Az egyházi iskolák szerepet játszanak a roma gyerekek szegregációjában

MAGYAR GYEREKEK

Az előrejelzések szerint a népességfogyás nem áll meg Magyarországon, 2030-ra akár 9 millió főre is csökkenhet az országban élők száma. Mindezt úgy, hogy a kormány óriási összegeket költ családtámogatásra. Szerda este a CEU-n beszélgetett két demográfus, Tóth János és Pongráczné Ruzsicska Yvette arról, hogy valódi támogatást jelent-e a CSOK a gyermekvállalásban, mi tartja vissza fiatalokat a családalapítástól, és mi akadályozza őket abban, hogy vidéken maradjanak.

Azok a magyar gyerekek, akik megszületnek, egyre nagyobb eséllyel kötnek ki egyházi iskolákban, amelyekről nemrég ombudsmani jelentés derítette ki, hogy szerepet játszanak a roma gyerekek szegregációjában. Kende Ágnes erről is kérdezte Zsódi Viktor piarista szerzetest, tartományfőnököt, aki többek között elmondta, hogy egyetért az evangélikus egyház új gyakorlatával, miszerint ezentúl csak akkor vesznek át iskolát, ha azt a körzettel együtt tehetik meg, és vállalják a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek befogadását is.

Fotó: Archív

2 Responses

  1. Ez csak természetes. Több pasztorációt , kevesebb olaszliszkai , gyöngyöspatai ügyvéd Ft-okat.

    „A cigánypasztoráció a roma közösségek célirányos lelki gondozása a római katolikus egyházon belül, ugyanakkor fontos szegmensét képezi a cigányság felzárkóztatását célzó társadalmi programoknak is. A református egyház célirányos missziónak tekinti a cigányság felé fordulását, mivel az egyház természeténél fogva missziói.[1]

    A cigánypasztoráció tevékenységei
    A cigánypasztoráció több tevékenységi kört ölel fel komplex módon.

    Legfontosabb eleme az evangelizáció, a hit terjesztése, a vallásos lelki élet elmélyítése, megerősítése. Ezt a célt szolgálják a cigány nyelvű misék és más közösségi imaalkalmak, a kimondottan romák számára szervezett zarándokutak, cigánybúcsúk, El Pelé tiszteletének bontakozó kultusza.
    A lelki élet elmélyítése mellett a cigánypasztoráció a legkülönfélébb formákban tevőlegesen részt vállal a cigányság hátrányos helyzetű csoportjainak társadalmi felzárkóztatásában, egzisztenciális helyzetük javításában. Karitatív adomány-osztásra, gyermek- és felnőtt oktatási programokra, átképzésekre, munkahelyteremtésre, idősek és betegek szociális gondozására és még más egyéb közösségi vagy intézményi ellátási formákra számtalan változatos példa létezik.
    A hagyományos cigány kultúra elemeinek ápolása, a roma identitás erősítése szintén fontos eleme a pasztorációs tevékenységnek. Ilyenek az anyanyelvi szakkörök, tanfolyamok; a cigány hagyományőrző együttesek, kézműves műhelyek működtetése. Ezek a kulturális csoportok, kisközösségek sokszor a templomi szertartásokban is szerephez jutnak.
    A cigányok és nem cigányok számára szervezett közös események alkalmat adnak a két közösség számára egymás közelebbi megismerésére, így az egymással szemben táplált előítéletek lebontására, enyhítésére.
    A hagyományos roma értékrend és a katolicizmus
    A modern társadalmak általános individualizmusával szemben a hagyományos roma csoportok közösség-centrikusak, ezen belül hangsúlyosan családközpontúak, család alatt mindig a nagycsaládot, tágabb rokoni kört értve. Ez jól illeszkedik az evangéliumi tanításhoz, mely a hívőket egy testvéri közösségnek tekinti, valamint közel áll a házasság szentségéről szóló katolikus tanításhoz is.
    A cigányság hagyományos hitvilága csoportonként jelentős eltérést is mutat, de néhány alapvonás általánosságban jellemző: Az emberi élet nem ér véget a halállal, a holtak valamilyen formában „tovább élnek”. Léteznek különböző test nélküli, szellemi lények, melyek lehetnek ártóak vagy segítőek. A legtöbb cigány csoport hitvilágában – a templomba hagyományosan nem járóknál is – központi helyet foglal el az Isten (általában Jézus Krisztust, és nem a Szentháromságot értik alatta) és Szűz Mária, valamint gyakorolják a népi vallásosság számtalan formáját. A roma kultúrának ezen elemei szintén jól kapcsolhatók a hivatalos katolikus tanításhoz, annak ellenére, hogy eredeti formájukban sokszor jelentős mértékben eltérnek attól.
    A cigánypasztoráció intézményi háttere..”

  2. Egy apokalipszist hajtottak végre, a cigányok irányításával, világ-Magyarország létrehozásához 90 éves hosszabbításával, a világ bűneinek elhordoztatásával szerepeikkel, torzulásaikkal együtt, minden miatt támadva, ami rajtuk nem emberi.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Zsófia-kilátó webkamera

Zsófia-kilátó webkamera

Friss kommentek

Népszerű

Népszerű