Vajon hol voltak a miskolci Kandó Kálmán Informatikai Technikum diákjai 2022. december 21-én vagy 2023. november 19-én? A Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer (KRÉTA) szerint órán, valójában azonban csak az biztos, hogy ott nem. Az iskolában évek óta bevett szokás volt, hogy a tantestületi, osztályozó értekezleteket, megbeszéléseket iskolai tanítási időben, vagyis délelőtt tartották, miközben a KRÉTA-ba az került be, hogy az oktatás rendben lezajlott, az órákat megtartották. A faliújságra például 2022 decemberére ez az itiner volt kitéve: „Utolsó tanítási nap – a 0–2. órát tartjuk meg rövidítve, majd karácsonyi ünnepség mindenkinek a kollégiumban. Minden órát be­írunk.” Vagyis papíron lement az összes óra, miközben fél tízkor már nem ült senki a padokban.

A le nem tanított, csak lekönyvelt órákat természetesen kifizették. Volt köztük kötelező óra, amelyet az alapfizetésért tart a tanár, de volt köztük túlóra és olyan is, amelyet óraadó tanított, pontosabban nem tanított le. „Még a helyettesítő órákat is átvezették a KRÉTA-ba, ami nonszensz, hiszen nem is volt óra, amit helyettesíteni kellett volna” – mondta a Narancsnak Takács István, a Kandó frissen nyugdíjba vonult oktatója. Szerinte akár az ezret is elérheti az így szabálytalanul lekönyvelt tan­órák száma, ám gyors számításunk szerint ez messze alábecsült szám lehet.

Évente nagyjából 10–13 olyan nap van, amikor ünnepséget, értekezletet, vizsgákat rendeznek. Ilyenkor vagy elmaradnak az órák, vagy az adott eseményt, rendezvényt délutánra, tanítás utáni időpontra kell beiktatni. A Kandóban utóbbira nem nagyon volt példa, az órák megtartásával spóroltak. Ha évente csak tíz nappal és naponta átlag három elmaradt órával számolunk, akkor öt évfolyamra és évfolyamonként négy osztályra egy tanévben 600 óra jön ki. Ez két év alatt 1200, négy év alatt 2400 olyan tanóra, ami nem lett megtartva, de ki lett fizetve.

Turpisság

Nem tudni, mióta zajlik ilyen „könyvelés” az iskolában. Takács István szerint a 2021-es tanév kezdete óta biztosan, amióta Lakatos Zsolt az intézmény igazgatója, és az is biztos, hogy az eljárás rendszeres, rutinszerű volt, nem egyedi esetekről van szó. Ő maga is be­írta ezeket az órákat, ahogyan a többi kolléga, mert egyszerűen nem volt apelláta. Amikor először jelezte, hogy ez nem teljesen szabályos, le lett hurrogva, mondván, mit akadékoskodik, senki se akar kevesebb pénzt.

Lakatost Zsoltot 2021-ben nevezték ki a Kandó technikum élére. A testület azt szerette volna, hogy véglegesítsék az akkori megbízott igazgatót, ám neki a szakképzési centrumból leszóltak, hogy ne nagyon bajlódjon a pályázat elkészítésével, mert már megvan az új vezető, Lakatos, aki a hírek szerint bizalmi kapcsolatot ápol a centrum kancellárjával, Kiss Gáborral. Korábban a centrumban dolgozott tanügyigazgatási szakügyintézőként. A tantestület azzal fogadta az új igazgatót, hogy elénekelték neki A Pál utcai fiúkból a Miénk a grund című dalt. Takács azt mondja, Lakatos nem volt kedves senkivel, volt, aki az igazgató modora miatt felmondott.

A kellemetlen légkör nem segítette a szabálytalan könyvelés rendezését, ezért Takács István a szakképzési centrum főigazgatójához fordult, akivel korábban évekig dolgozott együtt egy középiskolában. Molnár Péter, aki egyben a KDNP miskolci elnöke is, hosszú évek óta önkormányzati képviselő, 2023 feb­ruárjában kapott tájékoztatást Takácstól az órák szabálytalan dokumentálásáról. Takács nem akart ügyet, abból indult ki, hogy csak szól annak, akit ismer, biztos valami adminisztrációs hiba az egész, az a fontos, hogy ne maradjon így. Kellemetlenül érintette, amikor nem történt semmi, miközben a fiktív órák elszámolása továbbra is zavartalanul folyt, ezért 2023. december 17-én hivatalos bejelentést tett a Miskolci Szakképzési Centrumnál hivatkozva egy novemberi napra, amikor is a tanárokat arról tájékoztatták, hogy értekezlet lesz, miközben a KRÉTA-ban mindenki szorgalmasan lejelentette a megtartott órákat.

