Mint arról a Media1-en beszámoltunk, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2020-ban lekapcsoltatta a magyarországi digitális rádiózás több évtizede működő kísérleti üzemét (Digital Audio Broadcast Plus / DAB+).

Ezzel a kormánypárti szavazatokkal megszavazott testület egyes vélemények szerint elsősorban azt akarta megakadályozni, hogy a Klubrádió DAB+-on továbbra is elérhető maradjon, ha elveszíti analóg (FM) frekvenciáját. Emellett a digitális rádiózás elterjedésének megakadályozásával a grémium a saját hatalmát is próbálhatta megmenteni. A lépés egybeesett a Fidesz rövid távú pártérdekeivel is, hiszen igyekeztek minden kritikus hangot elnémítani. (A DAB+ 2020 őszi lekapcsolása előtt az állami rádiók műsorai mellett az InfoRádiót, a Katolikus Rádiót és Klubrádiót lehetett fogni a digitális szolgáltatás vételére alkalmas készülékekkel. Nem sokkal később, 2021 elején az analóg frekvencián is elnémult a Klubrádió, ami miatt mások mellett még az Egyesült Államok is aggodalmát fejezte ki.)

A DAB+ rendszer eközben technológiai sajátosságainál fogva lehetővé teszi, hogy szinte bárki, a megfelelő szakmai és üzleti háttér megteremtésével kiváló hangzásminőségben és olcsón rádiót indíthasson. Eközben a hagyományos analóg (FM) frekvenciák korlátozott mennyiségben állnak rendelkezésre, ezért ezen szűkös nemzeti közvagyon kiosztásáról frekvenciapályázatok során döntött a Médiatanács.

Ahogy arról a Media1-en folyamatosan beszámoltunk, a pályázatok körül rengeteg botrány robbant ki, ráadásul a Médiatanács egy idő után már a sajtóban sem jelentette be a pályázatok kiírását, csak azok vehették észre ezeket, akik az NMHH Médiatanács weboldalának megfelelő aloldalát folyamatosan figyelték, vagy bennfentesek voltak: ezért aztán gyakorivá váltak az egyszereplős, érdemi verseny nélküli pályázatok, amelyeket eleinte Andy Vajna, majd a volt kormánybiztos halála után többnyire Mészáros Lőrinc cégei, vagy egyéb NER-cégek nyertek.

Megírtuk azt is, hogy az eljárások során gyakran jogsértésekre is sor került, amit többször bíróság is megállapított. Az átláthatatlanul működő Médiatanács pályázati eljárásai oda vezettek, hogy az elmúlt években a rádiós frekvenciák túlnyomó része a NER-hez tartozó körökhöz (például Andy Vajnához, majd később Mészáros Lőrinchez) került hosszú évekre, melyek kormánypárti propagandát terjesztettek. Eközben az olyan médiumok, mint a Fidesszel kritikus Klubrádió vagy olyan helyi rádiók, mint például a Budaörs Rádió, az internetre szorultak, hagyományos FM-frekvenciájukat és ezzel közönségük egy jelentős részét elvesztették. Több médiapiaci szereplő, köztük amerikai és nyugat-európai befektetők az országot is elhagyták, több rádió megszűnt.

Ezen a helyzeten sokat javíthatna, ha megvalósulna a Momentum most közzétett 22 pontos javaslatcsomagjának egyike, a 13. pont, mely a digitális rádiózás (Digital Audio Broadcast Plus / DAB+) engedélyezését szorgalmazza.

Ez már csak azért is fontos lenne, hiszen Európában manapság a DAB+ kötelező szabvány lett az autógyártók számára, vagyis egy olyan technológiáról van szó, amit az EU gőzerővel tol, minden korszerű autóban ott van, itthon viszont hiába érkeznek a DAB+-ra felkészített autók, mivel nem érhetők el DAB+ rádióadók, legfeljebb az országhatárhoz közeli területeken, ahová átnyúlhatnak külföldi DAB+ rádióadások.