Az ezerarcú Bécsi-erdő

Már a neve is érdekes. Merthogy valójában nem egy egyszerű erdőt takar, hanem Európa legnagyobb, összefüggő lombos erdőségét. A 45 kilométer hosszú és 20-30 kilométer széles területet az UNESCO bioszféra-rezervátummá nyilvánította. Nagyváros közelében ilyen természetvédelmi besorolású terület nincs még egy az egész világon. A Bécsi-erdő közkedvelt kirándulóhely a nyugalomra és a természet közelségére vágyó bécsiek körében, de sokan felkeresik jóval távolabbról is, mert páratlan látnivalókkal szolgál. Várkastélyok, apátságok, gyógyfürdők, történelmi helyszínek, és a legendás bor-, a heuriger-kultúra – mind-mind ott rejtőznek a völgyek és dombok között. Legtöbbjük kerékpárral is elérhető, sőt, kimondottan ajánlott így felfedezni a Bécsi-erdőt.

Kolostorok-királyok-művészek kerékpártúra

Laxenburgból indul és oda is érkezik a több mint 60 kilométer hosszú túraútvonal, közben pedig a legfontosabb úti célokat érinti a Bécsújhelyi-csatorna, a Schwechat folyó és a Mödlingbach-patak mentén. Nem egy laza tekerés, ezért érdemes e-túrakerékpárral vagy e-bike-kal nekivágni, de az élmény sokszorosan kárpótol a nehezebb szakaszokért. Lombhullató erdők, napsütötte szőlőültetvények, végtelen mezők és szántóföldek váltogatják egymást, közöttük pedig érdekesnél érdekesebb települések, mesés látnivalókkal.

Kastély a tóparton, angolkert a parkban

A laxenburgi kastélyparkra érdemes bőven időt hagyni. A Habsburg-család ősi birtokán álló kastélykomplexum felfedezése többórás program is lehet. Történelem, amerre a szem ellát. A birtok már az 1300-as évektől a Habsburgoké volt: hercegek, császárok, királyok és királynők formálták az évszázadok alatt. A régi laxenburgi kastélyt többször átépítették, ez ma Blauer Hof, azaz Kék Udvar néven ismert. Mária Terézia uralkodása idején rokokó stílusjegyeket kapott, és a császárné a parkot is bővítette. Aztán I. Ferenc császár szintén átalakításokba kezdett. Neki köszönheti az utókor a középkori lovagvárak mintájára készült Franzensburgot, és a mesterséges tavat, amelyik körbe veszi. A kastélyt hídon, vagy vízi úton lehet megközelíteni.

Laxenburgban a magyaroknak kedves Sisi királyné sok időt töltött. A mézesheteit is, miután házasságot kötött Ferenc Józseffel. A császári pár gyermekei is itt születtek. A kastélyparkot ma bárki felkeresheti, rengetegen élnek is a lehetőséggel. Van, akit elsősorban Ausztria legnagyobb és legjelentősebb angolkertje vonz, mások főleg a pompás kastélyokra kíváncsiak, sokan pedig a romantikus csónakázást sem hagyják ki. Laxenburgnak évente nagyjából egymillió látogatója van.

Fürdőváros biedermeier stílusban

A kerékpártúra következő állomása Baden bei Wien, ahol Beethoven, Mozart és Ferenc császár nyomában járhatunk. Szinte szó szerint, hiszen egykor mindhárman sétáltak a badeni Kurpark (gyógypark) sétányain. Beethoven több nyarat is eltöltött a városban, és erről Baden bei Wien igyekszik méltó módon megemlékezni. A Beethoven-házban az életével és munkásságával ismerkedhetnek a látogatók, és a nagyjából 5 km-es Beethoven Panoráma Sétaút is a zseniális zeneszerzőnek állít emléket. Baden bei Wien egyszerre kulturális központ és Európa egyik legjelentősebb, elegáns fürdővárosa. Itt már a római időkben is 36 fokos, kénes termálvíz fakadt. Történelmi hagyományai vannak tehát a badeni fürdőzésnek, érdemes nemcsak egy röpke városnézést betervezni. Baden bei Wien akár több napra is elegendő programot kínál.

