Lassan egy éve próbálnak türelmesek lenni Miskolc útjainak használói az útfelújítások sokszor érthetetlen szervezése miatt. Úgy látszik, ennek a területnek sincs igazi gazdája, pedig mindez közvetlenül érinti Miskolc és környéke lakóit, nem beszélve az ugyan egyre kevesebb, de mégiscsak idelátogatóról. Sajnos ez is inkább üzleti jellegű, hisz a turizmust sikerült majdnem nullázni.

Évekig szinte semmi nem történt, aztán a választások közeledtével, tavaly tél elején nagy lendülettel megkezdődtek a munkálatok. Majd – mintha váratlanul érkezett volna – beköszöntött a tél, és a munkák leálltak. A tavaszi napsütéssel aztán ismét nekiláttak.

Közben a városi kátyúk nagy része, köszi szépen, épp növekedő pályán van, lassan kráter lesz belőle. Ha négy sáv van, abból kettőt biztos lezárunk, ha lehet, a város északi és déli bevezető szakaszán egyszerre, és természetesen az Avast is ugyanebben az időszakban kell „szétverni”. Isten ments, hogy a munkások esetleg két műszakban dolgozzanak, vagy hogy a szombati munkavégzés szóba kerüljön. Ott állnak a drága gépek kihasználatlanul. Ez tényleg nem fontos senkinek? Kivételt talán a legutóbb megkezdett Szilágyi Dezső utcai szakasz jelent. Ott nagyobb odafigyelést és a munkák gyorsabb elvégzésére való törekvést látok.

Koleszár Péterrel egyetértve: nem azzal van baj, hogy az útjaink megújulnak. Éppen ellenkezőleg, erre nagy szükség van. A probléma a kivitelezés módja és a munkák összehangolásának a teljes hiánya, egy szóval a gazdátlanság.

Emlékszem arra az időszakra, amikor Tarlós István Budapest főpolgármestereként naponta órákat töltött azzal, hogy valamilyen módon koordinálja az útfelújításokat és a metróépítést az építkezésekkel járó korlátozásokat. Persze ott is voltak konfliktusok és problémák szép számmal, de legalább volt gazdája a folyamatnak, és volt valaki, akinek átfogó képe volt arról, mi történik a városban. Sajnos Miskolcon inkább fogalmuk nincs a városvezetőknek róla.

A közbeszerzéseket elnyerő cégektől pedig azt várnánk, hogy megfelelő számú munkással és megfelelő munkaszervezéssel végezzék el a rájuk bízott feladatokat. A focitámogatások megszűntek, így a felszabaduló forrásokat fordítsák a munkások megfelelő bérezésére és a többletmunka ellentételezésére, hogy ezek a beruházások minél gyorsabban és minél kisebb fennakadással készüljenek el.

Az a baj, hogy a Polgármester Úrtól és a számok, műszaki tudományok távol állnak, mindössze egy reklámember. Ő és csapata kommunikációs és marketingtevékenységének megítélését mindenkire rábízom. Amit politikai szempontból látok, az az, hogy a Tisza felé történő közeledés a kezdeti sikerek után megtorpant, miközben a korábbi kormánypárti politikai befolyás továbbra is erőteljesen jelen van.

A miskolci közgyűlés ellenzéki képviselői közül is többen a közgyűlés feloszlatása mellett érvelnek. Eközben azt látom, hogy a hatalomhoz, illetve a képviselői és városvezetői pozíciókhoz kapcsolódó korábbi beidegződések által gondolt anyagi és egyéb előnyök miatt nincs valódi szándék a ciklus idő előtti lezárására.

Kedves Polgármester Úr, tisztelt városvezetés, tisztelt Fidesz–KDNP-s képviselők!

Azt kérem, végre Miskolc érdekeit helyezzék minden más szempont elé, és oszlassák fel a közgyűlést! Polgármester Úrnak addig is rendet kellene tennie a Miskolc Holding háza táján. A városi cégek vezetői semmiképp nem vállalhatnak kétes közpénzfelhasználású alapítványokban, egyesületekben szerepet. Mivel ezt megtették, azonnal menniük kell. A közpénzekkel való gazdálkodás szempontjából is teljes átláthatóságra van szükség.

És valóban annyira fontos közpénzből narancssárga dzsekikre költeni a csíksomlyói esemény kapcsán, bármenyire is szentnek gondoljuk? Nem lenne fontosabb, hogy a Polgármester Úr egy ugyanilyen dzsekiben végig járja a város útfelújításait, és megpróbáljon javítani a helyzeten? Amennyiben erre a célra szeretne egy narancssárga dzsekit és nem maradt Csíksomlyóról, akkor annak költségét én vállalom.

Miskolcnak szüksége van az útfelújításokra. De ugyanennyire szüksége van szervezettségre, felelősökre, számon kérhetőségre és olyan városvezetésre, amely nemcsak kommunikálja, hanem teszi is a dolgát. Az biztos, hogy ez nem a jelenleg