A hitelesek túlzott várakozással tekintenek a
várható kormányzati intézkedésekre, illetve a bírósági
ítélkezési gyakorlatra, mint jogegységi határozatra. Mindenki megnyugodott, hogy a problémák
megoldódnak, első sorban a kilakoltatási moratórium meghosszabbítása miatt.
Mindenkinek mérlegelnie kell a következőket:
A kilakoltatási moratórium nem egyenlő az árverési moratóriummal. A végrehajtások továbbra is
változatlan intenzitással lebonyolódnak. Csak az ingatlanok elhagyására kaptak haladékot azok,
akik már átestek ezen a folyamaton. A hamis biztonságérzet könnyen becsaphatja a hiteleseket.
Nézzük meg, ki mire számíthat a legoptimistább forgatókönyv szerint:
Akik még tudják fizetni a hiteleiket, rosszul járnak, ha nem teszik meg továbbra is. A
kormány bármit tesz is, az legfeljebb csak könnyebbséget fog jelenteni és némi oxigént biztosít a
fuldoklóknak. Az egyoldalú kamatemelések és egyéb költségnövekedések miatti törlesztőrészletek
negatív hatásait is el lehet kerülni – egy hatásos kormányzati intézkedéssel a törlesztőrészletek 10-
15 %-kal csökkenhetnek.
Egy esetleges forintosítás megoldás lehet, ha azt megfelelő árfolyamon végzik el, de ha úgy
történik, mint az előző forintosításnál, akkor a tartozás összege nem fog csökkenni, hanem még
tovább növekszik. Ezt még lehet tetézni azzal is, hogy a törlesztőrészletek csak akkor csökkennek,
ha az együtt jár egy futamidő-hosszabbítással, amely nyilván nem szolgálja az adósok érdekét.
Összességében a hitelek tőkéjét a kormányzati intézkedések nem fogják befolyásolni, tehát
mindenki arra számítson, hogy azt vissza kell fizetnie anélkül, hogy jelentős árfolyamkönnyítésre
számíthatna. Természetesen ideális lenne a 180 Ft-on vagy a 250 Ft-on történő forintosítás, a
devizanemtől függően.
A bedőlt hitelesek esetén érdemi változásra nem lehet számítani. Az adósok ha részesülnek
is a könnyítési lehetőségekben, ez a problémájukat nem fogja megoldani, csak a nyilvántartott
tartozások összege csökkenhet. A legjobb esetben, amely már csoda-számba fog tartozni, a
kormányzat mesterségesen megállapítja, hogy az adós csak a fedezet értékéig felel a tartozásért.
Ez biztosíthatja az újrakezdés lehetőségét, és a végrehajtást is korlátozza. Az adósok ha meg
is nyerik pereiket, az csak tüneti kezelés lehet. Amennyiben az intézkedések nem tejednek ki a
tartozások növekedésének befagyasztására, akkor a bírósági perekben elért esetleges könnyítések
villámgyorsan el fognak tűnni a magas kamatok és késedelmi kamatok miatt. Általánossá vált a
bedőlt hiteleseknél, hogy a tartozások összege akár két- háromszorosan is meghaladhatja az eredeti
tartozás vagy a fedezet értékét.
A kormányzat még mindig adós a végrehajtási költségek felülvizsgálata tekintetében. A végrehajtás
összes költsége elérheti a teljes tartozás 15-20%-át, de eddig még hírek sem keletkeztek ennek a
fontos problémának a kezeléséről.
A magáncsőd intézményét egyelőre a megoldhatatlan problémák sokasága miatt nem lehet
bevezetni és a jogalkotó tanácstalan a gyakorlati kivitelezést illetően.
Jó lenne tudni, mit jelent a kormányzat szerint a devizahitelek végleges megoldása. Amennyiben ez
csak a devizahitelek kivezetését fogja jelenteni, attól még az alap-probléma nem fog megoldódni.
Sajnos az érdekvédelmi szervezetek teljesen kimaradnak az egyeztetésekből.
Kovács László
főtitkár
Banki és Végrehajtási Károsultak
Fogyasztóvédelmi Egyesület
