A Political Capital választási szakértője nem zárná ki, hogy egy esetleges kétpárti parlamentben megnőne a társadalmi igény további pártokra, persze az kérdés, hogy teljesen új formációk töltik-e be ezt az űrt, vagy a régebbi pártok élednek majd újra. László szerint a most visszalépő pártok erkölcsi tőkeként használhatják a jövőben azt a lépést, hogy nem akadályozták a rendszerváltást, és ez a hosszabb távú túlélésük záloga lehet.
A Megoldás Mozgalom visszalépése ugyanakkor meglepte László Róbertet, mert Gattyán György pártjánál teljesen más motiváció lehetett eddig. „A Megoldás Mozgalom más szintet képviselt a kamupártok evolúciójában” az elemző szerint, hiszen ők nem az állami kampánytámogatások miatt indultak el a 2022-es választáson, hanem az ellenzéki választók megtévesztése lehetett a céljuk.
„Nehéz attól a feltételezéstől szabadulni, hogy a Fidesz keze benne volt a Megoldás Mozgalom elindításában”
– mondta László Róbert.
A feltételezését erősíti Tiszolczi Lajos volt NAV-os nyomozó interjúja, amelyben arról beszélt, hogy a NAV 2021 szeptemberében három rendkívül jó politikai kapcsolattal rendelkező külső szereplő közbenjárásával lezárta a Gattyán György ellen évek óta folytatott eljárásokat. Nem sokkal ezután jelentette be a milliárdos vállalkozó, hogy egy új párttal elindul a választáson.
A bűvös 1 százalék
A 2024-es EP-választáson már jól látszott, hogy a Fidesz és a Tisza mellett nem sok tér maradt más pártoknak, és Magyar Péter gyakorlatilag az összes korábbi ellenzéki szavazót elszipkázta. A Jobbik, az LMP, a Második Reformkor, a Mindenki Magyarországa Néppárt és a Megoldás Mozgalom az 1 százalékot sem érte el, és semmi jele annak, hogy azóta bármit is erősödtek volna.
Az 1 százalék két szempontból is fontos határ az országgyűlési választáson: ha egy párt alatta marad, akkor vissza kell fizetnie az állami kampánytámogatást. Így járt a 2018-as választás után Juhász Péter egykori pártja, az Együtt (0,66 százalék), amely közösségi adományokból tudta rendezni a 153,64 millió forintos tartozását. Idén akár 1 milliárd forint állami támogatást is kaphatnak azok a pártok, amelyek az országos lista mellett mind 106 választókerületben állítanak jelöltet. Ennyit kell tehát visszafizetniük, ha nem lesz meg az 1 százalék.
Másrészt a jelenlegi törvények szerint az 1 százalék felett teljesítő pártok jogosultak a következő négy évben állami támogatásra, ami a mikropártok túlélését jelentheti. A Gattyán-féle Megoldás Mozgalom 2022-ben 58,9 ezer szavazattal 1,04 százalékot ért el, és azóta évente 21,6 millió forintot kaptak a központi költségvetésből.
Az 1 százalékhoz ugyanakkor szükség van országos listára, amit már nem olyan könnyű megugrani.
Csak az a párt állíthat országos listát, amely Budapesten és legalább 14 megyében összesen 71 választókerületben indít jelöltet.
A 2021-es fideszes törvénymódosítás célja az volt, hogy közös listára tereljék a formálódó ellenzéki összefogást, de a kampánytámogatásokra ácsingózó kamupártok ellen is hatásos fegyvernek bizonyult. A 2018-as választáson még 23 pártlista szerepelt a szavazólapon, négy éve már csak 6 lista közül lehetett választani.
Minden jelöltnek minimum 500 érvényes ajánlást kell összegyűjtenie a választókerületében február 21. és március 6. között. Ez azt jelenti, hogy az országos listában gondolkodó pártoknak 71 választókerületben összesen 35,5 ezer aláírásra lesz szükségük két hét alatt. Várhatóan lesznek, akik már itt elbuknak.
A 2024-es EP-választásra Jakab Péter pártja, a Nép Pártján nem tudott országosan 20 ezer aláírást összeszedni, de információink szerint más ellenzéki pártok is alaposan megszenvedtek az ajánlásokkal. Az önkormányzati választásra csak három párt volt képes mind a 19 vármegyében listát állítani: a Fidesz, a DK és a Mi Hazánk Mozgalom tudott mindenhol elegendő ajánlást összegyűjteni az induláshoz. Az MSZP-nek 14, az LMP-nek 7, a Jobbiknak pedig mindössze 4 vármegyében jött ez össze, míg Magyar Péter az utolsó pillanatban úgy döntött, a Tisza nem adja le az ajánlásokat.
