Megkezdődött a történelmi Artemis–2 küldetés
Fél évszázad után ismét űrhajósok tartanak a Hold felé, miután az amerikai űrügynökség útjára indította az Artemis–2 küldetést. A NASA Space Launch System (SLS) holdrakétája magyar idő szerint csütörtök 00:35-kor hagyta el a floridai Kennedy Űrközpontban található kilövőállást, hogy 10 napos, Holdat megkerülő utazásra indítsa az Orion űrhajót és négy fős legénységét.

Reid Wiseman, Victor Glover, Christina Koch amerikai és Jeremy Hansen kanadai űrhajósok jelenleg Föld körüli pályán várakoznak az Orion fedélzetén. Ha az űrhajó rendszereit a következő órákban a NASA rendben találja, az asztronauták a fellövés után egy nappal begyújtják a hajtóműveket, és elindítják az űrhajót a Holdhoz. Ez lesz az 1972-es Apollo küldetés óta az első alkalom, hogy egy legénységet szállító űrhajó elhagyja a Föld körüli pályát, és az első alkalom, hogy egy női, egy színesbőrű, és egy nem amerikai űrhajós a Hold közelébe utazik.

A Space Launch System rakéta nem sokkal a floridai naplemente előtt emelkedett a magasba a Kennedy Űrközpont Apollo programból megörökölt 39B indítóállásáról. Az SLS oldalsó gyorsítórakétái két perc után leváltak, majd a rakétát első fokozatának négy hajtóműve emelte a világűrig. Később a második fokozat az űrhajót stabil Föld körüli pályára juttatta, majd közel 2 órával a fellövés után egy újabb hajtómű begyújtás az Oriont magas Föld körüli pályára küldte. Ezután az űrhajó levált a második fokozatról, majd egy ideig a közelében manőverezett, hogy az űrhajósok az Orion holdkompokkal történő jövőbeli dokkolását gyakorolják.
A küldetés során az Orion űrhajó 6-10 ezer kilométerre közelíti majd meg a Hold felszínét, és több mint 400 000 kilométerre távolodik el a Földtől, így az űrhajósok messzebbre utazhatnak bolygónktól, mint az emberiség történetében eddig bárki. Az asztronauták útjuk során felvételeket készítenek majd az égitest Földről nem látható, túlsó oldaláról és alaposan letesztelik az űrhajó rendszereit. Az Artemis–2 küldetésen az Orion nem áll pályára a Hold körül, hanem rögtön megkezdi a visszatérést a Földre. A küldetés 10 nappal az indítás után zárul le, az űrkapszula Csendes-óceánon landol majd.

A NASA által tesztrepülésnek nevezett Artemis–2 előkészíti az újbóli amerikai holdraszállást, amire az űrhivatalt vezető Jared Isaacman februári célkitűzése szerint két év múlva, 2028-ban kerülhet sor az Artemis–4 küldetésen. A tét óriási: ha az Artemis–2-n minden simán megy, az lökést adhat az amerikai holdprogramnak, és valószínűbbé teheti, hogy az Egyesült Államok lekörözi Kínát a 21. századi holdversenyben és az első állandó holdbázis létrehozásában. Ehhez ugyanakkor a csütörtökön indult küldetés sikerén túl az is kell, hogy Elon Musk SpaceX vagy Jeff Bezos Blue Origin vállalata elkészüljön az űrhajósokat a Hold felszínére juttató holdkomppal, és az Axiom Space legyártsa az asztronauták űrruháit.
Az Artemis–2 az első nagy próbatétele a NASA decemberben beiktatott, szakmai körökben elismert új vezetőjének, Isaacmannek, aki az űrhivatal fellendítésére és megreformálására vállalkozott. Az Egyesült Államok eddig közel 100 milliárd dollárt (34 000 milliárd forint) költött a Holdra történő visszatérésre, amiből az SLS holdrakétaprogram nagyjából 32 milliárd dollárt, az Orion program pedig 31 milliárd dollárt emésztett fel. Az Artemis programot az első Trump-kormányzat indította útjára még 2017-ben, ami megtartotta az ekkor már évek óta fejlesztés alatt álló holdrakétát és űrhajót, valamint 2024-re tűzte ki a következő holdraszállás dátumát. A NASA a Holdra történő visszatérést tudományos kutatásokkal és a Hold helyi erőforrásainak kiaknázásával indokolja, amik távolabbi célpontokhoz, köztük a Marshoz indítandó küldetéseket alapozhatnak meg.

„Nagyon sok ország felismerte, hogy mekkora érték rejlik abban, ha tovább merészkedünk a Naprendszerben, a Holdig, aztán a Marsig” – mondta Koch vasárnap újságíróknak. Az űrhajós szerint a Hold az egyik kulcsa annak, hogy megértsük a Naprendszer keletkezését, valamint ugródeszkát jelent a Marshoz, ahol a legnagyobb esélyünk van arra, hogy múltbeli életnyomokra bukkanjunk. „A kérdés nem az, hogy érdemes-e mennünk, hanem hogy vezető szerepet vállalunk-e, vagy követők leszünk” – mondta.
Az Artemis program első repülésére 2022 novemberében került sor. Az Artemis–1 során az SLS rakéta sikeresen a Holdhoz juttatta a legénység nélküli Orion űrhajót, ami 6 napot töltött távoli Hold körüli pályán. Bár az SLS és az Orion nagyrészt jól vizsgázott, az űrhajó hőpajzsa a légköri visszatérés során a vártnál súlyosabb károkat szenvedett. Ezt két évig tartó vizsgálat követte, aminek eredménye az lett, hogy az Artemis–2-n az űrhajósok más pályán térnek majd vissza a Föld légkörébe, hogy rövidebb ideig tegyék ki a hőpajzsot a légkör által okozott hőhatásnak. Isaacman, aki idén újra áttekintette a hőpajzs kérdést, januárban azt közölte, hogy teljes mértékben bízik az Orion űrhajó biztonságosságában. Az Artemis–2 indítását a NASA először februárra tervezte, de azt előbb hidrogénszivárgás miatt márciusra, majd héliumdugulás miatt áprilisra kellett halasztani.
Három amerikai és egy kanadai űrhajós tart a Hold felé
Az Artemis–2 repülésre még 2023-ban kiválasztott Wiseman, Glover, Koch és Hansen lesznek az első űrhajósok, akik az 1972-es Apollo–17 óta a Hold közelébe jutnak.