Két nappal később, a téli szünet előtti utolsó napon az igazgató a tanárokhoz, dolgozókhoz intézett beszédében kitért arra, hogy egy kandós tanár feljelentette őt, közben pedig Takács Istvánt nézte. Takács azt mondja, ez sokkoló volt, hiszen a szakképzési centrum nem adhatta volna ki egy panasz bejelentőjét, mégis ez történt; egyszerűen megmondták Lakatosnak. Pedagógusi körökben általános vélekedés, hogy Lakatos Molnárék „talpnyalója”, és azért lett csak igazgató, hogy a Kandóban is „fideszes vezetőség” legyen, ráadásul „először nem akarták sehova berakni igazgatónak”. A téli szünet első napján Takács azt látta, hogy a KRÉTA-ban elkezdték törölni a szabálytalanul beírt órákat. Ezeket ráadásul nem maguk a tanárok intézték, hanem a rendszer adminisztrátora: ez világosan látszik, hiszen a KRÉTA feltünteti, ki végzett valamilyen tevékenységet. Teljesen valószínűtlen volt, hogy a tanárok kezdtek el intézkedni és a korábban felvitt órákat törölgetni karácsony előtt pár nappal.

Úgynevezett vizsgálat

Ekkor döntött Takács István úgy, hogy ezt az ügyet végigviszi, és nemcsak a szakképző centrumig, hanem akár a miniszterelnökig is elmegy. Ekkor kezdődött hosszú levelezése: ismertette a sztorit Pölöskei Gábornéval, a szakképzésért felelős államtitkárral – később utódját, Pálmai Gergelyt is tájékoztatta –, de kapott levelet az Oktatási Hivatal, a Nem­zeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH), Hankó Balázs kultúráért felelős miniszter és Orbán Viktor is. Gyors válasz érkezett az Oktatási Hivataltól: nem hozzájuk tartozik az ügy. Máshonnan azonban nem kapott érdemi választ, azt gondolja, a politikusok meg sem kapták a tájékoztatást.

Az NSZFH annyit írt vissza, hogy felkérik a szakképzési centrumot a vizsgálat lefolytatására. Takács szerint ez a probléma teljes félreértése, hiszen éppen a centrum az, amelyet egyebek mellett felelősségre kellene vonni, hiszen a főigazgató Molnár Péter és a kancellár Kiss Gábor pontosan tudja, mi zajlik a Kandóban évek óta. Ráadásul visszaéltek a panaszbejelentésre vonatkozó szabályokkal is, amikor kiadták a bejelentő nevét annak, aki miatt a panaszt meg­írta. Kecskére káposztát klasszikus esete.

A centrum ezen a ponton már kénytelen volt cselekedni. Hivatalosan azt a választ küldték az NSZFH-nak, hogy a vizsgálatot lefolytatták, és ami szabálytalanságot találtak, azt helyrehozták. Ugyanezt válaszolta a Narancsnak is Molnár Péter.

Ám ez a takarítás leginkább olyan volt, mint amikor körbesöpörjük a szőnyeget, de fel nem szedjük. A helyrehozatal néhány dátumra vonatkozhatott, elsősorban 2023. december 20-ra és november 19-re. Előbbi a bejelentés után volt pár nappal, ezért azt gyorsan korrigálni kellett, utóbbit pedig maga a bejelentés is részletesen elemezte. A decemberi törlés nem járt komoly következményekkel, mert az a hónap még nem lett bérszámfejtve, a novemberinél azonban a jogtalan kifizetéseket rendezni kellett. Volt, akinek vissza kellett fizetnie a le nem tanított órák díját, de hogy pontosan hány ilyen óra volt, hány főt érintett, és mekkora összegről volt szó, azt nem lehet tudni. Az Északhírnök.com című lap közadatigénylést nyújtott be a szakképzési centrumhoz, hogy ezt megtudja, de azt a választ kapta, hogy ilyen adatot nem tartanak nyilván.

A Narancs hiába kérdezte a szakképzési centrumot, hogy pontosan milyen időszakot érintett a korrekció, Molnár nem adott erre választ, csak annyit közölt, hogy a bejelentésben jelzett órákat korrigálták. Ez egy vagy két nap, azok, amelyeket Takács István példálózó jelleggel bemutatott. Az NSZFH és a szakképzési állam­titkárság semmilyen módon nem reagált megkeresésünkre.

