A bejárás egy pontján még az épp négy évtizeddel ezelőtt bekövetkezett csernobili atomerőmű-katasztrófa emlékezete is megidéződött:
– Ez a helyiség, ahol most vagyunk – mutatott körbe Laczkó Győző –, ez a Lenin Kohászati Művek polgári védelmi vezetési pontja, gyakorlatilag innen volt irányítva, vagy innen lehetett volna irányítani egy esetleges háború esetén az itteni önvédelmi és szakszolgálati alegységek tevékenységét, működését. Egyébként a kezemben egy IH5-ös sugárzásmérőnek van a doboza. Egykori szovjet készülék, röntgenben mért, akkor a hivatalos mértékegységben. Eléggé megbízható műszer volt. Az 1986-os csernobili katasztrófa alkalmával ilyen mérőműszerekkel mentünk a BÉM-be. Az Ukrajnából, a [Szovjetunióhoz tartozó] akkori ukrán területekről beérkező nyervas, mész, koksz, egyéb ilyen termékeknek a mérését ilyenekkel végeztük, meg a vasúti kocsikét is – szólt a történet, ami hallatán rákérdeztünk: és emlékszik a szakember, milyenek voltak az akkori eredmények? – Emlékszem. Nagyon kicsi eltérést mértünk néha, egyébként az átlagos háttérsugárzásnak megfelelő értékek voltak jellemzően.
Nos, első rövid riportunkat itt fejezzük be; a két gyári veteránnal másfél órán át nézelődtünk és beszélgettünk ezen a különleges helyszínen. A felvett hanganyag és a rögzített filmfelvételek, valamint elkészült fotók alapján további cikk(ek)et tervez a témáról a Boon.hu a következő hetekben.
