Csapadékvíz-tárolók, oltóvíz-tartályok vagy sprinkler gépházak. Ezek az új kategóriák nemcsak kényelmet és biztonságot hoznak, hanem a fenntarthatóság irányába is elmozdítják az építési szemléletet.
Fotó. Miskolci tervek. Archív
A frissített előírások több korlátozást enyhítenek, pontosabban meghatározzák a telek beépíthetőségét, és modernizálják a melléképítmények kategóriáit. Ennek köszönhetően sokan könnyebben építhetnek majd garázst, tárolót vagy kerti építményt, de csak akkor, ha ezek megfelelnek a helyi szabályoknak is.
Így bővül a melléképítmények köre: jönnek a modern elemek
A melléképítmények listája korábban főleg a garázsokra, fészerre, sufnira és műhelyre korlátozódott.
Az új szabályozás most kifejezetten kiterjesztette ezt olyan modern elemekre, mint a csapadékvíz-tárolók, oltóvíz-tartályok vagy sprinkler gépházak. Ezek az új kategóriák nemcsak kényelmet és biztonságot hoznak, hanem a fenntarthatóság irányába is elmozdítják az építési szemléletet.
Az viszont fontos, hogy ezek elhelyezésére és létesítésére továbbra is a helyi önkormányzat által kiadott szabályok az irányadók.
Előkertben is lehet melléképület, de nem mindenhol
Az egyik legtöbbet emlegetett újítás az, hogy bizonyos esetekben a melléképületek az előkertben vagy az oldalkertben is elhelyezhetők. Ez különösen jól jöhet a keskeny telkek tulajdonosainak, ahol eddig a garázs vagy tároló csak a ház mögött fért el. Fontos azonban tisztázni, hogy ez nem általános engedély. A lakóövezetek többségében a garázs továbbra sem építhető automatikusan az előkertbe, csak akkor, ha a helyi építési szabályzat (HÉSZ) kifejezetten lehetővé teszi azt, például az építési hely kijelölésével vagy külön eltérési engedéllyel. Más területeken, például gazdasági övezetekben, a szabályok valóban lazábbak lehetnek.
Mikor kell engedély, és mikor nem?
A melléképület építése során az egyik legfontosabb kérdés, hogy szükséges-e engedély vagy bejelentés. A válasz nem a TÉKA-ban, hanem az építésügyi eljárásokról szóló külön rendeletben található, ezért minden esetben érdemes előre egyeztetni az önkormányzattal vagy egy építész szakemberrel.
- Kisebb kerti tárolók, fészer vagy szerszámos ház: ha a méretük kicsi, magasságuk alacsony, és nem kapcsolódnak közműhöz, gyakran nem kell engedély.
- Garázs, nagyobb melléképület: ezekhez általában bejelentés vagy engedély szükséges, főleg, ha közművet érintenek, vagy ha az épület az utcaképben is megjelenik.
- Különleges építmények, például víztárolók vagy tűzvédelmi tartályok esetén a funkció és a méret határozza meg az eljárást.
- A legbiztosabb megoldás, ha minden építkezés előtt helyi szinten tisztázza a tulajdonos, mit enged meg a helyi építési szabályzat, mert a végső szó mindig az önkormányzaté.
Miért előnyös az új rendszer az ingatlantulajdonosoknak?
Bár a cím ijesztően hangzik, a TÉKA módosítása alapvetően könnyítést és rugalmasságot hoz. A cél, hogy a tulajdonosok jobban kihasználhassák a telküket, és ne akadjanak el apró adminisztratív korlátokon. A 2025 augusztusában életbe lépett változások új korszakot nyitnak a magyar háztulajdonosok számára. A cél nem a bontás, hanem a rendezett, átlátható építési környezet kialakítása. Aki most utánanéz, mit enged meg a helyi szabályzat, az jövőre már nyugodtan tervezheti új melléképületét vagy garázsát. Aki viszont figyelmen kívül hagyja az előírásokat, annak valóban lebontás lehet a vége. Az új korszak mottója egyszerű: tájékozódni olcsóbb, mint bontani.
