Ok. De mi lesz gyászhirdetésekkel?
A Szántó Pista féle balos Déli Hírlap 2002 ben tűnt el.
Ha eddig nem fizettél elő a most éppen vér fideszes Észak- Magyarországra, már ne is tedd meg, mert 82 év után napokon belül megszűnik a napilap. Lesz valami hetilap helyette, de ez bizonytalan.
A helyi sajtótörténet szerint az utolsó független nyomtatott újság, az 1989 ben alapított Heti Hirnök 2007 ben
csődölt be. Utódja az eszakhirnok.com.
A Szántó Pista féle balos Déli Hírlap 2002 ben tűnt el.
Az önkormányzati harsonaként működött Miskolci Napló hetilap mostanában.
Észak-Magyarországon a második világháborút követő rövid koalíciós korszakot és az 1956-os forradalom néhány kiadványát leszámítva az első független sajtótermék a tabloid formátumú Heti Hírnök, 1989 elején jelent meg Miskolcon.
A Heti Hírnök Miskolcon alapított és 1989 és 2007 között megjelenő észak-magyarországi hetilap, mely közéleti és bulvár témákkal is foglalkozott.
Története
Az ötletgazda Fónagy István,[1] az MSZMP irányítása alatt működő Észak-Magyarország munkatársa volt. Értesült arról, hogy Szombathelyen megjelent a Térkép című független/ellenzéki lap, így azonnal felvette a kapcsolatot a Radius Hungaricus cég vezetőjével a lap kiadójával, aki megígérte, hogy forrást biztosít egy Miskolc lap kiadására. Fónagy azonnal megkezdte a toborzást. Az alapító első munkatársai: Orosz B. Erika, M. Kiss Csaba, Horpácsi Sándor szintén az Északnál dolgoztak. A Borsodi Bányásztól érkezett Pusztai László, fotósként. Később csatlakozott Lechner Barnabás a Borsodi Vegyésztől, aki a lap szerkesztője lett. Nem várt nehézség a gyártásra kiszemelt Borsodi Nyomdából érkezett azzal, hogy az újságpapír papír importcikk csak különleges engedéllyel használható.
A legnagyobb meglepetés az volt, hogy az akkori már ingadozó MSZMP semmilyen adminisztratív akadályt nem gördített a kiadás elé. A lap 1989. április 17-én került először utcára, mely ezt követően különböző neveken (volt, hogy egyszerre 3 különböző néven és kiadó gondozásban) 18 évig jelen volt az újság piacon. A Heti Hírnök volt az egyetlen olyan hetilap, mely gyökeret tudott verni a rendszervás körül alakult vidéki hetilapok közül, sőt az idők során jelentős számú előfizetőt szerezve 2007-ig megjelent három megyében. Heves Megyében Homa János és Kiss Szabó Ervin, Nógrád megyében pedig Hlavaj Richárd és Ádám Gábor működtették a szerkesztőségeket.
Működése
A Rádius Hungaricus Rt. csődje miatt a lap rövid ideig először az ICP Rt. tulajdonába került, majd a SeM Holding egyik leányvállalataként a SeM Press Kft. kiadásában már Új Hírnök néven működött tovább. A lap kiadója az 1990-es években Trio Tv néven, egy kábel hálózaton működő televíziónak is tulajdonosa volt.
A lap aktívan részt vett a rendszerváltás folyamatában, itt kaptak először nyilvánosságot a régió ellenzéki politikusai, itt jelentek meg az első tudósítások a rendszer váltással kapcsolatos helyi eseményekről.
A Hírnök több országos visszhangot kiváltó botrányos esetet tárt fel elsőként. Az egyik leghíresebb a BorsodChemben gyártott amfetamin ügye volt, de a lap robbantotta ki a miskolci csaló orvosszakértők ügyét is.
Oknyomozó cikkeik miatt a legelső sajtóperek már a 3. lapszám után elkezdődtek és szinte az utolsó lapszámokig folyamatosan jelen voltak a lap életében.
A lap már az első pillanatoktól kezdve erős bulvár vonalat képviselt a csúcspéldányszám 24 ezer körül volt.
Megszűnése
A kiadó hanyatlása a milliárdos tőkével induló országos bulvárújságok és a kereskedelmi televíziók megjelenésének idején indul meg, s a gazdasági világválság idején pecsételődött meg. 2007-ben a SeM Press Lapkiadó Kft.-t felszámolták.
Munkatársai
Az alapítók közül Horpácsi Sándor, (elhunyt) és M. Kiss Csaba kivételével részt vettek a legutolsó pillanatig a lap munkájában. Orosz B. Erika, aki ma a royalmagazin.hu közéleti hírportál alapító főszerkesztője és Pusztai László, aki a Hírnök, online utódját szerkeszti, eszakhirnok.com címen.
