Tóth-Szántai József, Miskolc polgármestere szeptember 19-én jelentette be, hogy Miskolc Megyei Jogú Városa vissza nem térítendő állami támogatást kap arra, hogy megvásárolja a Diósgyőri acélművek területének csaknem egyharmadát. A központi költségvetés erre a célra 550 millió forintot biztosított, annak érdekében, hogy a 43365/43-as helyrajzi számú területből 38,7 hektár az önkormányzat tulajdonába kerüljön.
Az ezt célzó adás-vételi szerződés 2025. október 8-án megköttetett, az ÖKO-FERR Hulladékkezelést Koordináló Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ,,végelszámolás alatt” nevű cég eladta, Miskolc Megyei Jogú Városa pedig megvette azt az ingatlanrészt, amely korábban a gyár területén belül a kombinált acélmű, illetve a nemesacél hengermű működési területe volt.
A szerződés létrejötte után Tóth-Szántai József polgármester azonnal rendkívüli közgyűlést hívott össze, így péntek délután a ,,Javaslat a Közgyűlés utólagos tájékoztatására a Diósgyőri Acélművek 7748495/26050180 tulajdoni hányadú területének megvásárlására vonatkozó szerződés megkötéséről” című napirend miatt gyűltek össze az önkormányzati képviselők a Városházán.

Kép

Történelmi jelentőségű

Az ülésen felszólaló Tóth-Szántai József történelmi jelentőségűnek nevezte az ingatlan megszerzését. Mint mondta: kevés olyan miskolci család van, akinek valamilyen formában ne lenne kötődése, emléke az egykori Diósgyőri acélművekhez, mert a gyár generációkon át adott munkát, megélhetést a családoknak.
– Számomra is különös jelentősége van ennek a helynek, az első munkahelyem az egykori Lenin Kohászati Művekben volt, még a nyolcvanas években – mondta a polgármester, majd hozzátette: látta, milyen volt az, amikor a hajnali munkakezdés idején és végén megmozdult tízezer ember, illetve felidézte azt, amikor még fújt a gyár.
Tóth-Szántai József arról is beszélt, hogy az egykor a város mellé épült iparterület, ma már Miskolc közepén található, illetve, hogy a vasgyártás leállása után, jelenleg egy leromlott terület ,,ásít” több mint száz hektáron.
A polgármester bejelentette, hogy új fejezet kezdődik, mert a gyár és Miskolc városának közös történetében fordulóponthoz érkeztünk. Ugyanis azok után, hogy a tavalyi év végén a Bükk Városa Programban a városvezetés célul tűzte ki a Diósgyőri acélművek (DAM) területek megvásárlását, megköttettet az elő üzlet.
– A végelszámolás alatt álló ÖKO FERR Kft. vagyonelemei közül Miskolc megvásárolta az osztatlan közös tulajdonú Diósgyőri acélművek területének azon részét, amely az utakat is magában foglalja. Tudom, elsőre ez sok technikai részletnek hangzik. De tudnunk kell: a DAM területén, akié az út, azé a kulcs – mondta a polgármester, majd így folytatta: – Ez adja meg ugyanis azt a jogi és fizikai keretet, amellyel végre szabályozni, rendbe tenni, és ütemezetten fejleszteni tudjuk az egykori iparterületet.

Kép

A terület jövőjéről

És, hogy mindez mit jelent a gyakorlatban?
A polgármester szavai szerint azt, hogy a város rendezheti a közlekedési és közműkapcsolatokat, a megközelíthetőséget, kialakíthatja a telekstruktúrát, és ezzel együtt véget vethet a jelenlegi állapotoknak. Továbbá azt is hozza, hogy megkezdhetik a terület jövőjének a köz érdekét szolgáló rendezését.
– Nem álmokat árulunk, hanem józan, miskolci megoldást választunk. A terület egy része kapcsolódhat a Szinva zöld folyosójához és a városi szövethez. Gondozott, közösségi és városias funkciók kaphatnak itt helyet – mondta a polgármester. – Ahol pedig ma is működő ipar van, ott teret adunk a korszerű, környezettudatos gazdasági tevékenységeknek, akár egy ipari park keretében. Nem kell tehát újra feltalálnunk a vasat, csak okosan kell gazdálkodnunk a meglévő adottságokkal, illetve olyan ipari, üzleti funkciókat kell támogatnunk, amelyek nem terhelik irreálisan a környezetet. Ne feledjük: ma már Miskolc közepéről beszélünk, nem a város pereméről, mint mondjuk hetven évvel ezelőtt. Meggyőződésem, hiszem, hogy évtizedekre meghatározó lépést tehetünk meg, ezt az utat nyitja meg a rendezett, fenntartható, értékteremtő világ felé ez az üzlet, ami nem befejezése, hanem kezdete valaminek. A hegy magas. Fontosnak tartom, hogy az első lépest együtt tegyük meg, annak érdekében, hogy ezt a hatalmas tájsebet, és bennünk lévő sebet is be tudjuk gyógyítani.

