Lázár János építési és közlekedési miniszter megkapta a börtöngazdaságok földjeit. A hír már hetekkel ezelőtt elterjedt, 16 ezer hektárról lehet szó – derül ki a pénteki Magyar Közlönyből. Hogy a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány milyen közfeladatához kell ennyi föld, és mit kezd vele, az nem derül ki a kormányhatározatból.
Az csak annyit mond, hogy a mellékletben felsorolt 1374 ingatlant az állam vegye birtokba, majd ezek tulajdonjogát a közfeladat ellátásához rendelkezésre álló ingóságokkal együtt ingyenesen szerezzék meg az állam javára – ezért Nagy István agrárminiszter és Lázár János felelősek, a határidő „a felmerülés ütemében” – és adják az Alapítvány vagyonkezelésébe.
A HVG már március elején beszámolt arról, hogy nagyjából 38 milliárd forint értékű, 16 000 hektár területű földekről van szó, amelyeken az Átlátszó szerint most négy állami agrárcég működik: az Állampusztai Kft., a Pálhalmai Agrospeciál Kft., az Annamajori Kft. és a Nagyfa-Alföld Kft.
Ezeken eddig ezek a büntetés-végrehajtási agrárcégek gazdálkodtak, részben a fogvatartottak élelmezése céljából.
A mostani kormányhatározat nem szól a terület nagyságáról. Az ingatlanok helyszíneinek felsorolásában szerepel a börtönéről ismert Baracska és Harta, de Dunaújváros, Perkára, Kunszentmiklós és Rácalmás is, viszont például Pálhalma nem. Arról sem szól a határozat, ami a korábbi híresztelésben szerepelt, hogy a vagyonjuttatás esetleg nem csak a földekre, hanem – legalábbis egyes – büntetés-végrehajtási vállalatokra is kiterjedne.
A Jövő Nemzedék Földje Alapítvány a „kekvák” egyike, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány. Kuratóriumát Lázár János vezeti, és tagja Jakab István, az országgyűlés fideszes alelnöke, aki 27 éve egyúttal a Fidesz-közeli Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Országos Szövetsége elnöke is. Az alapítvány tulajdona a nagymúltú Mezőhegyesi Ménesbirtok, a Concordia Közraktár Zrt. és az elhullott állatokat ártalmatlanító ATEV Zrt. Ez a vagyon bővül most 1374 földrészlettel.
Egy válasz
A Janaf teljes mértékben képes kielégíteni a Mol magyarországi és szlovákiai finomítóinak igényeit – közölte a Magyar Hang megkeresésére a horvát olajcég. A vállalat szerint rendben zajlanak a szállítások Magyarország irányába, de orosz olajat szállító tartályhajók továbbra sem érkeztek a horvát kikötőkbe a Mol számára.
Mint ismert, a Barátság kőolajvezeték kiesését Horvátországba tengeri úton érkező nyersolaj-szállításokkal pótolja a Mol. A magyar kormány korábban jelezte, hogy a Mol által megrendelt olajszállítmányok hamarosan megérkeznek Horvátországba, ahonnan a Janaf feladata lesz azok továbbítása Magyarországra. Március 5-én Gulyás Gergely, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője kijelentette, hogy ez „heteken belül” megtörténik, és hogy a szóban forgó szállítmányok orosz olajból állnak. Korábban viták alakultak ki arról, hogy a horvát cég átengedi-e horvátországi vezetékén az orosz olajat.
A Janaf Magyar Hangnak küldött válaszából azonban az derül ki: orosz olajszállítmány nem érkezett a horvát kikötőkbe. A cég azt írta, hogy el tudják látni Magyarországot és Szlovákiát nem orosz olajjal. – A Mol Csoport számára a Janaf rendszerén keresztül történő szállítás teljes mértékben a szokásos üzleti folyamatoknak és a szerződéses kötelezettségeknek megfelelően, eltérések és szállítási korlátozások nélkül történik, ezáltal biztosítva a stabil ellátást Magyarországon és Szlovákiában – írta válaszában a cég. Hozzátették: a Janaf Zrt. teljes mértékben képes kielégíteni a Mol magyarországi és szlovákiai finomítóinak igényeit. Közölték: jelenleg is „intenzíven” zajlik a Mol Csoportnak szánt, nem orosz nyersolajat szállító tartályhajók fogadása és a finomítókba történő szállítás. – A Mol számára szánt nyersolaj szállítási ütemterve zökkenőmentesen, működési zavarok nélkül halad. Az elmúlt időszakban a Janaf engedélyezte 16, nem orosz nyersolajat szállító tartályhajó fogadását az Omišalj terminálon, amelyek közül hetet már kirakodtak. A fennmaradó kilencből hét érkezése áprilisra, kettő pedig májusra van tervezve – írták.