Amal Khalil újságírónőt Dél-Libanonból tudósított, az izraeli támadások következményeit vizsgálta, amikor izraeli erők bombatámadást indítottak. Fedezéket keresett kolléganőjével, Zeinab Faraj fotóriporterrel, de azt az épületet is bombatámadás érte. A vöröskereszt mentőalakulatot indított értük, Zeinab Farajt kimentették a romok alól, Amal Khalilt azonban nem sikerült – mert dacára annak, hogy a vöröskereszt volt a helyszínen, és annak, hogy mind Zeinab Faraj, mind Amal Khalil „Press” feliratú védőöltözetet viseltek – a támadás nem maradt abba. Amal Khalil életét vesztette.
Az újságírók nemzetközi védelmét biztosító Committee to Protect Journalists kivizsgálást követel és arra figyelmeztet, hogy a háborús övezetben a mentés akadályozása háborús bűncselekménynek minősül. Csatolom a közleményüket. A libanoni kormány szerint az izraeli erők szándékosan támadnak újságírókra, hogy akadályozzák a háborús övezetről szóló tájékoztatást. Az izraeli illetékesek kivizsgálást ígértek, és tagadják a vádakat.
Szolidaritásom és megrendülésem jeleként osztom meg – egyrészt. Másrészt meg azért, hogy ne felejtsük el egy pillanatra sem, mi a valódi jelentése az olyan szavaknak: mint sajtó, nemzetközi jog.
