A mostani ársokk után tovább drágulhat az olaj, ha Trump nem tudja hajózhatóvá tenni a Hormuzi-szorost
-
Orbán Viktor is azt próbálta elhinteni a hívei körében –, hogy kiszámíthatóságot és stabilitást hoz a világba.

Pánikhangulatban az emberek pánikszerűen keresik a biztos pontokat – ehelyett Donald Trumpot találják. Az amerikai elnök a saját országában is azt sugallta – Orbán Viktor is ezt próbálta elhinteni a hívei körében –, hogy kiszámíthatóságot és stabilitást hoz a világba. Ám 2025 januárja óta ez a két dolog biztosan nem mondható el. Az ukrajnai háború lezárása helyett a második véres konfliktus is kitört, ezúttal a Közel-Keleten, és a gazdasági Kánaán sem jött el még az Egyesült Államokban sem, ahol az üzemanyagár kulcskérdés, most pedig egy hónap alatt mintegy 19 százalékkal drágult a benzin.
A világ buzgón találgatja, hogy mi lehet az amerikai elnök mesterterve, de az nem látszik. Még az iráni rezsimet sem törte meg, hiszen Ali Khamenei likvidálása után a fiát nevezték ki az ország élére, bizonyítandó, hogy a keményvonalasok továbbra is hatalmon vannak a szétlőtt Teheránban. Elemzők szerint
a hét elejére ez volt a végső lökés az energiaárak elszabadulásához.
Első blikkre akár nagy stratégának is tűnhet Trump, hiszen közkeletű érvelés, hogy Irán megroppantásával Oroszország egy újabb szövetségesét veszíti el, az energiafaló Kína pedig a kézenfekvő olajszállítóját. A repkedő rakéták alatt ugyanis a Hormuzi-szoros járhatatlanná vált, pedig az onnan kiáramló napi mintegy 20 millió hordó olaj 83 százaléka Ázsiába tartott. Vagyis mondhatni, az amerikai elnök hármat ütött egy csapásra.
Csakhogy az ukrajnai háborúban legatyásodott Oroszország egyelőre csak nyer a robbanásszerűen növekvő energiaárakon, Vlagyimir Putyin elnök már kínálgatja is a portékáját az európai országoknak, hátha valaki – Magyarországon és Szlovákián kívül is – nyilvánosan ráfanyalodik, India pedig átmeneti mentességet kapott Trumptól orosz olaj vásárlására.
Hosszabb távon Kína is profitálhat, hiszen végső lökést kaphat ahhoz, hogy az energetikában is lepipálja a fejlett világot: még inkább ráerősít a megújuló energia hasznosítására, valamint a szénerőművekre. Bár az utóbbi nem kedvez a környezet globális állapotának, Kína energiaszuverenitásához nagyban hozzájárul, ráadásul olcsó energiaforrás, és ezzel a kínai termékek versenyelőnyhöz jutnak a globális piacon.
Rövid távon most mindenki az alkalmas sapkát keresi az energiaárakhoz, még az Egyesült Államokban is vizsgálják, milyen lehetőségek vannak az emelkedő energiaárak blokkolására; legalábbis ezt közölte a Fehér Ház sajtótitkára.
Trump – talán a félidős választások közeledtének nyomására – maga is próbált reményt ébreszteni azokban, akik kétségbeesetten nézik a Hormuzi-szorosnál veszteglő vagy azt már megközelíteni sem próbáló hajókat. Ám amit belengetett, az is inkább csak a kételyeket növeli abban, hogy mennyire volt átgondolt az amerikai elnök iráni akciója.
Felvetette ugyanis, hogy az amerikai kormány 20 milliárd dolláros viszontbiztosítást és amerikai haditengerészeti kíséretet adna a tankereknek, de ennek egyelőre sem a módja, sem a hatása nem ismert, hiszen a hajótársaságok tulajdonosai nem vehetnek rá mérget, hogy ezzel minden kóválygó lövedéket megúsznak a háborús térségben. Úgyhogy Trump hétfőn gyorsan be is mondta, hogy a háborúnak lényegében vége van, Amerika elérte a célját. Csakhogy ennek 24 órán belül még semmi látszata sem volt. Friedrich Merz német kancellár ezt szóvá is tette egy keddi sajtótájékoztatóján: mint mondta, Európában növekvő aggodalommal figyelik az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborúját, „veszélyes eszkaláció” van folyamatban, és „egyértelműen nincs közös terv” a lezárására.
Az orosz energiáról való leválás nyomán Európa most valamivel nagyobb arányban függ a közel-keleti energiától, mint négy évvel ezelőtt, az ukrajnai háború kirobbanásakor. Ellátási gond egyelőre nincs, a németek, a franciák és az olaszok Japánnal, Kanadával, Nagy-Britanniával és az Egyesült Államokkal kiegészülve egyelőre csak mérlegelik a stratégiai tartalékok felszabadítását. Viszont a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA), amelynek tagországai közt ott van Magyarország is, rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze, hogy a jelenlegi ellátásbiztonság és a piaci feltételek értékelését követően döntsenek az IEA-országok vésztartalékainak esetleges felszabadításáról.

6 Responses
A TISZA PÁRT EREDETI CÉLKITŰZÉSE KÖZT VOLT A „MEGNYITJUK AZ ÜGYNÖKAKTÁKAT” ÍGÉRET , MELYNEK MÁRA NYOMA SINCS A PONTJAIBAN — PEDIG EZ A LEGSÁROSABB MÚLT. ENÉLKÜL NINCS ÉS NEM IS LESZ RENDSZERVÁLTÁS SOHA!
Tisza program 10.oldal.: „Megnyitjuk az ügynökaktákat.”
Szívesen
A programban az első intézkedések között, nem bonyi megkeresni:
„Megszüntetjük a politikai propagandát, visszaállítjuk a közmédia szabadságát és pártpolitikától való függetlenségét. A kormányalakítást
követően azonnal felfüggesztjük a közmédia hírsugárzását, és csak
azután indítjuk újra, miután megteremtettük a független, objektív hírszolgáltatás feltételeit.
» Megszüntetjük a politikai befolyást az állami intézményekben és cégekben.
» Visszaadjuk az önkormányzatok elvett hatásköreit és intézményeit,
biztosítjuk a fenntartáshoz szükséges forrásokat.
» Megnyitjuk az ügynökaktákat.”
Kivéve, ha fideszes vagy, és a gazdáid mellett nem tudsz érveket felhozni, inkább megpróbálod a bizonytalanokat rávenni, hogy ne menjenek el szavazni az „ezek ugyanazok” szöveggel…
Lesz még itt :
– „Ezek már loptak eleget, nincs szükségük többre, az újak többet fognak lopni”
– „Nekünk kisembereknek úgysem lesz jobb”
stb
stb..
„Hatodik törvény. Orbán nem politikus. Egy politikusnak elvei vannak, értékei és víziója. Orbán ezzel szemben egy bűnöző, aki történetesen a politika területén tevékenykedik. Pusztán két taktikai célja van: lopni és megúszni. A mindenkori elveket, szövetségeket és üzeneteket az adott taktikai cél határozza meg: hogy épp mit akar ellopni, és hogy tudja megúszni.”
Nesze neked Béketanács . . .