A korábbi önmagához képest lebutított propagandalappá züllesztett lap
„Sajnálattal közöljük, hogy a Mandiner Novum Nonprofit Zrt. felfüggeszti a Mandiner print hetilapjának kiadását. Ez azt jelenti, hogy a lap ezen a héten már nem jelenik meg, a július 30-ai, most még elérhető lapszámunk az utolsó” – olvasható a Mandiner honlapján. Indoklást nem írnak, köszönetet mondanak viszont az olvasóknak és az előfizetőknek, valamint a szerzőiknek.
A lap 2025-ben került az Mathias Corvinus Collegium (MCC) tulajdonába, és mivel a Tisza-kormány úgy döntött, hogy megszűnteti az MCC-t működtető közfeladatot ellátó közérdekű alapítványt (kekva), a Mandiner sorsa is kérdésessé vált. A korábbi önmagához képest lebutított propagandalappá züllesztett laptól júniusban küldték el a dolgozók több mint felét, közel hatvan embert.
„Különösen büszkék vagyunk arra, hogy hét éven át lapszámról lapszámra több oldalon foglalkoztunk a külhoni magyarság ügyeivel, problémáival és sikertörténeteivel; hogy a hazai és a nemzetközi közéletet alakító vezető döntéshozók egész sorával készíthettünk nagyinterjúkat; hogy különböző rovatainkban a magyar vidéktől a külhonon keresztül a nagyvilágig számos helyi riportot és útirajzot közölhettünk szerzőinktől; s hogy Élet rovatunkban ismert és kevéssé ismert, az élet megannyi területén értéket teremtő, példaértékű személyiség százait mutathattuk be” – írják.
Nem jó nyár jár a nyomtatott lapokra, múlt hét szombaton nyomtatták ugyanis az utolsó közéleti napilapot Magyarországon. Akárcsak a Népszabadság és a nyomatott Népszava megszüntetéséhez, ehhez is köze van a Mediaworksnek. A fideszes médiabirodalom már a tavalyi évet is brutális, 14 milliárdos mínusszal zárta, de a kampányt még teljes fegyverzetben tolták le. A Fidesz bukását hozó választások után szinte azonnal jelentős leépítésekbe kezdtek, ez érintette a Ripostot, a Borst, a megyei napilapokat, a Pesti Srácokat, a Metropolt, a Világgazdaságot is.
Egy válasz
Az Észak-Magyarország jogelődje, a Szabad Magyarország 1944. december 6-án jelent meg először. A lap története során több újság örökségét is magába olvasztotta: a Felvidéki Népszaváét, az Északmagyarországét és az Abaúj Népéét is. 1948-tól jelent meg Északmagyarország, majd később Észak-Magyarország néven – ahogy arról a lap 75. születésnapjára készült kiadvány is megemlékezett.
Bár az elmúlt 82 év alatt sok minden változott: átalakult a sajtó világa, változtak a tulajdonosok és a kiadók is, egy dolog állandó maradt: az Észak-Magyarország Borsod-Abaúj-Zemplén lapja volt. A helyiek híreit, történeteit, sikereit és problémáit vitte el az olvasókhoz évtizedeken keresztül.