Az akkumulátoripari beruházások kérdése továbbra is az egyik legfeszültebb és leginkább megosztó közügy a kelet-magyarországi nagyvárosban – és egész Magyarországon.
A film mögött hónapok munkája állt: a szerkesztőség 2025 októberében kezdte el a forgatást, és közel fél éven keresztül gyűjtötte az anyagokat, interjúkat és helyszíni felvételeket. A dokumentumfilm célja az volt, hogy bemutassa, miként vált Debrecen néhány év alatt az akkumulátoripar magyarországi központjává, és milyen társadalmi, környezeti és politikai következményekkel járt ez az átalakulás.
A történet egyik kulcspontja 2022 nyara volt, amikor a CATL bejelentette, hogy Debrecenben építi fel legnagyobb európai gyárát. Ezt azonban már megelőzték más beruházások is: a kínai Semcorp szeparátorfólia-üzeme, valamint a dél-koreai EcoPro katódgyára is a városba érkezett. Azóta legalább hét akkumulátoripari projekt körvonalazódott Debrecenben, és további fejlesztések lehetősége is folyamatosan napirenden van.
A film nem csupán a beruházások gazdasági súlyát vizsgálta, hanem azokat a társadalmi konfliktusokat is, amelyek a gyárak megjelenésével együtt erősödtek fel. A készítők civilekkel és szakértőkkel készített interjúkon keresztül mutatták be, hogyan reagáltak a helyiek a gyors iparosodásra, milyen tiltakozások szerveződtek, és miként próbálták meg – gyakran sikertelenül – népszavazások útján befolyásolni a döntéseket.
Külön hangsúlyt kapott a filmben az is, hogy a kritikus hangokat a hatalom sok esetben politikai ellenfélként kezelte, miközben a beruházók – élükön a CATL-lel – kommunikációs kampányokkal és ígéretekkel igyekeztek megnyerni a lakosság támogatását. A dokumentumfilm több helyszínen, két országban forgott, így a debreceni történéseket szélesebb, nemzetközi kontextusba is helyezte, például a gödi akkumulátorgyár körüli konfliktusokkal párhuzamba állítva.
A péntek esti vetítést követően a szervezők jelezték: a film szombaton 18 órától már online is elérhetővé válik a Debreciner YouTube-csatornáján, így szélesebb közönség is megismerheti az alkotást. A projekt azonban itt nem állt meg: április 7-én Budapesten is levetítik a filmet, ahol a közönség pódiumbeszélgetés keretében találkozhat az alkotókkal és a témában érintett szereplőkkel.
Az Akkuváros nem egyszerű helyi riportként működik, hanem egy olyan történetként, amely túlmutatott Debrecenen. A film rávilágít arra, hogy az akkumulátoripar körüli viták nemcsak gazdasági kérdések, hanem alapvető társadalmi dilemmákat is felvetnek: hogyan viszonyul egymáshoz fejlődés és környezetvédelem, beruházás és helyi közösség, valamint döntéshozatal és társadalmi részvétel. A debreceni premier előtti vetítés így nem csupán egy film bemutatója volt, hanem egy olyan közéleti esemény, amely újra megmutatta: az akkugyárak ügye továbbra sem lezárt történet, hanem egy élő, sokakat érintő vita része Magyarországon.
7 Responses
Még kedden kérdeztük Orbán Viktor ócsai fórumának a résztvevőit erről az egészről. Épületes beszélgetések voltak.
– Nem hiszi el, hogy loptak?
Fidesz-hívő az Orbán-gyűlésen:
– Hogyne hinném el, de nem tőlem, ezért vagyok itt!
A Fidesz táborának a többségében oly mértékű szellemi leépülés látható, hogy akik a saját nyomorukat előidéző aljasokat nem ismerik fel, de a nekik morzsákat szórókat imádják, akik közben még álcát sem cserélnek, mert tudják, hogy a propaganda szürke fátyolán az értelem napsugara nem tud még csak átsejleni sem.
ja.
„Most tettem le a telefont Aleksandar Vučić szerb elnökkel. A szerb hatóságok a Szerbiát és Magyarországot összekötő kritikus gázinfrastruktúránál pusztító erejű robbanószert és az aktiváláshoz szükséges eszközöket találtak. A nyomozás folyamatban van.
Ma délutánra rendkívüli védelmi tanácsot hívtam össze.”
„Az öt legnagyobb
Az akkugyártás nemcsak a nemzetgazdaságok mozgatórugója, hanem az energetikai forradalom hajtóműve is lett. Ahogy ebben a cikkben is megírtuk részletesen a Forbes.hu-n, a gyárakkal kapcsolatos dilemmák egyik oldalán ott a környezet- és zajszennyezés, a politikai játszmák és a magukra hagyott tiltakozók.
