A medencéből leeresztett víz meghatározott feltételek mellett szennyvíznek minősül, és a nem megfelelő kezelése – például szabálytalan ürítése – jelentős bírságokat vonhat maga után, hívta fel rá a figyelmet a Pénzcentrum.
Mint írják, a jogszabályi definíció szerint szennyvíz minden olyan víz, amelyet fogyasztási vagy egyéb tevékenység során használtak, és ennek következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minősége megváltozott, illetve vízszennyező anyagot tartalmaz. A medencevíz az alábbi okok miatt válhat szennyvízzé:
a medencetulajdonosokra több típusú bírságot is kiszabhatnak, amennyiben nem tartják be a vízvételre és az elvezetésre vonatkozó szabályokat.
Szigorúan tilos a szennyvizet csapadékvíz-elvezető csatornába vezetni. Ha a tulajdonos a medence vizét a csapadékcsatornába engedi, vízvédelmi bírsággal sújtható. Ennek nincs fix összege, a mértékét a környezetkárosítás, a kibocsátott mennyiség és a szennyezőanyag alapján számítják ki.
Ha a medence vizét engedély nélkül vezetik a közcsatornába, az szolgáltatótól függően akár 500.000 forint kötbért vagy pótdíjat is vonhat maga után. (Emellett 5 évre visszamenőleg kiszámlázható a csatornadíj és a vízterhelési díj is.)
Ha pedig a a leeresztett vízben a káros anyagok (például aktív klór) koncentrációja meghaladja a rendeletben meghatározott küszöbértéket (klór esetén ez 30 g/m³), csatornabírságot kell fizetni. A csatornabírság 2025 óta kétszeresére emelkedett, de ez sem fix összeg: a szennyezés alapján számítják, majd a megállapított alapbírság összegét megkétszerezik.
Figyelmeztetnek: az 50 m³-nél nagyobb hasznos térfogatú medencék létesítéséhez a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása szükséges, illetve szigorúan tilos a medencét locsolási célú mellékvízmérőről feltölteni.
Ahol vízkorlátozást rendelnek el, ott a medence feltöltése – mérettől függetlenül – tilos, és büntetést von maga után. Az érintett településeken 50–500 ezer forint közötti közigazgatási bírság is kiszabható, de nincs országosan egységes összeg, az helyileg szabályozott.