Az idők során sok kezdő újságíró, s ismert publicista megfordult a lap szerkesztőségében, a teljesség igénye nélkül: Gyarmati Béla, Bekes Dezső, Hajdú Gábor, Hajdú Mariann, Szendrey Péter, M. Kiss Csaba aki később nagy karriert futott be a médiában, majd filmrendező lett, de több nagy példányszámú könyvet jegyzett; Révai Hajdú Viktória aki az RTL híradó indulásától dolgozik a kereskedelmi csatornánál; Németh Csaba, aki a Csillagpont Rádió főszerkesztője, Rábai Zita, aki a Gödi Hírnök szerkesztője lett; Bethlen Tamás a Forma1 Magazin főszerkesztője; Dusza Erika, Zibriczki Zoltán, akinek mára több könyve jelent meg Mason Murray néven. Fotósok: Éder Vera, Máté Gábor.
Jegyzetek
- Detzky Anna (2024. október 12.). „Elhunyt Fónagy István újságíró, a Heti Hírnök hetilap egykori főszerkesztője”. Minap.hu. Hozzáférés: 2026. április 2..
További információk
- „Heti Hírnök 1989-2007 | Arcanum Újságok”. adt.arcanum.com. Hozzáférés: 2024. november 18..
Az Észak-Magyarország a Felvidéki Népszava és a Szabad Magyarország jogutódja.
A Felvidéki Népszava a Szociáldemokrata Párt, míg a Szabad Magyarország a Magyar Kommunista Párt újságja volt. Az utóbbi a szovjet csapatok Miskolcra bevonulását követően, 1944-ben jelent meg először. A két munkáspárt egyesülésekor a két lap is összeolvadt, s ettől kezdve lett a neve Észak-Magyarország.
Kezdetben a lap naponta jelent meg, kivéve az infláció éveit, amikor a papírhiány miatt időszakosan, csak heti háromszor. Megalakuláskor a lap mindössze kétoldalas (1 lap) volt, később négy, az ’50-es években hat, 1969-től nyolc oldalon jelent meg.
Az 1950-es években az Észak-Magyarország, hasonlóan a többi megyei laphoz, a központi lapokat másolta. Az „Észak” később a központi politikát, de annak helyi jellegét igyekezett hangsúlyozni. Mindemellett teret kaptak a helyi, megyei eseményekről való tudósítások, beszámolók is. A külpolitika részletes taglalása visszaszorult, helyette rövid nemzetközi összefoglalók kaptak helyet.
Egyesülés a Déli Hírlappal
Az Észak-Magyarország – mint megyei lap – a sokoldalú igények miatt nem tudott megfelelően foglalkozni a Miskolcot érintő legfontosabb kérdésekkel, így a helyi lakosság kevés információt kapott a város életéről. Ezért 1969. szeptember 1-jén napvilágot látott a városi napilap Déli Hírlap néven. Ezzel Borsod-Abaúj-Zemplén volt az ország első olyan megyéje, ahol a rendszerváltozás után egyidejűleg két megyei napilap létezett. Ráadásul szűk egy esztendőn át, 1995-től egy harmadik napilapja is volt a térségnek, az ugyancsak Miskolcon megjelenő Új Észak.
Egy osztrák, vorarlbergi befektetői csoport 1991-ben megszerezte az Észak-Magyarország, a Kelet-Magyarország és a Hajdú-bihari Napló című megyei lapok tulajdonjogát. Ezek korábban az állampárt tulajdonában voltak, a megyei pártbizottság felügyelete alatt jelentek meg, majd az Antall-kormány idején versenytárgyaláson értékesítették őket.[5][6]
A Déli Hírlap kezdetben – 1992-ig – az Esti Hírlaphoz hasonlóan kora délelőtt került az utcára, s naponta 20 ezer példányban kelt el. A Déli Hírlap a korai megjelenése miatt évtizedekig előfizetők nélkül létezett, a teljes példányszám a standokon és a rikkancsoknál kelt el. Később hajnalban jelent meg, előfizethetővé vált, és példányszáma 1997-ben meghaladta az Észak-Magyarországét. A lap vasárnap kivételével hétfőn nyolc-, a hét többi napján hatoldalas volt.
Az 54 százalékban a helyi önkormányzat tulajdonában lévő Déli Hírlap Kft. kiadó jogát 2002-ben, az Észak-Magyarországot már korábban megszerző Inform Média Kft. vásárolta meg. A két szerkesztőség összeköltözött, a terjesztés és hirdetésszervezés összeolvadt.
Vasárnapi Észak
2000-től 2013-ig olvasható volt a Vasárnapi Észak, amely híreket és beszámolókat adott Borsod-Abaúj-Zemplén megye életéről, emellett bel- és külpolitikai eseményekről is tájékoztatott. Az Axel Springer kiadásában megjelenő igényes, izgalmas, olvasmányos lap a megyei napilap vasárnapi számaként jelent meg.[7]