Kép

Hozzászólások

A közgyűlési ülés vitájában elsőként Molnár Péter szólalt fel, aki többek között arról is beszélt, hogy ez a terület soha nem volt az önkormányzat tulajdonában, most viszont mérnökök és szakemberek bevonásával kulturális, szabadidős, rekreációs központok alakulhatnak ki itt. A képviselő úgy fogalmazott: stratégiai döntés előtt állunk, majd köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy támogatást biztosított a vásárláshoz.

Bodor Márk úgy fogalmazott, hogy ezzel a szerződéssel Miskolc újrapozícionálja magát, azt mondta, hogy a jövő akkor lehet erős, ha merünk visszanyúlni a múlthoz. Hozzátette: ehhez bátorság kell, majd kijelentette, hogy a gyár területe már nem a múlt szimbóluma, hanem a jövő reménysége, köszönhetően annak, hogy a kormány és az önkormányzat együtt dolgozik, gondolkodik.

Mokrai Mihály azzal kezdte felszólalását, hogy örül annak, hogy Szűcs Erika álmát megvalósította a polgármester. Szóba hozta, hogy Miskolc finn testvérvárosánál egy papírgyár beolvasztására került sor, és úgy fogalmazott: kíváncsi arra, hogy sikerül-e ezt itt megugrani. Szavai szerint a mennyasszony nem olyan szép, mert a város ebben a közös tulajdonban kisebbségben lesz. Felidézte, hogy édesapja első munkahelye a gyárban volt, illetve, hogy onnan is ment nyugdíjba, és azt is elmondta, hogy ő is kötődik ehhez a területhez. Egy hasonlattal is élt, meglátása szerint olyan ez a helyzet, mint amikor orosz csapatok Ukrajnában megszereznek egy olyan helyet, ahol semmi nem működik, minden le van pusztulva. Felvetette, hogy a menyasszonyhoz pénz kell, mert esküvőt kell tartani, majd annak adott hangot, hogy a rekultiváció 10 milliárd forintos összeg is lehet. Utána arról érdeklődött, hogy a hozzá bajnoki körökből eljutott információ, amely szerint a Miskolc Holding 10 milliárdos hitelt szeretne felvetni, erre fordítódik-e.

Barta György azzal kezdte, megszavazza az előterjesztést, és elmondta azt is, hogy az első munkahelye itt volt, és hogy a mai napon járt a gyárban. A vasúti síneket hozta szóba, azok használatát, továbbá felhívta arra a figyelmet, hogy ez nem egy egybefüggő terület, illetve, hogy szemetes, és van, ahol a természet már átvette a hatalmat a romokon. A területen érdekelt nagyvállalkozókkal kell egyeztetni, hogy tisztábban látható legyen a jövő – mondta a képviselő, aki további gyári területszerzésre biztatta a városvezetést.

Hojnyák Dávid kiemelte, hogy a korábbi vezetők nem tudtak, nem akartak, nem volt bátorságuk hozzányúlni a DAM rendezéséhez. A koncepció megalkotását a következő évek feladataként jelölte meg, illetve reményét fejezte ki, hogy Miskolc vasgyári városrészének fejlődése fellendülhet ezáltal.

Deák-Bárdos Mihály a sport szemszögéből nézve nevezte pozitívnak ezt a lépést, a DVTK és a vasgyár együvé tartozásáról beszélt, felidézve a diósgyőri sportszervezet múltját, illetve megemlítette, hogy egy neves diósgyőri birkózóról, Gonda Viktorról elneveztek egy fogást is, a vasgyári fogást. A korábbi birkózó olimpikon reményét fejezte ki, hogy a sport is szerepel majd a terület fejlesztési tervei között.

