Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkár szerint ez nem magyarázná, hogy a legutóbbi számok pár százalékkal beestek a Covid előtti 2018-as adatok alá. Ő is az autózás megállíthatatlan terjedését nevezte meg első számú oknak. A KSH adatai szerint a személyautók száma 2018-hoz képest 17 százalékkal növekedett országosan (3,64 millióról 2024-ben 4,26 millióra). Ugyanakkor Budapesten már jóval kisebb, tíz százalék alatti volt az emelkedés (659 513 darabról a 2024-es 723 372 darabra).
A vidéki személyautós boom látszik a felmérés számaiban is: a vidéki kerékpárosok száma csökkent igazán nagyot. Budapesten a bringások száma igazából még növekedett is 2018-hoz képest, de ez a növekedés nem tudta ellensúlyozni az országos csökkenési tendenciát. Azaz míg vidéken a személygépkocsi vonzóbb lett a kerékpár kárára, Budapesten pont az ellenkező folyamat figyelhető meg: a sok autó inkább akadálynak számít és motiválja a bringára áttérést az embereknél.
A felmérésből számos egyéb érdekesség is kiderül. Eszerint a felnőtt lakosság 60 százaléka mondta azt, hogy változó rendszerességgel, de szokott kerékpározni (megtett távuk egy átlagos napon: 10-13 km). Sőt, a teljes magyar felnőtt lakosság 30 százaléka rendszeresen, hetente többször is nyeregbe pattan. A felmérés szerint a lakosságban van még tartalék: a 60 százalék 73-74 százalékra bővíthető lenne a kérdésre adott válaszok alapján, ha jobbak lennének a kerékpározás körülményei.
A bringázás jelenlegi körülményeivel kapcsolatban ugyanis általában nem elégedettek az emberek. A megkérdezettek nem éreznek változást alapvetően ezekben a feltételekben. Sőt, a szűk többség úgy érzi, hogy az autósok hozzáállása a kerékpárosokhoz inkább romlott, mint javult – pedig ez a bringázás terjedésének legerősebb visszatartó ereje. Ugyanakkor a kerékpározásra alkalmas utak száma, állapota inkább javult, mint romlott az erős többség szerint. Abban is konszenzus van, hogy a jól elválasztott autós-biciklis infrastruktúra motiválja az embereket a kerékpározásra.
A kerékpárt másért használják vidéken, mint a fővárosban. Budapesten jóval többen használják a biciklit sport-szabadidős célokra, míg vidéken jellemzőbb az ügyintéző jellegű használat. Révész Máriusz kiemelte azt az adatsort, miszerint:
a kerékpárral közlekedők 77 százalékának van jogosítványa.
Sőt, a kerékpárosok 70 százalékának van saját kocsija, míg a nem kerékpározóknak csak 66 százaléknál áll autó a ház előtt. A kerékpárosok 32 százalékának tömegközlekedési bérlete is van.
A csökkenő számok ellenére európai szinten is nagyon jó a 60 százalékos kerékpáros arány Magyarországon, mondta Kürti Gábor. Szerinte „annyira közel vagyunk ahhoz, hogy Hollandiát csináljunk, csak akarni kell, hatalmas a potenciál”. Döntéshozói oldalról nézve Kürti szerint a hozzáállás pozitív a politikai pártok részéről, de mihelyt az éves költségvetés elfogadására sor kerül, ez a pozitivitás elolvad a politikai testületekben.
A felmérést a Magyar Kerékpárosklub megbízásából, az Aktív Magyarország támogatásával készítette az Idea Intézet „Így bringázik Magyarország 2025” címmel. A kutatás 2025 július–augusztusában 3000 fős, Magyarország felnőtt lakosságára reprezentatív, online mintavétellel készült.
A kutatás eredményei részletesen ide kattintva elérhetők.
Egy válasz
Miskolcon viszont túl sokan,túl szabálytalanul és túl agresszíven.Kifejezetten bunkó módon.