HVG 2014/51-52 12.20. 18-20. • Társadalom • cikk
A vidéki online sajtó és a politika •
A honlap tegnapja

Fotó: Vidéki sajtósok. 2000 után. Archív

Kritikus hangvétel és enyhe balos túlsúly jellemzi a vidéki hírportálokat – derül ki a
HVG körképéből. A függetlenek hobbiként és küldetésként tekintenek munkájukra.
Aktív vagy nemrég leszerelt politikusok, pereputtyuk szerkesztőségekben, kiadókban
– nemritkán ilyen burkolatlanul, gyakrabban cizelláltabb formában működnek a
politikai pártok árnyékában a vidéki hírportálok. A legtöbbjük nem is mondható
klasszikus szerkesztőségnek: egy-két fős állandó stáb dolgozik önkéntes munkában
vagy jelképes díj ellenében; az üzemeltető cégek zöme anyagi gondokkal küzd.
Holott az első fecskék megjelenésekor nagy volt a remény: egyszerre törhető meg a
mindenkori önkormányzatok által megjelentetett, gyakorlatilag polgármesteri
közlönyként használt települési újságok és – a Gazdasági Versenyhivatal egyik
határozata szerint – olykor kartellben tevékenykedő megyei laptulajdonos
kiadóházak hír- és reklámpiaci versenyt korlátozó uralma. Térnyerésükkel legalább
jut felület a helyben ellenzékinek számító közlendőkre is – ez derül ki a HVG
kutakodásából, amelynek során két tucat vidéki hírszájtot tekintettünk át (nem
vizsgálva a vállaltan is önkormányzati érdekeltségeket, illetve a megyei napilapok
online változatait).
Floridázás, új-zélandozás, holokamuzás, kokainszippantásként is értelmezhető
tevékenységet végző alpolgármester – csak néhány címszó a közelmúlt
hírterméséből. Az ilyen és ehhez hasonló, a helyi portálokról indult, országos vihart
kavart sztorik igazolják, hogy a vidéki online média a nehézségei ellenére is fontos
hírforrás, ráadásul átlagosan tízezer-egynéhány embert elérnek naponta. Kiderült: a
vizsgált oldalak közül, ha nem is sokkal, de több kötődik a baloldalhoz. Igaz, Fidesz-
közeli portál is akad szép számmal, s újabban próbálkozik a Jobbik is. Ráadásul a
függetlenségükre kényes kiadók, szerkesztőségvezetők közül is mind többen
érzékelik a helyi politika nyomását.
Az egyik úttörőt, az 1999-ben – mint a nemrégiben távozott főszerkesztő, Nyulasi
Zsolt a HVG-nek fogalmazott: „az Index előtt” – alapított, Golden Blog-díjas
Dunaújváros Online-t (DO) néhány hónapja a fideszes vezetésű önkormányzat
vagyonkezelő cége jelenteti meg; a korábbi tulajdonos számítástechnikában utazó
vállalkozók felhagytak a finanszírozással. Az önkormányzati választási kampány
élesedésével egyre gyakoribbá váltak a politikai ukázok, amelyeket Nyulasi
elmondása szerint Belénessy Csaba, az MTI volt vezérigazgatója közvetített, akinek
cégét a város a „médiaközpont” kialakításával bízta meg. Már Nyulasi távozása után
töltötték fel például a városi televízió utóbb országos hírűvé vált „bólogatós” interjúját
Orbán Viktor miniszterelnökkel (a felvételen a kormányfő gyakorlatilag monológot ad
elő a kormányzati sikerekről).

