Szijjártó simán csak lebunkózta Zelenszkijt.
A magyar miniszterelnök szerint ez a vita nem az ő vagy az ukrán elnök személyéről szól, míg Szijjártó simán csak lebunkózta Zelenszkijt.
Az X-en köszönte meg Orbán Viktor Volodimir Zelenszkijnek az Ukrajna uniós csatlakozása érdekében mondott legújabb kortesbeszédét.
A magyar kormányfő szerint ez nagy segítséget nyújt a magyaroknak ahhoz, hogy tisztábban lássák a helyzetet.
„Van azonban valami, amit félreértesz. Ez a vita nem rólam vagy rólad szól, hanem Magyarország, Ukrajna és Európa jövőjéről. És éppen ezért nem lehettek tagjai az Európai Uniónak” – írta Orbán.
A főnkéénél vaskosabbra sikerült Szijjártó Péter külügyminiszter riposztja, aki előbb kijelentette, hogy Zelenszkij totális félreértésben van, mivel Ukrajna magát és nem Európát védi, mivel Oroszország Ukrajnát támadta meg, „nem minket” – írta.
Az ukrán elnök „hiába tesz önmagát minősítő, bunkó megjegyzéseket Orbán Viktorra, hiába szövetkezik Brüsszellel, hiába támogatja a Tisza Pártot, mi nem adjuk a magyar emberek pénzét, nem engedjük, hogy belerángassanak minket a háborújukba, nem fogjuk engedni, hogy a magyar fiatalokat elvigyék az ukrán frontra” – jelentette ki.
Orbán és Szijjártó Zelenszkijnek a müncheni biztonságpolitikai konferencián elmondott beszédére reagáltak, ebben többek között az ukrán elnök kijelentette, az ő országának köszönhető, hogy „egy bizonyos Viktor is a bendője növesztésével foglalkozhat, nem pedig a hadserege gyarapításával, hogy megakadályozza az orosz tankok visszatérését Budapest utcáira”.
22 Responses
Nagyon fájhat az igazság sz@rgyártónak, ráadásul hülyeségeket beszél! Amúgy is kezdenek összecsapni a hullámok a feje felett a gödi balhé miatt de azért egy kis bunkózás belefér. Nem baj kakadu, te sem úszod meg! 😀
Tizenhárom ismert ember bíztatja és ünnepli Orbán Viktort az Instagramjára kirakott videójában, a többségükben nem csak az a közös, hogy rajonganak a miniszterelnökért.
Jaber börtönben ült az Egyesült Államokban, ahonnan ki is van tiltva, Curtisnek garázdaság és bódult állapotú autóvezetés miatt kellett felelnie, és hát közismert múltja a kormány szigorú drogpolitikájával sincs harmonikus viszonyban, Kucsera Gábornak ugyancsak kokainhasználat van a rovásán, Dopemannak éppen az Orbán-fej rugdosásából lett garázdasági ügye, Hajdú Péter adócsalás miatt kapott felfüggesztett börtönt, Gáspár Evelint közokirat-hamisítás és egyedi azonosítójel meghamisítása miatt ítélték el, Rácz Béla pedig maga fogalmazott úgy, hogy „loptam, csaltam, hazudtam és rendőrségre járkáltam!”
„Biztos választás?!”
Na gyerekek, ez a tegnapi nem évértékelő volt, hanem díszletbemutató.
Az ország vezetője beszélt, mögötte meg nem szakpolitika, nem felelősség, nem tudás,
hanem celebek, influenszerek és gondosan válogatott arcok, mint egy rosszul sikerült tévés gála főpróbáján.
Ott ült közvetlen Viktor mögött Rákay Philip meg Szabó Zsófi – mintha az ország sorsát PR-kampánnyal kellene megtámasztani.
Mellettük egy influenszer, Kaszás Márk,
akitől az a legkomolyabb szakmai teljesítmény, hogy bokszolt a tévében.
Ez már nem politika, ez tartalomgyártás.
Feljebb Schóbert Norbert Jr., mellette Kautzky Armand, mögöttük Kucsera Gábor és Tápai Szabina, utóbbi egyenesen NER-közeli influenszerügynökséghez bekötve.
Nem véletlenül. Itt már nem a vélemény számít, hanem a lojalitás.
És ez még csak a kirakat.
Ott volt Curtis, Dopeman, Young G, Hajdú Péter, Hajas László, Németh Kristóf, Zalatnay Sarolta – mintha egy „Ki van még a fedélzeten?” című Facebook-poszt élő változatát néznénk.
