Az oknyomozó írásairól is híres Washington Postban (annak idején ők tárták fel a Watergate botrányt) megjelent az ismert oroszszakértő, korábban moszkvai tudósító Catherine Belton írása, amelyre itthon Panyi Szabolcsék oknyomozó portálja hívta fel a figyelmet.
Eszerint az egyik nyugati titkosszolgálat megszerezte az orosz Külső Hírszerző Szolgálat dokumentumát, ebből idéznek. A dokumentumban azt javasolják: a kampány megfordítására szervezzenek önmerényletet Orbán ellen: „Egy ilyen incidens, a kampányt… egy érzelmi dimenzióba helyezné át, ahol a kulcstémák az állambiztonság, valamint a politikai rendszer stabilitása és védelme lennének.”
Természetesen saját szemünkkel nem láttuk az eredeti papírokat, bár a lap átvizsgálta és hitelesítette azokat. Keresték Kovács Zoltán nemzetközi sajtószóvivőt is, de az nem felelt nekik. A hírt több mérvadó nyugati lap is átvette, egyik sem kérdőjelezte meg.
Itthon Szíjjártó természetesen álhírnek nevezte. (Már csak azért is, mert ugyanebben a jelentésben ő is szerepel, mint aki minden uniós esemény szünetében azonnal felhívja Lavrovot, és leadja neki a drótot. Mint írják, jóvoltából „Moszkva gyakorlatilag ott ül az asztalnál.”)
A bizonyítékok, ha valódiak, nem a mi kezünkben vannak, de az alábbi érdekes egybeesések azért még nekem is feltűnnek:
1. Putyin titkosszolgálatainak lehet gyakorlatuk álmerényletekben. Sokak vélekedése szerint ők rendezték meg azt a négy, csecsen terrorizmusnak feltüntetett lakóház-robbantást Moszkvában, amelyben több, mint 300-an meghaltak, a rendet ígérő Putyin viszont hallatlanul megerősödött. Egy évvel később elnökké választották. Egy hasonló kísérletben a szolgálat emberei lebuktak. A független vizsgálóbizottság két legfontosabb tagja titokzatos körülmények között meghalt, ügyvédjüket letartóztatták.
A forgatókönyv tehát rendelkezésre áll.
2. A cikkben emlegetett orosz Külső Hírszerző Szolgálat vezetőjéhez Rogánékat érdekes személyes kapcsolat fűzte. Mint Panyi feleleveníti, a tizes években letelepedési kötvényt vásárolt tőlük a szolgálatot vezető Szergej Nariskin fia. Bejelentett magyar lakcíme Rogán régi (grúz-izraeli) barátjának ingatlanában volt. Engedélyét 2018-ban -feltehetőleg uniós biztonsági nyomásra- visszavonták.
A kapcsolat a szakmai tanácsadókkal tehát létezik.
3. A mostani kampányban a kormány fő jelszava a biztonság, a stabilitás, a világ veszélyeivel szembeni védelem, (ahogy az oroszok javasolják), amit csak Orbán tud megadni. A jelöltjeik plakátján is a „Biztos választás” szerepel.
A közönséget tehát hangolják.
4. Mint nemrég megtudtuk, az ukrán pénzszállítmány elrablásának egyik fő célja volt, hogy Zelenszkijék provokálásával igazolhassák Orbán ukrán „fenyegetettségét”. Annyiban sikerrel, hogy a hírt vevő Zelenszkij tényleg aligha vállalható, indulatos mondatot mondott katonái „telefonálásáról”.
A színjáték szereposztásának munkálatait tehát megkezdték. A negatív hősök szerepét az ukránok kapják.
5. Kapóra jött a féleszű, dühödt volt tábornok szövege, amelyet megvágva úgy adtak el, mintha már a miniszterelnök családját is merénylettel fenyegetné.
A drámát tehát elmélyítették.
6. Hogy a fenyegetettség látványos legyen, kirendelték a katonákat az energiaközpontok mellé.
A színpadot tehát bedíszletezték.
7. Orbán hősiesen országjárásra indul, a nép közé. Mintha célpontnak kínálná magát?
A hős tehát színpadra lépett.
8. Március 17-én megjelenik a hírhedt „Matrjoska” (nem a baba, hanem az ilyen néven ismert orosz dezinformációs csoport) álhíre, amely hamarosan százezer megtekintést ért el: egy ukrán emigráns csoport bombát akart elhelyezni Orbán irodája közelében. Csakhogy a felrobbanó bomba szerintük őket sebesítette meg halálosan.
A színdarabot tehát meghirdették.
Ha volt ilyen terv, a Washington Post cikkének nyilvánossága remélhetőleg keresztül húzta: a színjáték bemutatója elmarad.
Vagy mégsem? Akkor új plakátra volna szükség: „Ne hagyjuk, hogy Orbán nevessen a végén!”…
