Sándor … ezt most tényleg komolyan gondoltad?
Olvasom a bejegyzésedet, és az ember csak áll és néz.
Te most hazaárulónak nevezed azokat, akik jelölteket indítanak?
Ugyanazokat az embereket, akik éveken át mögötted álltak.
Amikor te indultál képviselőnek, akkor nem volt gond:
– jobbikosok gyűjtötték neked az aláírásokat,
– jobbikosok plakátolták ki a várost,
– jobbikos aktivisták járták az utcákat a kampányodért,
– és bizony jobbikosok tették bele az idejüket, energiájukat és sokszor a pénzüket is.
Akkor jó volt a segítségük.
Akkor nem voltak „hazaárulók”.
Most meg azok lettek?
Most azok az emberek, akik hitből, meggyőződésből dolgoztak érted, hirtelen árulók, mert nem azt mondják, amit te szeretnél hallani?
Őszintén kérdezem: milyen gerinc az, amelyik így el tud görbülni?
Hogy lehet ezek után tükörbe nézni?
Hogy lehet azok szemébe nézni, akik éveken át melletted álltak?
Mi történt veled, Sándor?
Mi kellett ehhez a fordulathoz?
Milyen ígéretek? Milyen alkuk? Milyen nyomás?
Mert egy dolgot jó lenne tisztázni.
Azok az emberek, akiket most ilyen könnyedén lehazaárulózol, nem árulták el sem a hazájukat, sem a közösségüket.
Ők csak nem felejtették el, honnan jöttek.
És még valami:
A közösség sem felejt.
