A Boracay múlt hónapban hagyta el Oroszországot 75 ezer hordónyi nyersanyaggal, és éppen Dánia partjainak közelében volt, amikor múlt héten beazonosítatlan drónok miatt le kellett zárni a koppenhágai repteret. Ezután az Északi-tengeren a La Manche csatorna felé vette az irányt.

A Marine Traffic hajókat nyomon követő weboldal szerint az olajszállító érkezése október 20-án lett volna esedékes az északnyugat-indiai Vadinarba.

A tankert a Boracay név mellett Pushpa és Kiwala néven is ismerik, hivatalosan Benin zászlója alatt hajózik, viszont szerepel az Egyesült Királyság és az Európai Unió oroszokkal szembeni szankciós listáján.

Ebben az évben az akkor éppen Kiwala név alatt futó hajót már az észt hatóságok is megállították, mivel nem tudták igazolni, hogy a hajó érvényes zászló alatt haladt. Akkor még Benin helyett Dzsibutira hivatkoztak, és arra, hogy a hajó regisztrációját törölték.

Az árnyékflotta hajóit az oroszok arra használják, hogy megkerüljék az orosz–ukrán háború miatt kivetett szankciókat, és továbbra is kőolajat szállítsanak. A hajók hovatartozása, tulajdonosai és mozgásai gyakorlatilag beazonosíthatatlanok, Oroszországnak több száz ilyen kőolajszállító tankere lehet, amelyek rendszerint más országokban vannak bejegyezve.

Emmanuel Macron francia elnököt az esetről szerdán a koppenhágai EU-csúcstalálkozón kérdezték, ahol annyit mondott, hogy a hajó legénysége „súlyos bűncselekményeket” követett el, de a történteket nem fejtette ki részletesebben. Abban a kérdésben, hogy a hajónak lehetett-e köze a dániai drónokhoz az előző héten, szintén nem foglalt állást. A Kremlin szóvivője szerint Oroszországnak nem is volt tudomása a hajóról.

A bresti ügyészség azért indított vizsgálatot, mert feltartóztatásakor az olajszállító a felszólítás ellenére sem állt meg, nem volt hajlandó együttműködni, és azt sem tudták megindokolni, hogy miért az adott nemzetiség zászlója alatt hajóztak.

Fotó Forrása: HVG