A magyar kormány megállapodást kötött Oroszországgal a gazdasági, kereskedelmi, energetikai és kulturális kapcsolatok bővítéséről – írja a Politico az általuk megszerzett dokumentumok alapján, amiket a lap szerint az orosz kormány készített. A lap független, Moszkva működését ismerő szakértőkkel is beszélt, ám a dokumentumok hitelességét nem tudta önállóan megerősíteni. A szövegek ugyanakkor részletes utasításokat tartalmaznak az orosz állami szervek számára az új vállalások végrehajtására.

A dokumentumok szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Mihail Murasko orosz egészségügyi miniszter egy 12 pontos együttműködési tervet írt alá az orosz-magyar kormányközi gazdasági együttműködési bizottság december 9-i ülésén. A korábban nem nyilvános dokumentum részletesen felsorolja azokat a területeket, ahol a két kormány szorosabb együttműködésre törekszik.

Az egyik dokumentum szerint a felek áttekintették a kétoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés aktuális kérdéseit, valamint a közös tevékenységeket az energiaiparban, az iparban, az egészségügyben, a mezőgazdaságban, az építőiparban és más, közös érdeklődésre számot tartó területeken, továbbá a kulturális és humanitárius együttműködésben is.

A megállapodás egyik célja a dokumentumok szerint az, hogy „megfordítsák az uniós szankcióik miatt visszaesett kétoldalú kereskedelem csökkenő trendjét”. Az egyezség emellett lehetőséget teremthet arra, hogy orosz cégek új villamosenergia- és hidrogénprojektekbe kezdjenek Magyarországon, valamint szorosabb együttműködés alakuljon ki az olaj-, gáz- és nukleáris üzemanyag-ellátás terén. A megállapodás szerint Budapest azt is vizsgálja, miként lehetne erősíteni az orosz nyelv oktatását az országban, például Oroszországból érkező tanárok bevonásával, valamint a végzettségek kölcsönös elismerésének bővítésével és posztgraduális csereprogramok indításával.

Az egyezség alapján a magyar kormány támogatja a különféle csereprogramokat a sporttól a cirkuszművészetig, jóllehet Moszkvát régóta azzal vádolják, hogy kulturális eseményeket is felhasznál saját narratíváinak terjesztésére az ukrajnai háborúról, illetve a rezsim legitimálására. A felek egy 2026–2027-es közös sportegyüttműködési akcióterv kidolgozását is támogatják.

Az egyik dokumentum ugyanakkor rögzíti: az Oroszországgal való szorosabb együttműködés nem lehet ellentétes Magyarország európai uniós tagságából fakadó kötelezettségeivel.

Orbán Viktor és a magyar kormány következetesen ellenezte az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását. A Bloomberg keddi cikke szerint egy 2025 októberi telefonbeszélgetés során azt mondta Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy „bármiben, amiben segíthetek, állok szolgálatukra”. Hasonlókat mondott Szijjártó Péter is Szergej Lavrov külügyminiszternek.

A dokumentumok tartalmáról és politikai következményeiről a lapnak azt mondta:

„Magyarország kétoldalú együttműködéseit a nemzeti érdek határozza meg, nem pedig a rendkívül elfogult liberális mainstream média elvárásai. Csak így tovább az elfogult munkával!”

A december 9-i tárgyalásról az orosz nagykövetség a honlapján is beszámolt, eszerint Murasko arról beszélt, hogy a két ország között történelmileg szoros és stabil kapcsolat áll fenn, amit tovább kívánnak erősíteni több stratégiai területen. Kiemelte, hogy Oroszország nagyra értékeli a magyar kormány „kiegyensúlyozott” politikáját, és az EU-s szankciók ellenére is stabilnak tartja a gazdasági együttműködést. Az egészségügyben folytatódik a közös munka, például a gyógyszerszállítás, az onkológia és a nukleáris medicina területén, miközben az oktatásban az orosz egyetemeken tanuló magyarok számának növelését és az orosz nyelv tanulását ösztönöznék. Szijjártó Péter a találkozón megköszönte az orosz támogatást, különösen a koronavírus-járvány idején nyújtott segítséget, köztük a Szputnyik V vakcinát.