Tragédia a vadászkastélyban

A kerékpárút egyik különleges, tragédiával terhelt állomása Mayerling, azon belül a karmelita kolostor. Rudolf koronaherceg egykori vadászkastélyának a helyén épült. Egyszerre emlékhely és borzongató kiállítás a Habsburg-ház történetének egyik sötét fejezetéről. A mayerlingi vadászházban 1889. január 30-án találták meg Sisi királyné és Ferenc József császár egyetlen fiának, Rudolfnak és a szeretőjének, Vetsera Mária bárónőnek a holttestét. Az, hogy pontosan milyen körülmények között veszítették el életüket, a mai napig rejtély: számtalan feltételezés és elmélet kering ezzel kapcsolatban. A bizonyítékok kettős öngyilkosságot igazolnak. A tragédia után Ferenc József császár a vadászház nagyrészét lebonttatta, a helyére pedig karmelita kolostort építtetett. A kolostor látogatható, ahogy a tragikus helyszín fölé felhúzott kápolna is.

Barátságos ciszterciek a Bécsi-erdő szívében

A heiligenkreuzi apátság a világ második legöregebb ciszterci kolostora a Bécsi-erdő közepén. 1133-ban alapította III. Lipót osztrák őrgróf, és a lelki-spirituális központ azóta is működik. Napjainkban nagyjából 100 szerzetes vigyázza-óvja-lakja az építészeti szempontból is kiemelkedő jelentőségű épületeket. A jószándékkal érkező látogatókat szeretettel fogadják. Márpedig látogatókból akad bőven, mert a heiligenkreuzi apátság a világ egyik legszebb középkori kolostora. Gótikus kerengőjének 300 vörösmárvány oszlopa lenyűgöző látványt nyújt. Az apátság nemcsak spirituális, hanem kulturális és építészeti szempontból is páratlan.

Körpanoráma a Bécsi-erdő tornyaiból

Aki gyalog fedezné fel a környéket, annak a „Bécsi-erdő tornyai” útvonal ajánlott. Ez egy 27 kilométeres túra Mödling és Bad Vöslau között. Különlegessége, hogy nyolc különböző kilátót, illetve magaslati pontot érint. A szó klasszikus értelmében nem mindegyik torony, mert vannak közöttük például várromok is, de mindegyikből 360 fokos, elképesztő panoráma nyílik a bioszféra-rezervátumra és a Bécsi-erdő termálrégiójára. A terep változatos, az útvonal sokszor gyökerekkel teli erdei ösvényeken vezet, ott nem árt a fokozott figyelem, de összességében a túra könnyűnek számít. Csak egy jó bakancs kell hozzá.

Egy heuriger itt, egy heuriger ott – a Bécsi-erdő kiskocsmái

A heuriger-kultúra egy különleges borfogyasztási hagyományt takar. Egész Alsó-Ausztriára jellemző, így természetesen a Bécsi-erdőben is virágzik. A heurigerek tulajdonképpen kocsmák, a legfontosabb ismérvük pedig az, hogy a helyi termelők a saját, friss boraikat kínálják. Sokszor személyesen. Már ha éppen nem a szőlőtőkék között van dolguk, és ráérnek felszolgálni. Ezért aztán a heurigerek nyitvatartása esetleges, a házigazdák általában fenyőágakkal jelzik, ha készen állnak a vendégek kiszolgálására. A régióra jellemző borok mellé némi harapnivalót is kínálnak, de a heurigerekben az ételek kevésbé hangsúlyosak. Egyszerű, hideg fogásokra kell gondolni: sajt, sonka, felvágott, esetleg pogácsa. A „heurigerezés” igazi közösségi élmény. Turisták keverednek a helyiekkel, oldott a hangulat, és sokszor élő népzene is szól. Senki nem siet sehová, a vendégek egy finom pohár bor mellett élvezik a rusztikus környezetet. Ilyen – sokszor borospincében kialakított – kiskocsmába lépten-nyomon bele lehet botlani a Bécsi-erdőben. Tegyük hozzá, hogy szerencsére, mert kevés dolog tud jobban esni a megfáradt túrázó számára, mint egy jó fröccs és néhány frissítő falat.

A Bécsi-erdő különös vonzereje abban rejlik, hogy az aktív pihenésre és a lassú, csendes kikapcsolódásra is lehetőséget ad. Az élmények összeadódnak a régión belül, ezért a sokszínű, változatos üdülésre vágyóknak remek lehetőség itt, a szomszédban.