Fotó: Humoros archív kép
Országos trendek: fogyó városok, erősödő agglomeráció
A toplista egy éves statisztikák alapján dolgozik, az első két helyet Zala vármegye bérelte ki, azon belül is Lendvadedes és Sénye. Az első 50 helyezett között borsodi településekkel is találkozhatunk.
- 8.helyen Tornakápolna végzett, ahol egy év alatt 9,52 százalékos növekedést mértek
- 13.helyen Fulókércs futott be, ahol „csak” 8,62 százalékos volt a lakosság bővülés
- a 30. és 31. hellyel is vármegyénk büszkélkedhet: Sima és Alsóregmec településein 6-6,06 százalékos volt a növekedés
- 44. helyre ért be Bózsva, ahol 5,29 százalékkal nőtt a lakosság egy év alatt
A statisztikák alapján 2026 elején Magyarország állandó lakossága 9,67 millió fő volt, ami továbbra is enyhe csökkenést jelent az előző évhez képest. A visszaesés azonban nem egyenletes: miközben a nagyvárosok és Budapest lakossága csökken, a kisebb települések egy része kifejezetten növekedni tudott.
A jelenség mögött több tényező áll:
- a pandémia utáni életmódváltás,
- a távmunka elterjedése,
- az agglomerációs övezetek vonzereje,
- valamint az ingatlanpiaci és gazdasági hullámzások.
A szakértői értékelések szerint a szuburbanizációs trend már nemcsak Budapest környékén, hanem a nagyobb vidéki központok – így például Miskolc – körül is egyre erősebb.
Miskolc térsége: elvándorlás és agglomeráció egyszerre
Borsod-Abaúj-Zemplénben különösen érdekes kettős hatás figyelhető meg. Miközben Miskolc és több város is népességcsökkenéssel küzd, addig a környező települések egy része – főként a jobb közlekedési kapcsolatokkal rendelkező falvak – vonzóbbá vált a kiköltözők számára.
Ez a jelenség nem új, de az elmúlt években látványosan felerősödött. A szakértők szerint ebben szerepet játszik az ingázás könnyebbé válása, az otthoni munkavégzés terjedése, valamint a családtámogatási rendszerek átalakulása is.
Öt év mérlege: vegyes kép országszerte
Országos szinten az elmúlt öt évben több mint ezer településen nőtt a lakosság, de a teljes kép mégis inkább csökkenést mutat. A főváros és a nagyvárosok fogyása továbbra is meghatározó trend, miközben a kistelepülések egy része „újraéledni” látszik.
A szakértői elemzések szerint a jövőben is ez a kettősség maradhat meghatározó: egyes térségekben lassú kiürülés, máshol pedig – főként agglomerációkban és turisztikai térségekben – folyamatos erősödés várható.
Borsod-Abaúj-Zemplén: a következő évek kulcskérdése
A vármegye számára a legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a Miskolc környéki agglomeráció képes lesz-e megtartani és vonzani a lakosságot, miközben a kisebb, periférikus települések nem veszítenek további népességet.
A mostani adatok alapján Borsod-Abaúj-Zemplén egyszerre része a csökkenő országos trendnek és a helyi „szigetszerű” növekedéseknek – ez pedig hosszú távon is meghatározhatja a térség demográfiai térképét.
A Pénzcentrum által feldolgozott adatok szerint az elmúlt években országosan is jelentős mozgás indult el, amelyet egyszerre alakítanak gazdasági válságok, állami támogatási programok, valamint a távmunka térnyerése.
