60 km/h feletti sebességnél aktiválódik, és a megadott hatótávolság akár 200 méter.
A vadgázolás komoly közlekedésbiztonsági probléma. Egyetlen ütközés súlyos anyagi kárt, szélsőséges esetben pedig személyi sérülést is okozhat. Érthető tehát, hogy egyre több autós keres olyan megoldást, amellyel csökkentheti a vadgázolás kockázatát.
A piacon azonban rengeteg vadriasztó található, miközben a fogyasztó sok esetben kevés konkrét információt kap arról, milyen körülmények között és milyen módon vizsgálták az adott eszközt. És van egy ennél is alapvetőbb kérdés: egyáltalán jó helyre szerelik ezeket a készülékeket?
A hűtőrács nem az ideális hely
Számos hagyományos vadriasztónál a felszerelési javaslat az autó eleje, sok esetben a hűtőrács környéke. Ez kézenfekvőnek tűnik. Csakhogy egy mozgó autónál a levegő nem egyenletesen áramlik a karosszéria körül.
Amikor a menetszél eléri a jármű elejét, a karosszéria és a hűtőrács geometriája miatt a légáramlás megtorpan. Bizonyos területeken a levegő teljesen lelassul, feltorlódik, eltérül, illetve turbulens áramlás alakulhat ki.
Ha egy vadriasztó működéséhez szükség van a menetszélre, akkor nem mindegy, hogy valóban éri-e a menetszél. Ez elsőre triviálisnak tűnik. Mégis ez az a pont, amelyre a vadriasztók piacán meglepően kevés figyelem irányul.
Lehet egy készülék akármilyen jól megtervezett, ha olyan helyre kerül, ahol a működéséhez szükséges légáramlási körülmények nem állnak rendelkezésre. Ez nem marketingkérdés. Ez egyszerű aerodinamika.
Nem minden vadriasztó mögött látható valódi tesztelés
A vadriasztókat forgalmazó cégek kommunikációjában gyakran találkozhatunk erős ígéretekkel: hatótávolság, sebességtartomány, ultrahang, speciális technológia vagy éppen „hatékony vadriasztás”.
A fogyasztó azonban joggal várhatná el, hogy ezek mögött részletes, ellenőrizhető vizsgálatok álljanak.
- Hol történt a teszt?
- Milyen sebességnél?
- Milyen légáramlási környezetben?
- Milyen állatoknál?
- Milyen távolságból?
- Milyen módszerrel mérték az eredményt?
- És mindenekelőtt: függetlenül is ellenőrizhető az állítás?
A SENNA megközelítése éppen ezért más. Nem abból indult ki, hogy „készítsünk egy kis vadriasztót, majd tegyük valahová az autóra”. Hanem abból, hogy meg kell határozni azt a működési környezetet, amelyben az eszköznek dolgoznia kell.
SENNA: a menetszélre építve 300 000 Ft kárgarancia vállalással
A SENNA ANIMAL STOP fejlesztésénél ezért kiemelt szerepet kapott az elhelyezés. A készüléket a lökhárító alsó részén, aktív légáramlási zónában kell elhelyezni, ahol a menetszél közvetlenebbül éri az eszközt.
A gyártói specifikáció szerint a készülék 60 km/h feletti sebességnél aktiválódik, és a megadott hatótávolság akár 200 méter. A gyártó vállalja a felelőséget, ha mégis bekövetkezik a baj. 300 000 Ft-ig kártérit. Ez egy lényeges különbség a klasszikus „ragaszd fel a hűtőrácsra” megközelítéshez képest.
A SENNA esetében az elhelyezés nem mellékes használati utasítás. A működési koncepció része.
Nem elég eladni egy vadriasztót
A vadriasztók piacán az autósnak nehéz dolga van. Rengeteg termék közül választhat, miközben nem mindig egyszerű megállapítani, hogy egy adott eszköz mögött milyen műszaki fejlesztés, mérés vagy valós tesztelés áll.
Ezért érdemes más szemmel nézni a termékeket.
Nem azt kell elsőként kérdezni, hogy: „Mennyibe kerül?” Hanem azt: „Hogyan működik?” És utána: „Hol működik?”
Mert ha egy menetszélre épülő eszközt olyan helyre ajánlanak, ahol a légáramlás jelentősen lelassul vagy megváltozik, akkor már az alapvető működési környezetet is érdemes megkérdőjelezni.
A SENNA pontosan ezt a problémát próbálja másképpen megközelíteni.
Nem egyszerűen egy újabb vadriasztót kínál. A működéshez szükséges légáramlást is a konstrukció részének tekinti. Ez az a különbség, amely miatt a vadriasztóknál nem feltétlenül az a legfontosabb kérdés, hogy hány készülék van a piacon.
Hanem az, hogy hányat terveztek valóban működésre.