Ez az egész egy dolgot árul el:
a hatalom már nem bízik az érveiben.
Nem hisz a gazdasági számokban, nem hisz az eredményekben, ezért arcokat ültet maga mögé, hogy legyen mit mutatni a kamerának.
Ahol régen miniszterek ültek, ott ma influenszerek.
Ahol régen felelősség volt, ott ma láthatóság.
Ahol régen kormányzás, ott ma marketing.
Ez nem erődemonstráció.
Ez bizonytalanság.
Ez annak a jele, hogy már nem az országot akarják meggyőzni,
hanem a közösségi médiát.
És amikor egy kormány már celebekkel takarja el a valóságot, akkor ott nem a nép áll mögötte – hanem a díszlet.
Csigavér! Victuria Nuland szerepét már átvette Mänfred Weber. Nála a Blackrock pénze.
blackrock amit szargyártó az egekbe dícsért amikor felavatta az itteni képviseletüket?
te ugye igazoltan tardált vagy?
Nyugodj már le! Holnap a miskolciak, a főpostával szemben ( és egyéb delegáltak😁😂😁😀) a fővárosi reptér eladása mellé állnak, hangos „Éljen a Kapitány!,”Mocskos a fidesz!’ skandálása közben. Még a miskolci Holding vezére is kihúzza magát a skandálás hallatán. Szopkó
kéjérzettől átitatva 3 napos szója latte kurába kezd.
Tudjuk! Majd elsodorja a 2. „jóléti rendszerváltás”, amit az első MP után a második MP ígér. BESZOPTAD MÁR? Siess mert jön Magyar Péter a volt apósához. Lehet , hogy jön vele Lengyel László, Surányi, Csillag István és Bokros Laja.
„A legjelentősebb, a párthoz köthető vagy a párthoz kötődő személyeket érintő ügyek közé tartoztak:
A BKV-botrány: A 2000-es évek végén kirobbant ügyben a fővárosi közlekedési vállalatnál (amely SZDSZ-es felügyelet alatt állt) gyanús végkielégítések, tanácsadói szerződések és fiktív számlák sorozata derült ki [1]. A botrányban több SZDSZ-közeli vezetőt is érintettek.
A Welsz-ügy és a Simon-ügy közvetett szálai: Bár Simon Gábor MSZP-s volt, a baloldali kormányzati időszakok korrupciós mechanizmusai (például a Kaya Ibrahim- és Josip Tot-ügyekhez hasonló, offshore hátterű gyanús ügyletek) gyakran érintették az SZDSZ-es holdudvart is.
Ingatlanpanamák: Különösen Budapesten, az SZDSZ-es önkormányzati vezetés alatt (pl. V. kerület korábbi időszakában) merültek fel gyanús ingatlanértékesítések.
Kóka János üzleti ügyei: Gazdasági miniszterként Kóka János számos alkalommal került összeférhetetlenségi gyanúba üzleti kapcsolatai és a minisztériumi döntések miatt (pl. a W-Master Kft. vagy a telefonszolgáltatói szerződések ügye).
Magyar Villamos Művek (MVM) ügy: Az MVM-hez köthető offshore-botrányok és gyanús pénzmozgások, amelyekben szintén felmerültek SZDSZ-hez kötődő üzletemberek.
Ezek az ügyek – a MSZP-SZDSZ koalíciók alatti gazdasági visszaélésekkel együtt – vezettek ahhoz, hogy a pártot a közvélemény jelentős része korruptnak bélyegezte, ami a 2010-es parlamenti választásokon történt kiesésükhöz vezetett.
A Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) működése során, különösen a 2000-es években, számos korrupciógyanús üggyel és botránnyal kapcsolódott össze a magyar sajtóban és közéletben. A párt 2013-ban megszűnt, de az alábbi ügyek meghatározták megítélését:
4-es metró építése: Az OLAF (Európai Csalás Elleni Hivatal) vizsgálata az elmúlt 27 év egyik legnagyobb korrupciós botrányaként jellemezte a projektet, amely szorosan kapcsolódott az MSZP-SZDSZ kormányokhoz és a Demszky Gábor-féle városvezetéshez. A jelentés szerint mintegy 167 milliárd forintnyi összegnél merült fel szabálytalanság vagy csalás.
Demszky Gábor és a budapesti városvezetés: A volt főpolgármesterhez közel álló kommunikációs cégek és különféle közbeszerzési ügyek, mint például a parkolási rendszerrel kapcsolatos visszásságok, gyakran szerepeltek a korrupciós vádak között.