A regionális online újságírást főiskolán tanító Nyulasi október elején saját oldalt
indított Castellum néven, a dominikai bejegyzés (.do domain) utal a DO-s múltra. „A
CIA, a norvégok, Pomázi Csaba – helyben érdekelt Simicska-közeli energiaipari
üzletember – és az MSZP pénzel, legalábbis ezt terjeszti a városvezetés” – mondja.
A valóság prózaibb: az egyelőre két fővel üzemelő oldal gazdáinak ötletelniük kell a
fennmaradásért, jelenleg franchise módszerű regionális terjeszkedésen
gondolkodnak, kihasználva például, hogy facebookos rajongótáboruk máris jóval
népesebb az önkormányzati érdekeltségű versenytársénál.
Regionális hírszolgáltatásban egyébként nem új ötlet a franchise, így működik a DK-
közelinek mondott, a hírek tálalásában valóban ellenzéki Hírhatár, illetve az
Infovárosok-hálózat. Az előbbi több mint 80 – nagyrészt aktívan frissülő –, az utóbbi
25 települési oldalt fog össze országszerte. Az Infovárosok tavalyi eredménye
százezres mínusz, a Hírhatár franchise-gazdája, a gödöllői Rósenberg család cége
egymilliós nyereséget könyvelt el 2013-ban.
Máshol is drasztikus a politikai nyomás. A miskolci Északhírnök tulajdonos-
főszerkesztője (a HVG miskolci tudósítója), Pusztai László például a kommentek
miatt indított büntetőeljárásokat érzi zaklatásnak (szigorított is a gyakorlaton: egy
ideje előzetesen moderálja a hozzászólásokat). 2012-ben a tárhelyszolgáltató „ki is
húzta a konnektorból” az oldalt. Az ok a Zsiga Marcell (Fidesz) alpolgármestert
kellemetlenül érintő bejegyzés miatt indított büntetőeljárás volt: a nyomozók – már
nem első esetben – kérték annak a számítógépnek az azonosítására alkalmas IP-
címet, ahonnan a kifogásolt megjegyzést küldték, Pusztai azonban ezt megtagadta.
A rendőrök ekkor fordultak a szolgáltatóhoz, ahol egyszerűen lekapcsolták a
honlapot. Az Északhírnök ezután disszidált a .com tartományba – a perek azonban
nem értek véget. A szintén büntetőügybe torkollott egyik bejegyzésről ugyanakkor
kiderült, hogy azt Kriza Ákos (Fidesz) polgármester otthoni gépéről küldték.
A kommunista években két napilapjuk is volt a Miskolc környékieknek, a megyei
pártbizottság újságja, az Észak-Magyarország és a városi Déli Hírlap. A megyei
újságot privatizáló Inform Média pár évvel később megszerezte a miskolci újságot is,
majd bezáratta. Pusztaiék is próbálkoztak print újsággal: a Heti Hírnök hetilap
1989–2007 között jelent meg, a csúcson 17 ezer példányban. Ennek folytatásául
szánták a hírportált, amelynek helyi versenytársa is van Északonline néven. Utóbbit a
helyiek az MSZP-hez kötik, mivel a szerkesztőség a miskolci pártirodában működik.
Direktebb pártkötődésre is van példa. A debreceni Vagy.hu-t megjelentető Médiapart
Alapítvány elnöke a korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő, az időközben a DK-ba
igazolt Csontos János. Az egyébként országosan elismert szellemi műhelyként
működő online hírlap (mások mellett a hvg.hu több volt és jelenlegi munkatársának
első munkahelye) főszerkesztője, a megyei Hajdú-Bihari Naplót korábban vezető
Porcsin Zsolt elmondása szerint formális kapcsolatuk is megszűnt az alapítvánnyal:
pénzt nem kapnak, Csontost évek óta nem is látták. A versenytárs Cívishírt jobbos
kötődésűnek mondják Debrecenben – a kapcsolat azonban cégszerűen nem

követhető le, ráadásul az is igaz, hogy ők leplezték le az expolgármester, Fidesz-
alelnök Kósa Lajos új-zélandi kiruccanását (a Vagy.hu-ról pedig az önkormányzati
vezetők floridai utazása lett közkincs).
Az átlagosan naponta 80 ezres látogatottságú Nyugat.hu-val kapcsolatos visszatérő
vád az MSZP-közeliség, miután a kiadó Nyugat Média és Világháló Egyesület egyik
alapítója Czeglédy Csaba szombathelyi szocialista politikus, a párt jelenlegi városi
frakcióvezetője. Czeglédy a HVG-nek azt hangsúlyozta, hogy politikusi karrierje
kezdetén kilépett az egyesületből. Azt viszont éppen a Nyugat.hu-ról lehetett
megtudni, hogy Marton Zsolt korábbi fideszes alpolgármester a hírportált és a helyi
rádiót is működtető, önkormányzati reklámokkal kistafírozott Frisss-médiacsoportnál
folytatta karrierjét, a jelenlegi közgyűlés alakuló ülésén például már tudósítóként vett
részt.
„Puch László soha, semmilyen szerepet nem töltött be az MSH Média Kft.-nél” –
felelte írásban kérdésünkre Kovács István, a Pécsi Stop főszerkesztője, akit a
médiapiacon közkeletű, a Baranya megyei MSZP-elnök, volt pártpénztárnok háttér-
finanszírozói szerepével kapcsolatos suttogással szembesítettünk. A Pécsi Stop
története kifordított franchise: az országos Stop.hu vidéki fiókjaként indult, majd
önállósodott, miközben az együttműködés (hasonló dizájn, közös tartalmak)
megmaradt; májusig az MSH tulajdonos volt a pénzügyi gondokkal küzdő „pesti”
Stopot megjelentető Commonline Zrt.-ben is. Pécsett egyébként további három
hírportál is működik, a fideszes városvezetéssel nem ellenséges Pécsi Újság, az
önkormányzati megbízásokat elnyert Szalai Sándor ügyvéd cége által működtetett
Pécsi Napilap, illetve a Pécsi Tükör, amelyet helybeliek a Jobbikhoz kötnek. Utóbbi
impresszuma nem mutatja a kiadót, a domaint bizonyos Varga Attila jegyezte be, a
szerkesztőség azonban nem válaszolt érdeklődésünkre, hogy az illető azonos-e a
Jobbik hasonló nevű önkormányzati képviselőjelöltjével, a Hatvannégy Vármegye
Mozgalom tagjával.
Jobbik-közelinek nevezhető a szintén dunántúli Bakonyi Hírmondó is, amely
szlogenjét – Csak az igazat! – rovásírással is feltünteti. Impresszuma e portálnak is
semmitmondó, a domainjogosult ajkai Gellén László neve ugyanakkor számos
radikális rendezvény szereplőjeként felbukkan. Az újság egyébiránt csak nyomaiban
foglalkozik az országos politikában is lélektani „kétharmados” veszprémi időközi
országgyűlési választással, míg a konkurens, balosnak mondott Veszport
lapzártánkkor induló anyagban mutatta be az ellenzéki jelöltet és programját.
Tobzódik hírportálokban az alig harmincezres lélekszámú Esztergom is. Az
infovárosos licencoldal mellett működik a kettővel korábbi botránypolgármester,
Meggyes Tamás (Fidesz) szoft jobbos ellenzékeként országosan megismert
Szeretgom. Magántulajdonba került, és felhagyott a nyomtatott változat
terjesztésével az egykori önkormányzati Hídlap, illetve az MSZP-közeli – híreiben
amúgy a politikai versenytárs DK-t alázó – Civil Hetes. Utóbbit a jogi személyként a
bírósági nyilvántartásban nem található Eszterlánc Polgári Társulás nevű Facebook-

