• Felsőzsolcán összesen egy református és egy katolikus iskola van, előbbiben 0,5 százalék az arány, utóbbiban 89 százalék;

Kende Ágnes

Fotó. Archív

• Átányban az állami iskolában 71 százalék, a református iskolában 0 százalék a hátrányos helyzetű diákok aránya;
• Baktalórántházán a két helyen működő állami iskolában 83 százalék, a református iskolában 7 százalék;
• Biharkeresztesen a két állami iskolában 60 százalék körüli, a két református iskolában 7 százalék alatti az arány;
• Encsen a 3 összevont iskolában 56, 58 és 90 százalékos arányok vannak, míg a katolikus iskolában 5 százalékos;
• Felsőzsolcán összesen egy református és egy katolikus iskola van, előbbiben 0,5 százalék az arány, utóbbiban 89 százalék;
• Hajdúhadházán van olyan állami iskola, ahol 100 százalék az arány, míg az összevont református iskolákban 3, 14 és 20 százalék;
• Ibrányban egy református iskola van két helyen, valamint egy állami iskola. Utóbbiban az arány 66 százalék, előbbi kettőben 1 és 4 százalék;
• Karcagon összesen 11 állami és egyházi iskola működik: egy katolikus iskola 3 helyen, egy református 2 helyen, egy állami fenntartású 2 helyen. Az egyházi iskolák 5 helyének mindegyikén 4 százalék alattiak a százalékos arányszámok. Az állami helyek között találunk egy 20 és egy 37 százalékos arányt, a maradék három államiban viszont mind 75 százalék fölötti az arány;
• Komádiban egy állami és egy egyházi iskola működik 2-2 helyen, előbbiekben az arányok 90 százalék körüliek, a református iskolákban viszont körülbelül 35 százalékosak;
• Nagyecseden a 2 állami iskolában az arány 82 és 94 százalék, míg a református iskolában 19 százalék;
• Nyírbátor 4 iskolája szintén az egyházi–állami fenntartás mentén szakad szét: a katolikus és a református iskolában az arány 6 százalék alatt van, míg a két állami iskolában 73 százalék fölött;
• Szendrőn a legmagasabb a hátrányos helyzetűek aránya, átlagosan 77 százalék. A település egyik református iskolájában viszont „csak” 32 százalék.

Grafika: Qubit

A lista, amit eredetileg Nahalka István oktatáskutató állított össze még 2023-ban, egy tegnap nyilvánosságra hozott, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala 6/2025. számú elvi állásfoglalásában, „A párhuzamosan megjelenő egyházi fenntartású köznevelési intézmények felvételi és működési gyakorlatának, valamint a roma gyerekek iskolai szegregációjának összefüggései” című jelentésében szerepel. Világosan kiderül belőle, hogy a felsorolásban szereplő hátrányos helyzetű tanulók aránya a roma gyerekek iskolai arányait mutatja, akiknek szegregációját most már nemcsak a szakemberek állítása, hanem az ombudsmani hivatal vizsgálata szerint is az egyházi iskolák működési gyakorlata okozza. Fogalmazhatunk úgy is, hogy az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta a keresztény egyházak által fenntartott iskolák lettek a legfőbb okai a roma gyerekek iskolai szegregációjának.