Jönnek a politikusi vagyonosodási vizsgálatok, akár húsz évre visszamenőleg – jelentette be új videójában a miniszterelnök.
Magyar Péter úgy fogalmazott: vége a következmények nélküli, pofátlan gazdagodások korának.
A NAV megvizsgálja a kastélyokat, egyéb ingatlanokat, cégbirodalmakat, milliárdos megtakarításokat, és felkutatja az eltitkolt vagyonelemeket
– közölte a kormányfő. Hozzátette: nem csak a korábbi politikusoknak, hanem a jelenlegieknek is el kell majd számolniuk a vagyonukkal.
Kire terjednek ki a vagyonosodási vizsgálatok?
A politikusok vagyonosodásának vizsgálatáról szóló törvényt benyújtja az Országgyűlésnek a Tisza. Az ellenőrzés kiterjed minden olyan
- országgyűlési képviselőre,
- miniszterelnökre,
- miniszterre,
- államtitkárra,
- kormánybiztosra és
- miniszterelnöki biztosra,
akinek az elmúlt öt évben szűnt meg a megbízása, és azokra is, akik most vagy később töltik be ezeket a tisztségeket.
A vizsgálat a hozzátartozókra is vonatkozik majd.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) havonta nyilvánosságra hozza majd, hogy milyen vizsgálatokat indított.
3 Responses
Értem. Szarban van Magyar Péter.
Nádassy József miskolci költő és fotós rendszeres szereplője az Északhírnök hírportálnak, amelyen a helyi közéleti és politikai csatározások mindennaposak. Bár a pontos 2016-os cikk a vitatott ” Leverték Nádassyt” címmel közvetlenül nem érhető el, a portál hangvétele illeszkedik a hasonlóan provokatív helyi beszámolók sorába. További információkért látogasson el a Északhírnök oldalára
Kormány a fideszesek selejtjéből.
A TÉNYEK mindent elmondanak:
„Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője akkor elmondta:
a hazai külfölditőke–befektetési állomány 2014 és 2024 között
10 év alatt !!!
25800 milliárdról 44900 milliárd forintra (majdnem duplájára) nőtt, ezen belül az ázsiai régió részaránya 6,5-ről (1677 milliárd) 21,4 százalékra (9607 milliárd) emelkedett.
Részarány 3,3 szoros, míg a befektetési összeg 5,7 szeres növekedés ! Vagyis jóval költségigényesebb befektetések jöttek .
Dél-Korea és Kína a 17., illetve 15. helyről a 3., illetve 5. legfontosabb befektetővé lépett elő,
a két ország által foglalkoztatottak száma 2014 és 2023 között 11 ezerről csaknem 40 ezerre nőtt.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy
a kínai cégek fejlett technológiát hoznak – AI, robotika, kvantumtechnológia, biotech, tiszta energia –, és Magyarországot elsősorban hídfőállásként,
az európai piac elérésének eszközeként kezelik: ha a kapu bezárul, a beruházások a szomszédos országokba vándorolhatnak.”