Hamilton vezette a mérnökcsapatot, amely a NASA Apollo 11-es projektjéhez fejlesztette a repülési szoftvert.
-
Megmentette a küldetést: A Holdra szállás előtti kritikus percekben a radar túlterhelte a számítógépet, de az általa tervezett aszinkron szoftverarchitektúra képes volt rangsorolni a feladatokat, így a rendszer nem omlott össze, és az űrhajósok sikeresen leszállhattak.
Kilencvenéves korában meghalt Margaret Hamilton számítástechnikus, akinek munkája hozzájárult az 1969-es holdra szállás sikeréhez – írja a BBC.
Hamilton szeptember 30-án hunyt el, de halálhírét csak most közölte egykori munkahelye, a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT).
Ha azt mondanánk, hogy Hamilton úttörő volt – vagy hogy megelőzte korát –, az drámai alulbecsülés lenne
– áll a MIT közleményében.
Hamilton 1959-től az 1970-es évek közepéig dolgozott a MIT-nél, és a szoftvermérnöki osztályt vezette. Ő állt annak a mérnökcsapatnak az élén, amely a NASA Apollo 11-es projektjéhez fejlesztette és tesztelte az összes fedélzeti repülési szoftvert, amely segítségével az amerikai űrhajósok, Neil Armstrong és Buzz Aldrin biztonságosan landoltak a Holdon. A csoport munkája nyomán született meg a „szoftvermérnök” kifejezés.
„Mind az ötlet maga, mind az a tény vonzott, hogy ilyet még soha senki nem csinált korábban. Én voltam az első programozó, aki csatlakozott a csapathoz, és az első nő, akit felvettek” – nyilatkozta a The Guardiannek 2019-ben.
Hamiltont 2016-ban Barack Obama akkori amerikai elnök Elnöki Szabadság-érdemrenddel tüntette ki életműve elismeréséül.
