Kapják: az MKIK elnökségének tagjai és az MKIK küldöttei
Tisztelt MKIK Elnökségi Tagok, tisztelt Küldött-társak!
Amint arról az elnökség tagjait tájékoztattam, Orbán Viktor Miniszterelnök úr
felkért, hogy vegyek részt a első digitális polgári kör alapításában. Ezzel
kapcsolatban nyilatkoztam azt, hogy „bár nem kerestem a lehetőséget – de a felkérést
tisztelettel elfogadtam.” Engedjétek meg, hogy motivációimról, ennek hátteréről
részletesebben is tájékoztassalak.
A felkérésnek magánemberként tettem eleget. Erdélyi származású üzletemberként,
eddig is a társadalmi élet több szegmensében vállaltam szerepet. A BKIK és az MKIK
elnöke vagyok, a Monacói Hercegség tiszteletbeli konzulja, a Kolozsvár melletti
gyalui várkastélyt tulajdonló, Erdély egyik legnagyobb kulturális központjaként
működő „Erdélyi hagyományok alapítvány” alapítója és elnöke, a kárpát-medencei
irodalmat támogató „Méhes György – Nagy Elek alapítvány” alapítója. Ezeket a
szerepeket a kezdetek óta szét tudtam választani egymástól.
A digitális polgári körök létrehozása számomra azért is vonzó, mert egy olyan
értékalapú civil szerveződés, amelyik rendkívül aktuális gazdasági és társadalmi
élethelyzetekre keres válaszokat.
A saját értékrendemet sohasem rejtettem véka alá. Erdélyben nőttem fel, szüleim
református hitben neveltek. A hagyományok tisztelete, a magyarságunk, lételeme
volt mindennapjainknak. Feleségem katolikus, így lehetőségem van az ökumenét is
gyakorolni. Erdélyben nem kevés verbális és sajnos fizikai inzultus is ért annak
idején a magyarságom miatt, így az élet megtanított arra, milyen fontos, hogy
toleránsak legyünk.
Fentiek fényében szeretném megvilágítani a digitális polgári körök hátterének a
jelentőségét.
Szerintem a mai világ egyik legmélyebb kihívása az, hogyan alakítja át a technológiai
fejlődés az életünket: az emberi szabadságot, a közösségeink működését és nem
utolsó sorban a nemzeti önállóságot. Viszont a digitális rendszerek ma már nem
csupán eszközök, működésüket algoritmusok, mögöttes gazdasági és geopolitikai
érdekek formálják. Vagyis, ezek a rendszerek egyáltalán nem semlegesek! Gyakran
épp a helyi közösségek és a kisebb nemzetek önállósága kerül veszélybe. Közben régi
alapfogalmaink – mint igazság, szabadság, rend – új értelmet kapnak, vagy adnak
nekik, gyakran a technikai hatékonyság vagy profitorientáltság jegyében.
Ezért a digitális világban való jelenlét nemcsak technológiai, hanem értékválasztási
kérdés is. Ha egy emberközpontú jövőre vágyunk, annak a kulcsa az, hogy össze
tudjuk-e egyeztetni az erkölcsi tartást a technológiai haladással.
Olyan közösségekre van szükség, amelyek nem elzárkóznak, nem is sodródnak,
hanem saját értékeik mentén kapcsolódnak a világhoz. A Digitális Polgári Körök
létrehozása egy olyan kísérlet, ahol képesek leszünk az értékeket megőrizve, de
technológiai kompetenciával felvértezve, cselekvően alakítani a digitális jövőt.
A kérdés értékalapú felvetése nem magyar sajátosság. A nemzetközi térben is egyre
hangsúlyosabbá válik a kérdés, hogyan tud a szabadság és a nemzeti szuverenitás
érvényesülni ebben az új, digitális térben. Talán nem véletlen, hogy Alexander C.
Karp, a nagyhatalmú Palantir vezére szerint, ha a Nyugat nem képes a mesterséges
intelligencia rendszereit a hagyományokban gyökerező erkölcsi és politikai keretbe
illeszteni, akkor elveszíti a digitális tér feletti szuverenitását – és ezzel saját
szabadságának alapjait is.
Az emberiség történelme során az ipari forradalmak, gyökeresen formálták át az
addig érvényes szabályokat, életkörülményeket, hatalmi viszonyokat. Országok
emelkedtek fel és süllyedtek le. Az elmúlt közel száz évben a számítógép, majd az
internet feltalálása elvezetett a Mesterséges Intelligencia (MI) megalkotásához. Az
MI rohamos térnyerésével talán az emberiség történelmének legnagyobb „ipari
forradalma” előtt állunk, mely jelen pillanatban felfoghatatlan változásokat fog hozni
az élet összes területén.
Meggyőződésem, hogy a Magyarországon élő polgárok jövőjének minősége azon
múlik, milyen sikeresen tudunk alkalmazkodni a néha már felfoghatatlan sebességű
és erejű változásokhoz. Mindez már nemcsak gazdaságstratégiai, hanem
nemzetstratégiai kérdés is, a digitális tér immár stratégiai frontvonal, ezért
szükséges a civil szféra szerepvállalása.
Ugyancsak meggyőződésem, hogy egy gazdasági irányultságú digitális közösség
érdemben hozzájárulhat ezen értékek megerősítéséhez és hagyományaink
megőrzéséhez. Személy szerint egy olyan értékalapú üzleti profilú közösség építését
szorgalmazom, amely a digitális vállalkozók új generációja számára is érthető és
vonzó, miközben hidat képez a tapasztalt üzleti szereplők és a fiatal innovátorok
között. Ezért döntöttem úgy, hogy jómagam is szervezek egy Üzleti digitális polgári
kört.
Terveim szerint az általam útjára induló kezdeményezés – elismert üzleti szereplők
tapasztalatait is felhasználva – olyan szakmai tartalmakra épül majd és olyan
megoldásokra tesz javaslatot, amelyek az üzleti életben bármi módon érdekelt, vagy
vállalkozni vágyó egyének számára hasznosak lesznek, a fiatalok számára pedig
iránytű lehet, hogyan érdemes eligazodni az üzleti világban.
Az MKIK elnökeként egyértelmű a feladatom, a gazdaság általános érdekképviselete,
ilyen értelemben a magyar vállalkozóké. Az üzleti digitális kör keretein belül,
magánemberként azokat az értékalapú üzeneteket tudom közvetíteni, amelyek
nélkül álláspontom szerint nem létezik valódi szabadság, de igazi üzlet sem, mert a
digitális teret nekünk kell uralnunk és nem lehetünk a digitális tér, a virtuális
valóság szolgái.
Többen megkerestetek azzal, hogy szívesen csatlakoznátok. Aki jelentkezett, annak
meg fogom adni időben a tájékoztatást a részvétel lehetőségéről. Örömmel veszek és
bátorítok minden olyan kezdeményezést, amelyik a magyar gazdaság fejlődését
előremozdítja.
Budapest, 2025. augusztus 6.
Üdvözlettel és tisztelettel:
NAGY Elek
elnök
Fotó. Archív
