Több termék „vékonyabb” lesz a jövőben az élelmiszer-gyártók és élelmiszer-kiskereskedők legfrissebb bejelentései szerint. Ezeket gyűjtötte össze a HVG szerkesztőségi blogja, a Buksza a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) oldaláról. A következő termékekről van szó:
- A Mondelez már szeptemberben közölte, hogy több Milka szaloncukor esetében 310 grammról 255 grammra csökkenti a mennyiséget. Most beállt a sorba a meggyes ízesítésű termék is. Utóbbinál 255 grammos kiszerelés lesz az eddigi 310 grammos helyett. Ez majdnem 18 százalékos csökkenésnek felel meg.
- A Lidl saját márkás, Kania néven futó majonézénél minimális – 1,6 százalékos – a változás: a tömege 610 grammra csökken a korábbi 620 grammról.
- Az Aldi instant tésztacsomagja is könnyebb lesz. 255 grammos kiszerelés váltja az 340 grammos változatot. Másképp: eddig négy 85 grammos tasak volt egy csomagban, a jövőben csak három lesz, így jön ki a 25 százalékos csökkenés.
- A Coopnál a saját márkás instant kakaópor került be a szórásba, 600 grammosat kell keresni ezentúl, a 800 grammos helyett. Itt szintén 25 százalékos a mínusz. Két héttel ezelőtt az Auchan a szintén saját márkás instant kakaóporánál tett így, 250 grammról 200 grammra, azaz 20 százalékkal vette vissza a kiszerelést. Utóbbi lépések nem meglepőek, hiszen a kakaó lényegében évek óta fokozatosan drágul. Ugyanakkor, ha a Nestlé új kísérlete bejön, akkor előbb-utóbb megállhat az áremelkedés.
- Ezek mellett az állatkellékeket és -eledeleket is forgalmazó Panzi Pet két Julius K9 márkájú termék esetében döntött a marginálisnak mondható csökkentésről: a bárányhúsos-rizses; valamint a marhahúsos-májas termékből faragtak le 10 grammot, így a jövőben 1230 grammot kapnak a vevők. Itt mindössze 0,8 százalékos a változás.
A kérdés, hogy a szóban forgó termékek a jövőben milyen áron lesznek kaphatóak. Mindenesetre, ha a kiszereléscsökkentés nem jár az árak azonos mértékű csökkentésével, akkor erősebb kifejezéssel „zsugorflációról” (angolul shrinkflation) vagy „legrammozásról” van szó. Ennek a lényege, hogy a termékek súlya vagy térfogata csökken, miközben az ár változatlan marad, rosszabb esetben akár emelkedik. A fogyasztók így ugyanannyit fizetnek, de kevesebb terméket kapnak – vagyis valójában egységáremelés történik.
Elemzők matematikai közgazdaságtani eszközökkel vizsgálták a zsugorfláció jelenségét. Kiderült, hogy az élelmiszer-gyártók és -kereskedők lényegében kénytelenek beszállni egyfajta zsugorflációs versenybe. Akármivel is próbálkoznak a politikusok és a fogyasztóvédők, a cégek nem fognak felhagyni ezzel a gyakorlattal.
Az érintett vállalatok költségeik növekedése esetén úgy tarthatják fenn az árrésüket, hogy csökkentik termékeik ugyanannyiért adott mennyiségét. A kérdés nem az, hogy ezt még átverésnek nevezzük-e, és megpróbáljuk törvényekkel megakadályozni, hanem az, hogy tudatában vagyunk-e, vagy sem.
Az elemzés készítői közölték, zsugorfláció-ellenes törvényi szabályozás, – amely előírja például, hogy tegyék közzé a kiszereléscsökkentéseket – nem igazán jó megoldás. A cégek dönthetnek úgy, hogy hasonló csomagolásban új terméknévvel is forgalomba hozzák a zsugorinflációs megoldással drágított árut, amivel megkerülik azt a vádat, hogy ugyanabból a termékből kevesebbet adnak a régi árért.
A vevők azonban figyelhetnek erre, például, ha nem megszokásból vásárolnak, hanem megnézik az egységárat. A magyar szabályozás előírja, hogy ilyen esetekben oda kell tenni az erről árulkodó, „Vigyázzon a termék kisebb lett!” címkét.
