Kezdeményezik az úgynevezett Gazdasági Kényszerítés Elleni Eszköz (ACI) bevetését az Egyesült Államok ellen
A tagországok uniós nagykövete tárgyalnak arról, mit kezdjenek az amerikai elnök grönlandi nyomulásával.
Fotó: A magyar diplomácia… Archív
3 milliárd eurós vámintézkedésekkel válaszolna az Európai Unió Donald Trump vámfenyegetéseire – értesült a Financial Times. Az amerikai elnök szombaton azt közölte: nyolc európai országra további 10 százalékos vámot vet ki, mivel ellenzik terveit Grönland amerikai átvételével kapcsolatban. A Trump által fenyegetett nyolc ország közül hat tagja az EU-nak, rajtuk kívül az Egyesült Királyság és Norvégia szembesülhet február elsejétől 10 százalékos büntetővámmal, amely júniusban 25 százalékra nőhet Trump közlése alapján.
A fenyegetések nyomán vasárnap délután az EU elnöksége rendkívüli ülésre hívta össze a tagországok uniós nagyköveteit, a tárgyalások kezdete előtt jelezte Emmanuel Macron francia államfő, hogy kezdeményezi az úgynevezett Gazdasági Kényszerítés Elleni Eszköz (ACI) bevetését az Egyesült Államok ellen. A 2022-ben – eredetileg Kína ellen – kidolgozott, soha nem alkalmazott lépés kereskedelmi korlátozásokra, például megemelt vámokra, közbeszerzési és kereskedelmi korlátozásokra hatalmazza fel az EU-t, az okozott kárral arányosan.
A vasárnapi tárgyaláson felvetett megoldás ehhez képest enyhébb, a listája pedig nem is új, azt már Trump korábbi vámfenyegetése nyomán kidolgozták, de februárig felfüggesztették az alkalmazását. A Financial Times szerint azért úszhatja meg Washington a súlyos bosszút, mert a tagországok egy része inkább a tárgyalásra hajlana a megtorlás helyett. Mette Frederiksen dán miniszterelnök is arra hívta fel a figyelmet, hogy országa együttműködésre törekszik, és nem ők azok, akik konfliktust szeretnének. Dánia mindenesetre katonákat vezényelt ki Grönlandra.
Trump a tervek szerint szerdán felszólal a davosi Világgazdasági Fórumon, ennek alkalmából tárgyalásokat folytathat Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is. Keir Starmer brit miniszterelnök vasárnap telefonon egyeztetett az amerikai elnökkel, a Downing Street közlése szerint ebben elismételte, sem Grönland átvételével, sem az amerikai büntetővámokkal nem ért egyet.
Egy válasz
„Az ukrajnai proxyháború: tulajdonképpen három fél vesz részt, Oroszország, a nemzetállami (Trump-féle) Amerika és a mélyállam, vagy euró-atlanti háttérhatalom. A helyzet egy kicsit olyan, mintha három futballcsapat három kapura játszana, és Ukrajna lenne a labda. Oroszország célja, hogy nagyhatalmi státusát, amennyire lehet, visszaállítsa. Ezt akkor érte volna el, ha 2022-ben sikerült volna rezsimváltás elérnie Ukrajnában, vagy most akkor, ha Ukrajnát elvágja a tengertől. A nemzetállami Amerika célja, hogy befolyását a világban a megváltozott gazdasági erőviszonyok (elsősorban Kína felemelkedése) ellenére fenntartsa, ehhez Oroszországra van szüksége Kínával szemben. A mélyállam célja ideológiai befolyásának fenntartása, illetve kiterjesztése, és ez az ideológia szembenáll mind Trump, mind Putyin nézeteivel, és e téren ők szövetségesek a mélyállammal szemben. A mélyállam érdeke a háború folytatása, mert abban mindkét ellenfele, a nemzetállami Amerika és a szintén nemzetállami Oroszország veszít, az egyik tekintélyt, a másik erőforrásokat. Egy orosz érdekek mentén történő békekötés a mélyállam vereségét, azaz befolyásának mérséklődését jelentené, nem véletlen, hogy ott akadályozzák a békefolyamatot, ahol tudják, és bár Amerikában kiszorultak a végrehajtó hatalomból, az Európai Unió politikai felépítésében kitűnő és alig veszélyeztetett bázist találtak maguknak. Most, ha Kissinger megkérdezné, hogy kit hívjon fel, ha a mélyállammal akar beszélni, nyugodtan meg lehetne neki adni Ursula von der Leyen telefonszámát.”