A Miskolci Járásbíróság ítéletet hozott annak az ügyvédnek az ügyében, aki ügyfele kérelmét hamis aláírással látta el.
(A fotó illusztráció)
Forrás: MW
A megállapított tényállás alapján a vádlott ügyvédnek ügyfele megbízásából keresetlevelet kellett készítenie egy polgári peres eljárás megindításához, valamint költségmentességi kérelmet is be kellett nyújtania. A költségmentességi kérelem kapcsán azonban a vádlott szándékosan hamis okiratot hozott létre: miután kitöltötte az űrlapot, azt okirati tanúként aláírta, ugyanakkor kérelmezőként ügyfele nevét hamis aláírással tüntette fel, továbbá a másik okirati tanú helyén egy harmadik személy nevében is hamis aláírást írt a dokumentumra.
A polgári ügyben eljáró törvényszék a vádlott ügyfelének teljes személyes költségfeljegyzési jogot biztosított, ezért a közel harminchárom millió forintos pertárgyérték alapján számított mintegy másfél millió forint eljárási illetéket az eljárás kezdetekor nem kellett megfizetnie. A bíróság a per során jóváhagyta a felek közötti egyezséget, és a meg nem fizetett, mérsékelt összegű – százhatvanezer helyett százötvenezer forintos – illeték megfizetésére az eljárás másik résztvevőjét, az egyik alperest kötelezte. A másodfokon eljáró bíróság a határozatot – ebben a kérdésben is – helybenhagyta, így az jogerőre emelkedett.
Az eset 2020 májusában történt. A bíróság az ügyészség álláspontjától eltérően – amely szerint a vádlott polgári ügyben elkövetett hamis tanúzás bűntettét követte el – arra a következtetésre jutott, hogy a terhelt cselekménye a hamis magánokirat felhasználásának vétségét valósítja meg. Indoklásuk szerint a költségmentességi kérelem nyomtatványa nem bizonyítéknak, hanem jognyilatkozatnak minősül.
A bíróság a vádlottat két évre próbára bocsátotta. A büntetés kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a férfi büntetlen előéletű, az eset óta jelentős idő telt el, továbbá hogy beismerte a cselekményt és megbánást tanúsított. Szintén enyhítő tényezőként értékelték, hogy a dokumentum tartalma a valóságnak megfelelt, csupán az aláírások voltak hamisak. Súlyosító körülményt a bíróság nem állapított meg.
Az ítélettel szemben az ügyészség fellebbezett – tette közzé a Miskolci Törvényszék.
