Ez különösen fontos a mezőgazdaságra nézve: a magasabb hőmérséklet miatt ugyanannyi csapadék mellett is kevesebb víz marad a talajban az intenzívebb párolgás miatt. Az idei nyár ezért nem egyszerűen „száraz nyár” volt: a hő és a csapadékhiány egymást erősítette. Ez ugyan nem kizárólag magyar sajátosság, hiszen Európa jelentős részét már az év első felétől aszály sújtotta, ami folyamatosan súlyosbodott a nyár végéig, ám a Copernicus aszálytérképén kirajzolódó legsúlyosabban érintett két terület közül az egyik a Kárpát-medence közepe (a másik Délnyugat-Franciaország).
Kihívás már a búzatermesztés is
A kutatók ezért külön megvizsgálták, milyen hatással lesz a változó klíma a búza hazai termeszthetőségére, és amit találtak, nem megnyugtató. Az elmúlt bő 50 évben például átlagosan közel három héttel korábbra tolódott a búza érése, a korábbi július 10 körüli időponthoz képest június 20. magasságába, a jövőben ez még korábbra tolódhat. A csapadék eloszlásának változása ugyanakkor erősen kihat a termésátlagra – ha a növény szárba szökkenése után kap jelentősebb nedvességet, az növelheti ezt, ám ha az érés előtt kap tartósabban csapadékot, az ronthatja a termést.
A kutatók modellszámításai alapján a jövőben a téli csapadék esetleges növekedése nem ellensúlyozza a vegetációs időszak kedvezőtlenebb vízellátását, ezért a terméshozam csökkenhet. A 2005-2024 közötti 5000 kg/hektáros termésátlagok és 4500 kg/ha körüli minimumok helyett például a 2030-70 közötti időszakban 4500 kg/ha alatti termésátlagokra és 3000 kg/ha alatti minimumokra lehet számítani még közepes klímaforgatókönyvek esetén is ha a nem változik a termelés technológiája, helyszíne. A kutatás részletesen itt olvasható.
Most indul be igazán a szuper El Niño
Bár az idei európai nyárat nem befolyásolta, a globális időjárást mostantól egyre nagyobb mértékben befolyásolja az El Niño. A Csendes-óceán trópusi térségének tavasszal elindult vízhőmérsékleti anomáliája augusztusra erősödő fázisba került, ami egészen jövő tavaszig tovább erősödik. A jelenség leginkább a globális átlaghőmérsékletet emeli majd, a haza időjárásra azonban nincs közvetlen hatása.
A hosszabb távú melegedés mögött egy annál is erősebb korábban indult és tartósabb folyamat áll: az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás.