A másik oldalon viszont ott a tény, hogy a világ alig engedheti meg magának, hogy nem gyárt a mostaninál sokkal több akkumulátort az energetikai fordulat előremozdítása érdekében.
Következésképpen az országok sem akarnak perifériára kerülni és elszegényedni a változó világgazdaságban. Egy olyan piacról beszélünk, ami szűk húsz éven belül majdnem tízszeresére nőhet, miközben ennek segítségével az unió teljes üvegházhatású gázkibocsátásának az ötöde is megszűnhetne.
Az alábbiakban összeszedtük az öt legnagyobb európai gyárat az IPCEI gyűjtése alapján, és hogy ezekhez képest a debreceni CATL-gyár hol helyezkedik el méretben, stratégiában és perspektívákban.
1. Berlin, Németország
Tesla Gigafactory
Kapacitás (gigawattóra, GWh): 200
Teremtett munkahelyek száma: 2000 állás
Költség: 5 milliárd euró
2022. március 22-én nyílt meg a Tesla első európai gyára a Berlin melletti Grünheidében. Itt gyártják a Model Y mellett a Tesla újgenerációs, 80×60 milliméteres celláit, ami a jelenleginél akár 16 százalékkal nagyobb hatótávolságot eredményezhet. A termelési kapacitás egészen 200 gigawattórára bővíthető, de már a kezdeti kapacitás is több mint egymillió Model Y gyártására elég, ami a második legnagyobb akkugyár kapacitásának is a kétszerese.
2. Wrocław, Lengyelország
LG Energy Solutions
Kapacitás: 65 GWh
Munkahely: 1800 állás
Költség: 2,8 milliárd euró
A nyugat-lengyelországi telephelyen készülő akkumulátorokat többek között az Audi, a BMW, a Daimler, a Jaguar, a Porsche, a Renault, a Stellantis, a Volkswagen és a Volvo is használja. Ez az egy szem telephely évente százezer elektromos jármű számára elegendő mennyiségű akkumulátort képes biztosítani. A gyárban nemcsak akkumulátorokat, hanem alkatrészeket is gyártanak, a szeparátorok, vezetékek és elektrolitok előállítása is itt zajlik.
3. Skellefteå, Svédország
Kapacitás: 60 GWh
Munkahely: 3 000 állás
Költség: 4 milliárd euró
A Northvolt gyára volt az első Európában, ami teljes egészében házon belül fejleszti, gyártja és szereli össze az akkumulátorgyártáshoz szükséges cellákat. Eddig több mint 50 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket olyan autógyártókkal, mint a BMW, a Volkswagen csoport, a Volvo és a Polestar. A svéd Northvolt nemrég egy másik gyártóüzemet is indított Göteborgban a Volvó együttműködésével.
4. Göd
Kapacitás: 40 GWh
Munkahely: 4 300
Költség: 1,2 milliárd euró
Magyarország bekapcsolása a projektbe a gödi Samsung-gyárral kezdődött. 2017 óta folyamatosan növekszik. Már 2019-ben és 2021-ben is volt bővítési és plusz finanszírozási köre,
legutóbb pedig két napja jött jóváhagyás az Európai Bizottságtól 89,6 millió eurós állami bővítési támogatásról.
A debreceni lakosok indulatait és a magyarok általános viszonyulását az akkumulátorgyárakhoz főleg a gödi gyár keserű tapasztalatai okozzák. Az iparűzési adót megvonta a kormány a várostól, a kiemelt kormányzati beruházási minősítés miatt kritikus adatokat rejtettek el a nyilvánosság elől, miközben független szervezetek többször környezetre és egészségre káros anyagokat mutattak ki a gödi ivóvízben és a talajban.
5. Mo i Rana, Norvégia
Maximum GWh-kapacitás: 43
Munkahely: 1500 állás
Költség: 4,3 milliárd euró
Az egyelőre építkezési fázisban álló Mo i Rana-i gyár a Giga Arctic nevű projekt első üteme, 2024 első felében indulhat meg a termelés.
Kevés olyan ipari ágazat létezik, amiben Magyarország az élen jár, az akkumulátorgyártás azonban ilyen. Németország 500 gigawattórányi összkapacitásától még messze tartunk, de Lengyelország és Magyarország között nagy verseny dúl az európai dobogó második helyéért. A gigafactory kifejezést a nagy akkuüzemekre a Tesla vezette be, de mára széles körben használják azokra az egységekre, ahol legalább 15 gigawattórányi éves termelés valósulhat meg.
A debreceni gyárat 100 gigawattóra éves termelési kapacitásra tervezik, ezzel a magyarországi CATL Európa második legnagyobb gigagyára lehet.
