Két ponton is megsértette a gyulai önkormányzat jegyzője, Csige Gábor az Európai Unió adatvédelmi rendeletét, a legtöbbször GDPR-nak (General Data Protection Regulation) nevezett jogszabályt. Minderről a nemrégiben elrendelt vizsgálat lezárulta nyomán értesítette a Magyar Narancsot is Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos, aki arra szólította fel a jegyzőt, hogy az adatkezelését hozza összhangba az uniós rendelkezésekkel.
Az ügy előzménye, hogy még tavaly nyáron „végrehajtási célból” több ezer banki ügyfél értékpapírszámlájáról kért adatokat Csige Gábor gyulai jegyző. Meglepő módon olyanokéról is, akiknek semmiféle tartozásuk sincs. A Narancs az ügyben kérdésekkel fordult a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH), a Békés Vármegyei Főügyészséghez, valamint a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) is, amely ellátja a pénzügyi szervezetek felügyeletét. Noha szándékunktól távol állt, a viharsarki főügyészség feljelentésként értékelte kérdéssorunkat, amelyet a Békés Vármegyei Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi osztályára továbbítottak hivatali visszaélés gyanúja miatt.
A rendőrségi nyomozás azóta is folyik, de érdemi információ ezzel összefüggésben nincs. Az MNB visszajelzett lapunknak azzal, hogy megvizsgálják a történteket. A NAIH vizsgálata most zárult le, amely hosszas, hónapokig tartó vizsgálódás után elmarasztalta a Csige Gábor gyulai jegyzőt. Az indoklás szerint azért, mert a gyulai „jegyző nem tudta igazolni az adatbekéréssel érintett személyek adatainak differenciálás nélküli beszerzésének szükségességét”. Ez megegyezik a már idézett cikkünk megállapításával.
A gyulai önkormányzat jegyzője még 2025. december 8-án közleményt adott ki. Ebben az olvasható, hogy 2025. december 5-től a K&H Bank Zrt. tájékoztató leveleket kezdett el kézbesíteni azon (gyulai) ügyfelei számára, akik a pénzintézetnél értékpapírszámlával is rendelkeznek, és arról tájékoztatta őket, hogy az értékpapírszámláikról adatot szolgáltattak a jegyző részére „végrehajtási eljárás” cél megjelölése mellett.
