Budapesten a külföldi lakásvásárlók aránya 7,8 százalék volt, vásárlásaik összértéke a forgalom egytizedét tette ki, így az átlagosnál drágább ingatlanokat vásároltak. A külföldi vevők a pesti belső kerületekben koncentrálódtak, ahol a tranzakciók 19 százalékában vettek részt. Budapesten a kínai és a vietnámi vásárlásokat regisztrálták a legnagyobb számban, vásárlásaik összértéke együttesen az összesített piaci forgalom 3,9 százalékának felelt meg.
A KSH adatai alapján arra is kitértek, hogy a román állampolgárok jellemzően Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, továbbá Budapesten vettek lakást. A hasonló számban megjelenő szlovák állampolgárok 34 százaléka Borsod-Abaúj-Zemplén, további 19 százaléka Győr-Moson-Sopron vármegyében vásárolt, a fővárosi tranzakcióik aránya pedig elérte a 18 százalékot.
Közölték, az átlagos lakásár a szintén főleg Budapesten vásárló oroszoknál volt a legmagasabb, 83,5 millió forint, de alig maradt el tőle a vietnámiak 83,4 milliós összege. A harmadik helyen a kínaiak álltak 76,9 millió forinttal. A másik végletet a főleg vidéken aktív román vásárlók jelentették 16,8 millióval, de a hollandok és a belgák esetében is 30 millió alatt maradt az átlagos összeg. Ugyanez tükröződik az átlagos négyzetméterárban is, miközben az oroszok 1,4 millió forintos áron vásároltak átlagosan, a románoknál és a hollandoknál ez az összeg mindössze 200 ezer forint volt.