Pedig jó lett volna, ha válaszolnak, mert fele­más a kialakult helyzet: egyrészt a szakképzési centrum elismerte, hogy szabálytalanul rögzítettek órákat a KRÉTA-ban, másrészt azonban teljeskörűen biztosan nem folyt le sem vizsgálat, sem korrekció. A centrum azt sugallja, hogy csak két problémás napról van szó és csak adminisztratív hiba az egész, a bejelentés szerint azonban éveken át rendszeresek voltak a szabálytalan elszámolások. Ezek vizsgálatához és a szabálytalanságok kijavításához meg kellett volna nyitni és módosítani olyan időszakokat is, amelyeknél a centrumnak már nincs jogosítványa korrekciókra.

A KRÉTA-ba az adott tanévben lehet helyi szinteken belenyúlni – ezt is naplózza a rendszer, vagyis nyoma marad –, a tanév végén azonban a rendszer lezár. Emellett a le nem tanított órák díjának visszafizetése is sokkal jelentősebb összeg lett volna, aminek nincs nyoma. Ha az NSZFH vagy a minisztérium kellő körültekintéssel akarna eljárni, akkor minimum 2021-ig visszamenőleg meg kellene vizsgálnia a KRÉTA-ban adminisztrált órákat és az iskola oktatási rendjét, és azt is tisztázni kellene, hogy mit jelent az adminisztrációs hiba, és hogy itt arról van-e szó.

Megbukni ki fog?

Az órák lekönyvelése és meg nem tartása számos problémát vet fel. Ha a diák papíron az iskolában van, de valójában senki nem tudja, hol és mit csinál, az kockázatot jelent az iskolának és a tanároknak is. Mert mi van akkor, ha történik valami az egyik diákkal? Ha balesetet szenved, az kinek a felelőssége? Hogyan bízhat a szülő abban, hogy a gyereke az iskolában van, ha ez nyilvánvalóan nincs így, sőt erről az iskola igyekszik hamisan nyilatkozni? De vannak oktatásszakmai aggályok is.

Nem csak arról van szó ugyanis, hogy egy-egy ünnepség vagy értekezlet miatt elmaradt pár óra, amit mégis lekönyveltek. Diákok számoltak be arról, hogy a Kandóban rendszeresen maradtak el órák, mert egyes tanárok egyszerűen nem akarták megtartani azokat, volt, aki be sem ment a tanterembe. Szakmai gyakorlati órákról van szó, például tömbösített, három tanórányi informatikáról. Előfordult, hogy ezeket heteken át nem tartották meg, a diákok lemaradása így rendkívül nagy lett. Egyes tanulók szerint van tanár, aki az óráinak több mint a felét nem tanítja le. Ezt pontosan adatolni és bizonyítani nem lehet, de ha csak alkalmanként fordult elő hasonló, az is gond.

Tavaly arra is volt példa, hogy egy meghirdetett informatikai képzést nem indított el időben az iskola. Az igazgató szerint két hét csúszásról volt szó, mert ennyivel később érkeztek meg a gépek, de a diákok arról számoltak be, hogy másfél hónapig nem tudtak csinálni semmit: annyira nem volt felszerelés, hogy padjuk, székük sem volt, a földön ücsörögtek.

Ha nincs leadva a tananyag, ha hiányoznak a gyakorlati órák – ami a technikumi képzés lényege –, akkor hogyan tudnának levizsgázni a diákok? Ha megbuknak, az iskola felelősségre vonható-e? Miért ne mondhatná egy diák, hogy azért bukott meg, mert a tanár be se nyitott a tanterembe? Persze, nem bukik meg senki. Azért sem, mert produkálni kell a szép számokat. De a munkahelyen kiderül majd, mennyit ér a Kandóban összeszedett tudás. Igaz, az már nem kerül a statisztikákba.

Volt olyan vizsga, amelyen nem vehettek részt azok a tanárok, akik tanították a diákokat. Volt olyan felvételi elbeszélgetés, ahol szabálytalanul egy pszichológus is jelen volt. Még jó, hogy ez a számokban nem látszik. A Kandó tavaly a legjobb 100 technikum közé került, amire különösen büszke volt Lakatos Zsolt igazgató. Miután a szakképzési centrum maga is elismerte, hogy szabálytalanul vittek fel órákat a KRÉTA-ba, s miután másfél hónapig ültek a diákok a linóleumon, mert nem sikerült időben beszerezni gépeket és padokat, 2024-ben öt évre meghosszabbították Lakatos Zsolt igazgatói megbízatását.