Ma délelőtt tragikus hirtelenséggel elhunyt kollégánk, Szendrei Péter. A hírt megérteni,
leírni és tudomásul venni is hatalmas feladat. Péter a maga újságírás iránti elkötelezettségével, fáradhatatlan munkamódszerével pótolhatatlan veszteség a szerkesztőség számára. Az Észak-Magyarország teljes kollektívája osztozik a család gyászában.
Pétertől itt egy írásával búcsúzunk:
A kordé előtt
„Jó napot! Megjött az öreg cigány dolgozni! Ki látott már ilyet…?” – kiabálta néhány éve a kapunk előtt Pista bácsi, aki – mivel azóta beszerzett egy folyton vedlő bundájú, kopottas szamarat, hogy azzal fuvarozzon – megkapta a faluban a neve elé – afféle eposzi jelzőként – a Szamaras előnevet. Bár Akhilleusznak az Iliászban harminchat jelzője volt, Szamaras Pista bácsi nem irigykedik rá – úgy általában senkire sem irigykedik, pedig anyagilag nincs éppen a legjobban kondícióban. A Gazdag jelző aligha lehetne Szamaras Pista bácsi eposzi jelzője, mert pénze nincs sok – van viszont remek humora, kitartása, munkabírása és tisztessége, becsülete. Mi tagadás, Pista bácsi cigány – mint ahogy azt ő maga is önironikusan kiabálta a kapunk előtt, amikor jött, hogy lekaszálja az udvarunkon a füvet -, de az őt ismerőket ez egy mákszemnyit sem zavarja, mert egyébként rosszat aligha tudna róla mondani bárki is. Pista bácsi rendszeresen dolgozott, amíg volt munka a bányában, de amióta nem dolgozik is rengeteget dolgozik: szamarával – aminek előnevét köszönheti – dolgokat hordoz egyik pontból a másikba. A csacsi már vén, a kaptatókat nehezen bírja, s ilyenkor Pista bácsi szidja, mint a bokrot, olyanokat kiabál a rogyadozó lábú jószágra, hogy egy edzetlen fülű szűzlány bizony belepirulna, de aztán a füles mellé lép, és segít neki húzni a kordét, pedig már ő sem bír túl sokat. Két vén, jobb sorsra érdemes sorstárs… Pista bácsi tehát nem dolgozik, mégis folyamatosan elfoglalt, mert kénytelen megfogni minden forintot, megtalálni minden fillért. Folyton mozgásban van, mindig csinál valamit; mindenért megküzd és megbecsüli a keveset is. Kemény sors az övé – ennek ellenére még soha nem hallottam őt panaszkodni.
