Földbe állt a gigantikus magyar lárvagyár, NER-es körök is futhatnak a milliárdjaik után
Tévedés lett volna napi 150 millió légyre építeni? Úgy tűnik, nem haraptak a nagy halak a lárvákat milliárdszám nevelő üzemre. Csődeljárás indult a régiós bajnoknak szánt üllői rovarfehérje-üzem ellen, ami kulcsszerepet játszatott volna az agrárium fenntarthatóbbá tételében.

Csődértesítést tett közzé alig több mint egy évvel ünnepélyes üllői gyáravatója után az a cég, amely régiós vezetői szerepre tört volna a rovarfehérje-előállításban. Ebben arról értesíti hitelezőit, szállítóit, illetve minden a rajta pénzét kereső partnerét az Agroloop Hungary Kft., hogy a Budapest Környéki Törvényszék január 23-án közzétett végzésétől számított 30 napon belül jelezzék korábbi, illetve 8 munkanapon belül az azóta velük szemben keletkezett követeléseiket.
Ebbéli igényeiket az azt megalapozó okiratokkal, illetve a követelés összegének 1 százalékára – de legalább 10 ezer és legfeljebb 200 ezer forintra – rúgó nyilvántartásba vételi díj átutalásával megerősítve juttassák el a kijelölt vagyonfelügyelő, a Liteco Gazdasági Szolgáltató és Tanácsadó Kft. számára.
Aki kicsúszik a határidőből, az futhat a pénze után, ahogy több a NER-elitbe jól bekötött befektető is, akik szemmel látható összegekkel szálltak be az ígéretesnek tűnő bizniszbe.
Az üzemet – ahova 2026. április 2-ra hirdettek egyezségi tárgyalást a csődeljárásban – 2024-ben építette fel az Agroloop. A 2024. decemberi átadón, ahol Áder János volt köztársasági elnök (aki az általa irányított Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány magántőkealapjának 12 százalékos érdekeltsége révén végső soron maga is az üzem tulajdonosai közé sorolható) is beszédet mondott, a HVG is ott volt.
