Továbbra sem eldöntött kérdés, hogy elutazik-e Ursula von der Leyen hétfőn Paraguayba. Ennek azért van jelentősége, mert a tervek szerint ekkor írná alá az EU nevében a négy latin-amerikai, úgynevezett Mercosur-országgal a szabadkereskedelmi megállapodást. Erről is tárgyaltak szerdán délután az agrárminiszterek, akiket informális ülésre hívott össze a ciprusi elnökség, hogy a uniós az élelmezésbiztonság és szuverenitás megerősítéséről tárgyaljanak.

Valójában azonban itt ismertették annak a 45 millárd eurós, az agrárágazatot támogató csomagnak a részleteit, amelytől azt remélik, hogy megenyhítik a jelentős mezőgazdasággal rendelkező és emiatt a szabadkereskedelmi megállapodást aggodalommal figyelő kormányokat.

Vagy ha nem is mindet, akkor az olaszt mindenképpen, ugyanis ha az olaszok a javaslat mögé állnak, akkor nagy valószínűséggel meglesz az elfogadáshoz szükséges többség. Annak ellenére, hogy a nagy országok közül Franciaország és Lengyelország a megállapodás ellen van. Francesco Lollobrigida olasz mezőgazdasági miniszter mindenesetre úgy fogalmazott, hogy „ha a Bizottság igazolni tudja ezeket a feltételeket, Olaszország támogatni fogja a megállapodást”.

A miniszteri ülés után Christophe Hansen mezőgazdasági biztos megerősítette, amit a tagállamok Ursula von der Leyen előző napi leveléből már megtudtak: jelentősen megnöveli az EU a termelőknek nyújtott támogatásokat, akik korábban azok csökkenése miatt tiltakoztak.

Ez az összeg már 2028-ban, a következő többéves pénzügyi keret kezdetén mobilizálható. Meghallgattuk a gazdálkodókat és a vidéki közösségeket is, és cselekedtünk, azt hiszem, ezt nagyon fontos kimondani

– fogalmazott Hansen, hozzátéve, hogy így már egy 400 milliárd eurós mezőgazdasági és vidékfejlesztési keretről beszélhetünk, amely nagyobb, mint a mostani keret.

A Mercosur-megállapodásról pénteken fognak szavazni az uniós nagykövetek. Nagy István agrárminiszter a szerdai tanácskozás után a kormánymédiának elmondta, hogy a magyar kormány nem támogatja ezt a szabadkereskedelmi megállapodást, mert nem szolgálja a magyar gazdák érdekeit. Ugyanakkor úgy látja, hogy az olasz kormányt „sikerül megtörni”, ezzel az egyezmény elfogadásához szükséges többség kialakulására van nagyobb esély.

Maros Sefcovic kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős biztos azt mondta, hogy a Mercosur-megállapodás mérföldkő.

Ez a legnagyobb szabadkereskedelmi megállapodás, amelyet valaha tárgyaltunk, négyszer nagyobb, mint a Japánnal kötött szabadkereskedelmi megállapodás, ezért a Bizottság prioritása is egyértelmű, hogy az uniós vállalatok a lehető leghamarabb profitálhassanak belőle

– jelentette ki a szlovák biztos. Beszélt arról is, hogy példa nélküli biztosítékokat, biztonsági hálókat, szigorú ellenőrzéseket és kontrollt dolgoztak ki annak érdekben, hogy az európai vállalkozások és a fogyasztók védve legyenek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU–Mercosur-megállapodás várhatóan 50 százalékkal növeli az EU agrár-élelmiszeripari exportját a régióba, mivel eltörlik a ma akár 55 százalékot is elérő vámokat.

Miért veszélyes a Mercosur a gazdák szerint?

A megállapodás nem feltétlenül jelenti azt, hogy az importtermékek közvetlenül kiszorítják a hazai árut. A valódi veszély inkább abban rejlik, hogy:

• az EU elveszíti hagyományos exportpiacait,
• a hazai termékek „piacról piacra sodródnak”,
• árverseny alakul ki a termelők és feldolgozók között,
• csökken a hozzáadott érték, a foglalkoztatás és a fenntarthatóság.

A fogyasztók rövid távon akár nyertesek is lehetnek az alacsonyabb árak miatt, de hosszú távon a teljes agrár-élelmiszerlánc sérülhet.

A lépés célja, hogy elfogadhatóbbá tegye az EU–Mercosur megállapodást az európai gazdák számára – Fotó: pexels.com

Rendkívüli ülés, visszatérő ígéretek

A mezőgazdasági miniszterek hóesés és közlekedési fennakadások közepette érkeztek Brüsszelbe. A tanácskozáson ismét elhangzottak a megszokott panelek: a gazdák elismerése, az aggodalmaik meghallgatása, valamint az EU költségvetésébe beépített védelmi és támogatási mechanizmusok hangsúlyozása.

A gazdák első reakciói azonban hűvösek voltak. Az Ír Gazdák Szövetsége szerint von der Leyen javaslata inkább „kétségbeesett lépésnek” tűnik.

Előrehozott pénz, kiürülő válságalap

A Bizottság által felajánlott forrás valójában nem új pénz: a következő, 2028-ban induló uniós költségvetésben szereplő válságtartalék előrehozott felhasználásáról van szó.

A pénzügyi puffer célja az lett volna, hogy az EU rugalmasabban reagálhasson váratlan krízisekre. A gazdák számára történő azonnali mozgósítás azonban jelentősen csökkenti ezt a mozgásteret.

„A gazdák gyakorlatilag elviszik a költségvetés minden fennmaradó rugalmasságát” – fogalmazott Eulalia Rubio, a Jacques Delors Központ vezető kutatója.

A Bizottság egy további, mintegy 48 milliárd eurós, „vidéki célokra” elkülönített keretre is hivatkozott, amelyet elsősorban mezőgazdasági felhasználásra szánnak. A forrás pontos felhasználása azonban továbbra is homályos. Egy uniós diplomata szerint mindez a reform egyik kulcselemének, a költségvetési rugalmasságnak a rovására megy.

Politikai győzelmi jelentések és óvatos szakmai reakciók

Több tagállami vezető saját sikerének állította be az előrelépést. Emmanuel Macron a francia gazdák iránti elkötelezettségéről beszélt, míg Kyriakos Micotákisz szerint a döntés azt bizonyítja, hogy Görögország hangja erősebben hallatszik Európában.

A mezőgazdasági lobbik ugyanakkor óvatosabbak. A Farm Europe főtitkára, Luc Vernet szerint az ajánlat „potenciális javulást” jelent, de nem jelent kötelezettséget a kormányok számára, ami egyenlőtlen végrehajtáshoz vezethet.

A gazdák összességében továbbra sem látják biztosítottnak helyzetük javulását. Új