Akik rajthoz állnának
Az áprilisi parlamenti választáson négy párt indulását lehet gyakorlatilag biztosra venni: a Fidesz, a Tisza Párt, a Mi Hazánk Mozgalom és a Demokratikus Koalíció már bejelentette mind a 106 választókerületi jelöltjét – a Tisza egyedül a mezőkövesdi választókerületben (Borsod-Abaúj-Zemplén 7.) nem nevezte meg a jelöltjét.
A négy pártnak valószínűleg nem okoz nagy gondot az ajánlások összegyűjtése és a listaállítás. Más pártoknál azonban már nem ennyire egyértelmű a helyzet.
Elindulna a választáson az oltásellenes Gődény György pártja, a Normális Élet Pártja (NÉP) is, amely 2022-ben a szavazatok 0,7 százalékát gyűjtötte be. A párt elnöke, Stekler Ottó lapunk megkeresésére azt írta: idén már mind a 106 választókerületben lesz jelöltjük, „a képviselőjelöltek válogatása most zajlik”. A kamupártokról elhíresült Stekler szerint a NÉP ott lesz a parlamentben, és a mérleg nyelveként fogják felborítani „azt a jelenlegi választási elképzelést illetve matematikát, ami egyébiránt végleges csapást jelentene az eddig sem létező hazai demokráciára”. Azt ígérte, hogy idén se veszik fel az állami kampánytámogatást, állítása szerint „ezért is különbözünk élesen a parlamenti kamu és biznisz pártoktól”.
Akik még nem döntöttek
„Ebben a nagyon képlékeny politikai környezetben mi olyan megoldást keresünk, amely biztosítani tudja, hogy értékeink, mindaz, amit és ahogy a világról gondolunk, az elérhető legteljesebb mértékben érvényesüljön. Ehhez keresünk megoldást, a szükséges döntéseket az MSZP elnöksége és vezető testületei fogják meghozni” – válaszolta az MSZP az indulásukra vonatkozó kérdésünkre. Novemberben Komjáthi Imre pártelnök még azt mondta, hogy 102 választókerületben lesz egyéni képviselőjelöltjük, és országos listát állítanak. Arra a kérdésünkre már nem reagált a párt, hogy mikor lesz végleges elhatározásuk.
A Párbeszéd kongresszusa csak később, február 7-én hoz döntést az indulásról.
„Ha a Humanistákról lesz bejelenteni valónk, a Telex szerkesztőségét is tájékoztatjuk”
– írta Barabás Richárd másik, ősszel létrehozott pártja arra a kérdésünkre, hogy hány választókerületben terveznek jelöltet állítani, és lesz-e országos listájuk. A Partizánban novemberben még arról beszélt a párt két vezetője, Barabás Richárd és Cseh Katalin, hogy szerintük van társadalmi igény egy új pártra, de csak listán kérik az emberek szavazatát, és arra fogják buzdítani a támogatókat, hogy egyéniben a Tisza Párt jelöltjeire szavazzanak. Ehhez persze a Humanistáknak is szüksége lenne 71 jelöltre, akikről még nincs hír.
A listaállításon bukott el a Munkáspárt 2022-ben, amely Szanyi Tibor volt pártjával, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalommal (ISZOMM) lépett szövetségre akkor. Csak 66 körzetben sikerült a határidőre elegendő ajánlást összegyűjteni, így nem lett országos listájuk. Thürmer Gyula most Székely Sándorral, a Szolidaritás Pártja elnökével kezdett egyeztetésekbe. A két baloldali párt múlt heti közleménye szerint még mérlegelik „az együttműködés különböző formáit”, egy esetleges közös lista lehetőségét, és minimum 80 egyéni választókerületben szeretnének jelöltet indítani. „Amennyiben az ajánlásgyűjtés sikeres lesz, a listaállítás kérdése napirendre kerül.” Székely Sándor lapunknak ezt annyival egészítette ki, hogy nem merült fel a Szolidaritás visszalépése. „Aki baloldali, az nem fog a Tiszára vagy a Fideszre szavazni, azok a választók alternatíva hiányában otthon maradnak.” Ebben bízik a Demokratikus Koalíció is, de a közvélemény-kutatások nem támasztják alá, hogy jelentős számban létezne ilyen szavazói réteg.
Február 3-tól március 6-ig lehet bejelenteni a jelölő szervezeteket a Nemzeti Választási Bizottságnál. A választókerületi jelöltséghez szükséges ajánlások gyűjtése február 21-től indul.
