Vagyonadó. A Fidesz  tervezte, a Tisza bevezetné

A nagyértékű ingóságokat (jacht, magánrepülő, festmény, sportkocsi), ingatlanokat, a céges vagyont és a külföldi vagyontárgyakat is. Az adó alapját az illetékmentes ajándékozási körben lévő közeli hozzátartozókkal együtt kell kiszámolni, vagyis nem lehet kikerülni az adófizetést azzal, hogy házastárs vagy gyerekek nevére átírják a vagyont.

A szándék komoly volt, de mivel igyekeztek titokban tartani, csak 11 évvel később derült ki. Az Orbán-kormány ugyanis úgynevezett kétezres kormányhatározatban vetette fel az ötletet, vagyis olyan döntésben, ami nem jelenik meg a Magyar Közlönyben és 10 évig nem is nyilvános. A HVG 10 év után kikérte ezeket, így bukkantunk rá a 2007/2012-es számú, 2012 szeptemberi döntésre, amelyben tízpontos intézkedéssorozatot rendelt el Orbán Viktor.

A tíz intézkedés egyikében Orbán arra utasította az akkori nemzetgazdasági miniszter Matolcsy Györgyöt, vizsgálja meg „a válságadóknak a nagy vagyonnal rendelkező magánszemélyekre történő kiterjesztésének” megvalósíthatóságát és ütemezését. Emlékezetes: a szektorális különadókat, vagy válságadókat még 2010-ben vetették ki előbb a bankokra, majd a távközlési, energetikai és kereskedelmi szektor cégeire, és ezek szerint

hasonló adóban gondolkodhatott az Orbán-kormány a jómódú magánembereknél.

Arról azóta sem derült ki semmi, hogy 14 évvel ezelőtt Matolcsy milyen terveket, vagyonadó-konstrukciót tett le a kormány asztalára. Nem tudni, milyen költségvetési bevétellel, politikai kockázatokkal, kivitelezési buktatókkal számolhattak, és milyennek ítélte a kabinet az ötletet. Annyi biztos, hogy végül nem valósult meg a vagyonos réteg új adója. Pedig a „Fizessenek a gazdagok!” jelszónak évszázados története volt már addigra is – igaz, főként a baloldalon:

• Már a francia forradalom előtt is volt törekvés ilyesfajta adóra, így mentették volna meg a csődtől a királyságot, ám a próbálkozás elvetélt, a jelszót viszont átvette a forradalom.

• Magyarországra Kun Béla hozta el Moszkvából a politikai szlogent, de mivel a Tanácsköztársaság rövid úton államosította a magántőkét, a gazdagoknak már nem lett volna miből fizetniük.

• A kommunista mozgalomban aztán újjáéledt a jelszó, amit Rákosi Mátyás tett kampányelemmé: az 1947-es angyalföldi beszédéből kiadott füzet címe is ez: „Fizessenek a gazdagok”.

• A rendszerváltás után kispártok is próbálkoztak ezzel, sőt, 2009-ben a Bajnai-kormány is tervezett adót kivetni a 30 milliónál értékesebb ingatlanokra és a 175 lóerő feletti autókra, ám az Ab-n elbukott az ötlet

• Később, 2011-ben a Gyurcsány Ferenc vezette DK dobta be, hogy adóztassák meg a 100 milliónál nagyobb magánvagyonokat, majd ezt felmelegítették 2017-ben is.

• Szintén 2017-ben Botka László, az MSZP – néhány hónapig – miniszterelnök-jelöltje is javasolta az adórendszer módosítását ezzel a felkiáltással az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

• Még ellenzéki miniszterelnök-jelöltként 2021-ben Karácsony Gergely is megígérte, hogy adót vetnének ki az 500 millió forint feletti vagyonokra a társadalmi igazságosság jegyében

• Az elmúlt években Jámbor András és a Szikra Mozgalom használta ezt a szlogent, a kaszinók előtt és a végrehajtói karnál bemutatott akció után a Félix nevű NER-luxusétteremnél is tüntetve.

A luxuscikkekre, például a nagy értékű autókra, ékszerekre kivetendő, 30-35 százalékos „luxusáfa” ötletét egyébként már 2011-ben felvetette Matolcsy, majd 2013-ban Orbán is, de végül ebből sem lett semmi. Hasonlót végül Karácsony Gergely főpolgármester vállalásaként „Tiborcz-adóként” a főváros vezetett be 2022-ben: ez az értékes ingatlanokra kivetett építményadó volt az egyetlen olyan területen, amely a fővároshoz tartozik – a Margitszigeten.

Ahogy az elmúlt párszáz évben mindig, a társadalmi igazságosságra hivatkozva tervezi a Tisza is a gazdagok adóját. A kezdeti tervekben, tavaly még 5 milliárd forintnyi vagyonnál húzták volna meg a fizetési kötelezettség határát, majd fél év alatt ezt leszállították, és Magyar Péterék választási programjában már jóval alacsonyabb, egymilliárdos összeghatár került, kiszélesítve ezzel az adózók körét, és növelve természetesen a befolyó bevételt is.

A Tisza terve szerint a vagyonadó minden vagyontárgyra kiterjedne majd, ideértve a nagyértékű ingóságokat (jacht, magánrepülő, festmény, sportkocsi), ingatlanokat, a céges vagyont és a külföldi vagyontárgyakat is. Az adó alapját az illetékmentes ajándékozási körben lévő közeli hozzátartozókkal együtt kell kiszámolni, vagyis nem lehet kikerülni az adófizetést azzal, hogy házastárs vagy gyerekek nevére átírják a vagyont. A terv az, hogy

évente önbevallást kellene készíteni a vagyonról, ezt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kockázatfókuszú egyedi vizsgálatokkal rendszeresen ellenőrizné.

Ahogy arról a HVG írt, egy vagyonadónak számos buktatója lehet.