Tegnap ismét a Tokaji Fesztiválkatlanban voltunk a férjemmel, mivel már régóta terveztük, hogy meghallgatjuk a Havasi Zongora Show-t. 
2018- tól amikor csak tehetjük ellátogatunk ide, mert egyedülálló hangulata van a helynek és mert nagyon- nagyon emlékeztet Diósgyőrre. 
A tegnap esti koncert fantasztikus volt! Úgy is mondhatnám lélekemelő! 
Nem ilyennek képzeltem a plakátokról és a tv.- ből ismert előadóművészt, de sokkal jobbat kaptunk, mint amit vártunk! 
A koncerten átsütött a zongoraművész lelke, ami olyan nagyon megérintett, hogy a végén azt vettem észre, hogy önkéntelenül is potyognak a kön
nyeim.
nyeim. A legjobban a “ Titkos királyság” a “ Metamorfózis” és a “ Vihar”tetszett. Talán azért mert az én lelkiállapotomat is ezek tükrözik most leginkább.
A “ Titkos királyság” a bennünk lèvő lélekről szól, míg a “ Metamorfózis” az átalakulásról…
Nálam 13 éve kezdődött az átalakulás, amikor rádöbbentem milyen hazugságban tartottak mások, de amikor belülről szembesülsz azzal, hogy minden amiben hittél egy szemfényvesztés, akkor elkezdesz kiábrándulni és kezdetét veszi a józanodás.
De ugyanakkor egy kettős érzés is megjelent bennem, ha ez mindenkinek annyira jó, akkor lehet, hogy én nem vagyok ide való?! 
Az elmúlt 2 év azért volt hasznos számomra, hogy ezt az érzést olyannyira felerősítse bennem, hogy le tudjam zárni ezt a lezárási folyamatot magamban.
Megadta a végső lökést és elhatározást ahhoz, hogy szakítsak azzal amiben hittem valamikor, mert rá kellett, hogy jöjjek, hogy csak kihasználták mások a hitem, és a jóindulatom.
Az elmúlt 2 év bebizonyította számomra, hogy én nekem tényleg semmi de semmi keresnivalóm abba a közösségbe amiben eleinte hittem, mert nincs semmi közös bennünk! 
2023- ban még nem tudtam mit akar a sors tőlem, miért vezényel ismét a politika mezsgyéjére, ….de most már tudom! Azért, hogy küzdjek! Küzdjek az igazságtételért, az emberek jogaiért…
Meggyőződésem, hogy mindenkire akkora terhet tesz a sors, amit el tud bírni….az én terhem, az én krédóm úgy látszik az, hogy harcoljak.
Rólam mindenki aki ismer tudja, hogy soha sem adom fel! Talán éppen ezért szánta ezt nekem odafent az aki a sorsunkat igazítja.
Igaz a vihar amibe most belerepültem folyamatosan tépi a szárnyaimat és borzolja a tollam, de meggyőződésem, hogy jól tettem, hogy vállaltam a viharral való küzdelmet.
Mert a vihar után eljön a megtisztulás és a lelki béke…biztos vagyok benne!
A tegnapi koncert egy igazi lelki inspiráció is volt egyben ahhoz, hogy ne adjam fel, bármilyen akadályba is ütközöm.
….és ahogy Havasi művész úr mondta:
“ Az inspiráció bárhonnan jöhet! – csak tartsd nyitva a szemed és a szíved! “