„Beárazott” politikai korrupció: Horn Gábor, az SZDSZ egykori ügyvivője egy későbbi interjúban úgy fogalmazott, hogy a korrupció „beárazott dolog” volt a politikai rendszerben, és beszélt arról, hogyan működött a korrupciós rendszer.
Medgyessy Péter kijelentése: 2004-ben Medgyessy Péter akkori miniszterelnök nyíltan kijelentette, hogy „az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”.
Tocsik-ügy: A 90-es évek egyik legnagyobb korrupciós botránya, amelyben Márta Tocsik ügyvéd 804 millió forint sikerdíjat kapott a privatizációs vagyonkezelőtől, ami a pártfinanszírozás kérdéseit is felvetette.
Az SZDSZ bukását elemzők a beteljesületlen ígéretek mellett a korrupciós ügyekkel hozták összefüggésbe. A párt megszűnése után, 2014-től kezdve külön nyomozás is folyt a tartozásaikkal összefüggő csalások gyanúja miatt. „
nem
a tarpai jobbágy
Nem.Ő Zolika a közismert alkesz a harmadikról.
„Néhány napja, lefekvés előtt e-mailt kaptam egy régi ismerőstől. Kapcsolatom nincs vele jó ideje, üzenetében összvissz ennyi állt: “B@$$za meg te aljas rohadék; te nem vagy ember.” Pont.
Jó ideje forgatom már magamban, hogy honnan ered az ellenzéki szavazók e szomorú példában is megnyilvánuló féktelen gyűlölete; ahogy azt is, miért engednek vezetőjüknek egy zűrös, agresszív embert; miért dobnak félre minden gátlást, együttélési normát a NER-haszonlesőinek legrosszabb arcát mutató figuráért.
Miközben a demokrácia működéséhez nagy szükség van valódi ellenzékre, ám az nem lehet mindegy, milyen minőségűre.
Egy ellenzékinek, aki egyszer országvezetésre készül, nem lehet az a feladata, hogy mindent reflexből tagadjon. Fontos, hogy reálisan, az ország szempontjai szerint mérlegeljen, ellenőrizzen, és – amikor a közérdek úgy kívánja – elismerjen dolgokat. Az elismerés nem megalkuvás, hanem hitelességi kritérium. Aki képtelen kimondani, hogy egy társadalmilag hasznos kormányzati döntés helyes vagy szükséges, az nem alternatívát kínál, hanem hergel.
A felelős ellenzék egyik legfontosabb ismérve az arányérzék. Tud különbséget tenni súlyos hibák és kevésbé lényeges rossz döntések között, és nem mossa össze a rendszerszintű kérdéseket a napi politikai történésekkel. Kritikája világos, indokolt és jövőorientált: nemcsak azt mondja, hogy valami rossz, hanem azt is, mit, miből és milyen nagy jövőképbe illesztve csinálna másképp. Ez különbözteti meg a politikai ellenfelet a vagdalkozó ellenségtől. Ahol a politika nyelve a gyűlöletre és a teljes delegitimálásra, az árulásra, a dehumanizálásra épül, ott az ellenzék saját magát zárja ki a kormányzóképesség lehetőségéből.
Az ellenzék minőségéért azonban nem kizárólag a vezetői felelősek. Az ellenzéki szavazók is, akik a mindenkori ellenzéki pártokat támogatják. Az a politikai kínálat, amely fennmarad és megerősödik, mindig visszaigazolás is a választók elvárásairól. Ha a szavazók következetesen jutalmazzák a leegyszerűsítő, hamis vagy indulati politizálást, akkor maguk is azt kapják vissza. Ha ellenben igénylik a szakpolitikai felkészültséget, a belső vitákat, az önkorrekciót és a tisztességes, egyenes kommunikációt, a méltányosságra törekvő hangot, akkor ezek az értékek idővel megjelennek a pártok működésében is.
Az ellenzéki választó (ahogy a kormánypárti) sem pusztán elszenvedője az ellenzék állapotának, hanem alakítója is! Pártot építeni pedig sosem pár hónap vagy év, hanem sok idő, következetes munka, amelynek elsődleges feltétele egy stabil értékalap. Enélkül minden formáció a történelem szemétdombján végzi, mert lehetetlen vállalkozás emberi közösséget pusztán valaki/valami ellenében építeni.