Magyarország ezzel majdhogynem megduplázná jelenlegi kapacitásait, Németországot leszámítva Európában mindenkit leelőzne akkumulátorgyártásban. Ha hozzávessszük ehhez a gödi, komáromi, valamint a tervezett iváncsai gyár kapacitásait is (40, 17 és 30 GWh), plusz a tervezett bővítéseket, 2027-re 150-200 gigawattórás összteljesítményre lesznek képesek a hazai üzemek. Ipari és gazdasági teljesítményben valóban hatalmas lenne, ha ez éppen nálunk valósulhatna meg – csak persze nem mindegy, hogyan és milyen körülmények között.
Keleti nyitás
Magyarországnak azzal sikerült viszonylag korán felzárkóznia az akkumulátorgyártás élvonalába, hogy nem várta meg, míg az EU ráncba szedi kapacitásait, a bejelentett óriási beruházások pedig beérnek. Helyette a világelső ázsiai cégeknek adtunk helyet, az új ökoszisztémában egyelőre nem is látszik a magyar tulajdonú beszállítók helye.
A távol-keleti gyártók és a magyar vállalatok együttműködését a Magyar Akkumulátor Szövetség is igyekszik ösztönözni, egyelőre kevés sikerrel. Vannak a piacnak nagyobb magyar szereplői is, a Forbes Magyar 100 listáján rendre szereplő, a mai napig családi kézben lévő Jász-Plasztik a legnagyobb magyar játékos a szektorban (ők nem csak akkumulátor-gyártással foglalkoznak).
Az akkugyártás részfeladataira azonban rendre ázsiai cégek nyitnak új üzemeket. Legutóbb a Nice LMS jelentette be Szijjártó Péter külügyminiszterrel együtt, hogy a koreai vállalat zöldmezős beruházás keretében, állami támogatással épít fel alumíniumprés-üzemet Vácon.
Ne legyenek illúzióink
Nehéz pontosabban megfogalmazni az akkumulátorverseny hazánknak is érdekes és fontos tanulságát, mint ahogy azt Faluvégi Balázs befektetési és ESG szakértő tette korábbi vendégcikkében a Forbes.hu-n.
„Tragédia, vagy legjobb esetben is hatalmas elszalasztott lehetőség lesz, ha ezeket a cégeket nem tudjuk áttéríteni az etikus és a környezetterhelést minimalizáló, transzparens működésre.
A méltánytalanul sarokba szorított tiltakozók azzal teszik a legtöbbet a saját érdekeikért, ha nem a magyar hatóságokat próbálják meg jobb belátásra bírni. Ne legyenek kétségeink, a tervezett akkumulátorgyárak meg fognak épülni, illetve ki fognak bővülni, a karbonmentes világot szinte minden áron meg fogja valósítani a világ, és ha talán lesz is némi szigorodás a szabályozás kapcsán, gyökeres változásra nem igazán számíthatunk.”
debreciner??? 😁😂🤣😁😀😂
Csabai pedofil alkesz? 😀 😀 😀 Látom, bemelegítettél Húsvétra!
Holnap megyek arrafelé, talán meg tudom nézni ahogy tántorog, mint helyi látványosság
Annyira jellegzetes a feje, meg ahogy szedi a koszos patáját, buszból autóból rögtön fel lehet ismerni
A napelemes piaccal párhuzamosan a növekedés zöme, 70%-a (12 GWh) a lakossági szegmensben ment végbe, amit elsősorban a magas villamosenergia-árak, illetve a háztartások részleges önellátásra való törekvése hajtott. Az ígéretes és jórészt kiaknázatlan kereskedelmi és ipari szegmensben 1,6 GWh-val bővült az akkumulátoros energiatároló kapacitás, míg a hálózati akkumulátor kapacitás 3,6 GWh-val nőtt.
A 2023-as bővülésnek köszönhetően Európa teljes működő akkumulátoros energiatároló flottájának kapacitása gyakorlatilag egyetlen év alatt megduplázódott, és 35,8 GWh-ra nőtt az év végére. Az éves piac szerkezetéhez hasonlóan a kumulatív értéken belül is a háztartási szegmens adta a legnagyobb, 63%-os részt, a közmű-léptékű kapacitások részaránya 27%-ot, a kereskedelmi és ipari szegmens pedig 10%-ot tett ki.
Az országok közül Németország vitte a prímet 5,9 GWh újonnan telepített kapacitással, ami 2022-höz képest 152%-os növekedést jelent, majd Olaszország (3,7 GWh, +86%) és az Egyesült Királyság (2,7 GWh, +91%) következik a sorban. A 4. és 5. helyen talán némi meglepetésre a lakosságszám és terület szempontjából Magyarországhoz hasonló két ország, Ausztria és Csehország található.”
https://www.portfolio.hu/gazdasag/20240804/nagyon-rakapott-europa-az-akkumulatoros-energiatarolokra-701365