Szopkó Tibor azzal kezdte, hogy gratulált a polgármesternek, majd hozzátette: úgy látja nem érti a városvezetés az önkormányzatiságot. Kifejtette: érthetetlen, hogy miért nem avatták be ebbe a döntésbe a képviselő-testületet, mert meglátása szerint erre lett volna lehetőség korábban. Úgy fogalmazott: a tudomásul vételt a jövő hét csütörtökön is meg lehetett volna tenni, amikor lesz rendes közgyűlés.

Barta Gábor történelmi jelentőségűnek nevezte a döntést. Felidézte a diósgyőri acélművek történelmét, majd személyes élményeket osztott meg, azt, hogy a nagyapja évtizedeken át volt martinász ezen a területen, illetve, hogy 11 év emléke köti a gyárhoz. A város tulajdonszerzése nem számokról, hanem felelősségről szól – mondta a képviselő, aki reményét fejezte ki, hogy az ingatlan a jövő gazdasági és kulturális életének kiemelkedő területe lesz.

Bajusz Gábor, a vasgyár motorjának berúgásáról beszélt a tulajdonszerzésről, mint mondta: szeretne leszámolni a múltba révedő gondolatokkal, mert a jövő felé kell tekinteni. Úgy fogalmazott: a ciklusokon átívelő vasgyár ügyével most kell kezdeni valamit, most jött el ez az idő. Mindenki tervezett, gondolkozott, mi cselekszünk – jelentette ki a képviselő, majd így folytatta – mert mi cselekvő városvezetők akarunk lenni, és erre itt a bizonyíték.

Mezei Attila a hatástanulmány és az üzleti terv elkészítését hiányolta az adás-vételi szerződés előtt, illetve arról beszélt, hogy egy átlag miskolci ember ebből a területszerzésből nem profitál. Meglátása szerint a városnak annyi pénze sincs, hogy ezt a területet őriztesse, véleménye szerint ezt hitelből kell majd megoldani. Úgy vélekedett, hogy állami feladatnak kellett volna lennie a terület megszerzésének, fenntartásának.

A vita végén Tóth-Szántai József is elmondta gondolatait az elhangzottakkal kapcsolatban. A polgármester elsőként annak adott hangot, hogy a következő négy évben sokszor esik majd szó a közgyűlésen a DAM területéről. A nulladik lépés a nemzetgazdasági minisztériummal egy tanulmány elkészítése lesz, az első lépéseket pedig a jogi területen kell megtenni, és ez a jogi folyamat akár 1-2 éven át is tarthat. Ennek során a többi tulajdonossal kell majd egyeztetni, azokkal, akik évek óta dolgoznak ezen a területen, tisztességgel, becsülettel. A városvezető azt mondta, hogy vasgyári részen éves szinten, összességében 22-23 milliárdos bevételt generáló vállalkozások működnek, velük is egyeztetni kell, hogy kinek milyen tervei, ötletei vannak a jövőre nézvést. Emellett azt is fontosnak tartja, hogy a miskolci emberekkel is kell beszélni arról, hogy mi legyen a terület sorsa, és ezek alapján lehet majd összerakni a DAM jövőjét. Tóth-Szántai József arról is beszélt, hogy sok minisztériumi egyeztetésen vett részt ebben az ügyben, és most nyílt meg annak a lehetősége, hogy egy nagyot tudjanak lépni. Megjegyezte: Miskolcon nincs szabad iparterület, az ipari parkok beteltek, 15-20 hektáros ingatlan igénnyel jelentkezőknek nem igazán tudnának mit mondani. Majd hozzátette: az is csak egy lehetőség. Mint mondta, az is, hogy a város úthálózatát fejlesztik ezen a részen, illetve megemlítette, hogy sok mindent át kell gondolkodni a következő időszakban. Végezetül pedig visszautalt Deák-Bárdos Mihály felszólalására, mint mondta: a DAM történetben most jön a vasgyári fogás.

A pénteki közgyűlésen a 26 önkormányzati képviselő közül 22 fő jelent meg, így a grémium határozatképes volt, és elfogadta az előterjesztést, 21-en szavaztak igennel, 1 tartózkodás mellett.

Kép