A jelenlegi ellenzéki kiválasztottak láthatóan ezt nem értik. Pártszervezet helyett online mozgalmat gründoltak, struktúrák, intézmények, szellemi műhelyek helyett Facebook-posztok és stúdiófotók készülnek, kottából.
Pedig a történelem és a közelmúlt számos példát kínál arra, amikor az ellenzék ereje nem a gyűlöletben, hanem a hiteles alternatíva felmutatásában rejlett. A második világháború utáni Nyugat-Európában több országban a szociáldemokrata és kereszténydemokrata versengés hosszú éveken át tartott, programépítéssel, intézményi gondolkodással készültek a kormányzásra és gyümölcsöket hozott a nemzetek számára ez az egészséges verseny. Voltak esetek, amikor az ellenzék nem csak önmagát, hanem a jövőt szervezte. Nem az volt a kérdés, hogyan lehet a másik felet morálisan megsemmisíteni, hanem az, hogyan lehet jobb ajánlatot tenni a társadalomnak. Nem bebörtönözésre, vagyonelkobzásra, médiumok elhallgattatására és politikusok felelősségrevonásra, na meg nem bólogatásra készül egy felelős ellenzéki párt ilyenkor. Jó lenne például tudni, mi a valódi, intellektuális mélységgel kifejtett véleménye a TISZA vezetőinek olyan sorskérdésekről, mint a migráció, az EU intézményi problémái, a világrendszerváltás vagy Ukrajna EU-tagsága. Amit eddig tudunk, az sajnos lelombozó.
Az ellenzékiek felelőssége mindenesetre kettős. Egyrészt felelősség a hatalom ellenőrzéséért és a méltányos kritika artikulálásáért, másrészt a rá eső részben felelősségvállalás a közbeszéd minőségéért és egy jövőkép hiteles felmutatásáért. Az ideális ellenzéki tudja, hogy az elismerés ereje néha nagyobb, mint a tagadásé, és hogy a hiteles alternatíva mindig többet ér, mint a parttalan düh. A gond az, ha a sorozatos kudarcok miatt az ellenzéki választópolgárok tömegével elfelejtik, hogy nemcsak az éppen aktuális jelöltjük a felelős az eredményért, hanem ők maguk is. ”
(A nekem címzett, szomorú, sajnálatraméltóan mély gyűlöletről tanúskodó levél sajnos csak egyetlen csepp az áradó Tiszából…)
Ha Máthé Zsuzsi megírta a szentistvanintézettől akkor így volt…
Akkor pár szót a családról :
„Hogyan került a Máthé család Argentínába?Zsuzsi édesapja 1919-ben született Csíkszeredán, egy három gyermekes család második fiaként. A második világháború alatt négy évig pilótaként szolgált.A háború alatt bátyja már Argentínába disszidált, öccse pedig sajnálatos módon eltűnt. A háború miatt ő és szülei Münchenig menekültek, ahol szálláshelyükön beszélgetve egyszer csak ismerős dallamot hallottak az utcáról. Nem hittek a szemüknek, amikor lenéztek az ablakból és látták, hogy az elveszettnek hitt öcs fütyüli a nótát.”
Vajon kik is mentek Argentínába a háború után Zozó?Nem rémlik valami?
Kis segítség a kereséshez:
„Kilencezer náci háborús bűnös menekült a „patkányútvonalon” Dél-Amerikába”
Akko’ azért udvaroltatok annyit Págernak.😁😂🤣
„Szilágyi Bea táncművész, a Színházművészeti Szövetség főtitkára, valamint a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára még aláírásgyűjtésbe is kezdett, hogy megakadályozza Páger, a „fasiszta nagypapa” hazatérését. Ennek oka nagyon harcos balos elkötelezettsége volt – a háta mögött pártapáca volt a gúnyneve –, a másik pedig zsidó származása. Az egyik különös és váratlan fordulat ekkor történt: Szilágyi Bea nemcsak nem tudta megakadályozni Páger visszafogadását, hanem amikor ők ketten találkoztak, szerelembe estek egymással, és rövidesen összeházasodtak (ez volt Páger harmadik, egyben utolsó házassága), majd közel harminc éven át nagy szeretetben éltek együtt, a balos zsidó nő és az egykori nyilas színész. Az asszonyt nem zavarta, hogy Páger a 40-es években még filmügyi kormánybiztos is volt, akinek a nyilaspárt egyik színházi rendezvénye után Szálasi Ferenc személyesen gratulált az öltözőjében, és aki olyan nyilatkozatokat tett, hogy be kell tiltani azokat a filmeket, amelyekben nagyrészt zsidók szerepelnek, meg hogy mindig lenézte a lipótvárosi ízléssel készült bohózatokat.
