szelektálhatnak önkényesen az alkotmánybírósági határozatok pontjai között. Az AB ezzel, ha burkoltan is, de teljesen egyértelművé tette, hogy
minden olyan ítéletet meg fog semmisíteni, melynek meghozatala során a bíróságok nem a fentiek szerint járnak el. index.hu http://index.hu/belfold/2016/10/18/alkotmanybirosag_hatarozat_rendor_kepmas/
