Magyar Narancs: A Tisza vízgyűjtő területén a nagy fogyasztó városok nemcsak a lakosságszám, hanem az ottani nagy iparvállalatok, hőerőművek, vegyi üzemek miatt azok. A térségben erős a szarvasmarha- és sertéstenyésztés is. Ezek mennyire befolyásolják a Tisza vízhozamát?
FB: A Tisza egész vízgyűjtő területére érvényes a népességcsökkenés trendje. Az egy főre jutó lakossági fogyasztás ugyanakkor növekedett a vízhez való könnyebb, vezetékes formában való hozzáférés révén. A Tiszántúlon az egymástól 240 kilométer távolságra lévő Szamos és Maros között nincs jelentős vízhozamú felszíni vízforrás. Ha ennek a térségnek az 1,3 millió lakosát a felszíni vizekből szeretnénk ellátni, akkor csak a Tisza marad. A Tiszából Nyíregyházára, Debrecenbe vagy Miskolcra elvezetett folyóvíz aligha kerül vissza közvetlenül a folyó medrébe. A mezőgazdasági öntözésre felhasznált vízmennyiség sem kerül vissza a folyó medrébe. Aztán az akkumulátorgyártás víz- és energiaigényes, illetve nagyon környezetszennyező iparág. Az emberi szervezetre mérgező hulladékaikkal kell valamit kezdeni, és akkor még nem is beszéltünk a most gyártott akkumulátorok jövőbeli ártalmatlanításának vagy újrafelhasználásának környezeti és jogszabályi feltételeiről. A kínai és dél-koreai beruházók olyan telephelyeket kerestek az Európai Unióban, ahonnan az egységes piachoz akadálytalanul hozzá lehetett férni, de lényegében az EU meglehetősen szigorú környezetvédelmi előírásainak következetes betartása nélkül. Ez lett Magyarország, ahol az elmúlt 16 évben nem volt prioritás a környezetvédelem. A külföldi akkumulátorgyárak feletti laza magyar állami kontroll illeszkedett a kelet-ázsiai környezetvédelmi politikai modellhez. A jövőnk, a magyar emberek jóléte és egészsége érdekében ezeket a beruházási megállapodásokat, a kiadott környezetvédelmi engedélyeket, a vállalatok működési technológiáját felül kell vizsgálni. Az erdélyi vízgyűjtő területen a legnagyobb szennyező a marosvásárhelyi Asomures vegyipari kombinát, amely a műtrágyától a gyógyszerekig minden vegyipari termékcsoportot gyárt. Romániában egyébként a környezetvédelem intézményi megerősítése és az országos tiltakozások után 2022-től leállították az új bányászati koncessziók kiadását, a működő bányák környezetvédelmi engedélyeit felülvizsgálták, sőt többet vissza is vontak. A Bihar-hegységben számos jelentős arany- és színesfémlelő hely van. Nem kizárt, hogy olyan ritka, stratégiai fontosságú fémeket is találnak, amelyekre az európai iparnak nagy szüksége lesz. Az eredetileg Verespatakon tervezett nemesfémbányászati technológiák használatát ma már Romániában is tiltják. A még tervezett, esetlegesen megnyíló bányák elsődlegesen a Körösök, a Berettyó és kisebb részben Szamos vízminőségét veszélyeztetnék.