Az 1899-ben Makón született, egykor nagy dohányos Páger Antal szép kort ért meg, 86 évesen hunyt el Budapesten. Színészi nagysága előtt nemcsak azok borulnak le, akik játszhattak vele, akik látták élőben, hanem azok is, akik már utána érkeztek, akik akkor kezdték a pályát, amikor vele a halál abbahagyatta, és akik ezért csak filmekből, felvételekről ismerhették a játékát. De mindenkinek érdemes megnéznie egyik-másik filmjét, mert azok mai szemmel nézve is remek darabok, Págernek pedig elképesztő jelenléte és átlényegülési képessége volt. (Pár ajánlat: a Hattyúdal Keleti Márton, a Pacsirta Ranódy László, a Húsz óra és az Utószezon pedig Fábri Zotán rendezése.) Nem véletlenül jutalmazták a legjobb színésznek járó díjjal Cannes-ban (1964), majd később Velencében (1976) is.”
Páger Antal náci volt, utána meg szopta a komcsikat. Mint aBayer felmenők vagy a Fischer fattyúk. Ők nem változtattak nevet. Ti igen. :::):)
Nem értek egyet a testszégyenítéssel. Ebből a szempontból a dagadt disznó mellett vagyok. 🙂
Petyhüdött lamantin mellett nincs egy nyamvadt andrológus , aki aggódna a hormonpótlása miatt : egyre inkább úgy néz ki, mint egy széthízott fejű, hájas, öreg nő aki kappanhangon nyiszog…az ösztrogén szintje tutira magasabb, mint a tesztoszteron, a belei is attól (bélközi és bélfali zsír) nőttek ekkorára.
márcsak meg kell haladni
az 5 x miniszterelnök
4 x kétharmad
8 x tábor egybentartás teljesítményét
és legyőztétek, meghaladtátok
engedelmeddel megvárom a következő negyedszázadot.
hitlert is túléltük
így megy ez
a szarból fos lesz aztán lassan még a bűze is eltűnik
akkor ezért keresitek ennyire a második Hitlert, második Sztálint
edzésben akartok maradni
csak behozzuk valahogy Nyugat-Európából az antiszemitizmust.
ne legyen már olyan unalmas zsidónak és/vagy bolsinak lenni.
ne zsidózz, ne tetézd a hitványságodat!
így is hosszú sorok fognak állni hogy a sírgödrödbe szarjanak
mi kell még?
bocsika, de te zsidózol
te dicsekszel
te nem tanultál történelmet
te nem jársz Nyugaton
„hitlert is túléltük”
az ukránok is ebben reménykedtek:
„Ukrajna nemcsak a halálozások miatt veszít lakosságot, hanem a példátlan mértékű migrációs elvándorlás következtében is. A szakértő hangsúlyozza, hogy az Igazságügyi Minisztérium hivatalos statisztikái csak az ellenőrzött területeket fedik le, ezért a valóság ennél még súlyosabb lehet:
Illegális migráció: az emberek egy része 2022–2024 között a hivatalos határátkelőkön kívül lépte át a határt.
Területvesztés: a megszállás alatt maradt lakosság gyakorlatilag kikerült Ukrajna demográfiai és gazdasági teréből.
Kivándorlási útvonal: sok ukrán az Oroszországi Föderáció területén keresztül jutott az EU-országokba, ami megnehezíti a nyilvántartásukat.
Az intézet igazgatója, Ella Libanova szerint a háború után Ukrajna nem marad egységes: az ország társadalmi-gazdasági klaszterekre oszlik majd és mindegyiknek eltérő sorsa lesz. A frontvonal menti zónákban a folyamatos orosz fenyegetés és a lerombolt infrastruktúra miatt fennáll a veszélye, hogy „elnéptelenedett területekké” válnak. A Nyugati térség lesz a gazdasági és demográfiai aktivitás fő tere. A Központi klaszter lesz az agrár-ipari magterület. A nagy nyugati agglomerációk (Lemberg, Ivano-Frankivszk) pedig beszippantják a depresszív régiókból származó, megmaradt lakosságot.”
Készek vagyunk akár több millió embert is elveszíteni (Putyin)
Tök olyan mint a mi Bélgólemünk!
Tömeggyilkos emberalatti szörnyeteg