csoport jelenteti meg (a Civilhetes Kft.-t augusztusban kényszertörölte a bíróság), a
főszerkesztő Harvay Péter, az MSZP ifjúsági tagozatában elnökségi tag Harvay Anna
fivére.
A Dél-Alföld online hírpiaca kevésbé telített – alighanem annak köszönhetően, hogy
a helyben érdekelt megyei napilap, a Délmagyarország áll a legtávolabb a
keresztrejtvény + falunap jellegű megyei újságstandardtól. Oláh János helyi
médiavállalkozó birodalmába tartozik a Fidesz-barát hangvételű Szeged Ma portál
(Szeged speciális politikai helyzetéből fakadóan a jobbos újság ellenzékinek számít a
megyeszékhelyen). Fideszes kötődésű a békéscsabai Hír6 is, ahol a kiadó Web and
Sales Kft. tulajdonosa, Ignácz Mihály vállalkozó helyi bennfentesek szerint jó viszonyt
ápol a korábbi kormányhivatal-vezetővel, Erdős Norbert jelenlegi fideszes EP-
képviselővel. Ignácz édesanyja, Csók Ilona a trafikpályázatok egyik nagy nyertese a
Viharsarokban, hasonlóan a kiadó ügyvezetőjéhez, Almási Imréhez.
„Mikor értem volna el háromszázezer olvasót printben?” – kérdezi Rajnai Attila, a
kecskeméti Hírösvény tulajdonos-szerkesztő-tudósítója, a Népszabadság és az Élet
és Irodalom egykori tényfeltáró riportere. Az ő újságja is nyomtatásban indult, 2012
vége óta azonban csak az interneten olvasható. Az említett álom-látogatószámot
friss sztorija, a szegénységben élő édesanyától a gyámhatóság által elválasztott
újszülött története érte el, de jól fogyott a keceli polgármester, Haszilló Ferenc
rasszista beszédének története, az újrakezdett Hajdú-Bét-nyomozás híre és a
Kósa–Lezsák-vita is – mindennek tükrében a szerkesztő hisz a sztorialapú
újságcsinálásban. A protokollra tapasztalatai szerint alig valaki kattint, és a
közhiedelemmel ellentétben a cukiskodó anyagok sem ütik ki a klikkmérőt. Szakmai
szempontból előnyös a Hírösvény helyzete, a versenytárs Keol a városi
hivatalosságok üzenőfüzetének tűnik, s nem meghaladhatatlan a megyei néplap
színvonala sem. De hogy mikor lesz pénz a lelkesedésből? – arra Rajnainak nincsen
receptje, tapasztalatai szerint a helyi hirdetőknek továbbra is fenntartásaik vannak az
online reklámozással szemben. Ahogy fogalmaz: „csinálom még egy darabig,
élvezem, nullán jó vagyok. Végül is a magyar médiában jelenleg minden csapda.”
RÁDI ANTÓNIA