A daganat nem vár. A stroke nem vár. A szervezetünk nem vár arra, hogy a politikusok egyszer majd megtalálják a megoldást.

Milyen lesz a jövő?

Az biztos, hogy a várólisták hosszabbodnak majd. Az is biztos, hogy a szakemberek még inkább túlterhelődnek. És az is biztos, hogy lesznek, akik nem élik meg, hogy sorra kerüljenek. Ez nem drámai túlzás, hanem tény. A diagnosztika késése életekbe kerül. Egy daganat hónapok alatt is áttéteket képezhet. Egy stroke esetében perceken múlik, hogy milyen maradványtünetekkel él tovább valaki. Ezek nem statisztikák, hanem emberi sorsok.

A mindennapokban ezennel megszűnik az a biztonsági háló, amit a magánszektor eddig nyújtott. Most is van magán- és állami ellátás, de eddig a magánintézmények egy része a társadalombiztosítás terhére is végzett CT- és MR-vizsgálatokat. Ez gyorsította a rendszert, sok betegnek jelentett esélyt arra, hogy heteken belül diagnózishoz jusson. Novembertől ez a lehetőség megszűnik. Az állam felvásárolja a gépeket, és azokat csak állami intézményben, állami várólistákon keresztül lehet majd használni. Aki tehát közfinanszírozott vizsgálathoz akar jutni, csak állami intézményben kaphat időpontot, ahol már most is hónapok, akár félévek a várakozási idők.

Ez lenne az „egyenlőség”? Inkább egyenlőtlenség: mindenki sorba áll, de csak kevesen engedhetik meg maguknak, hogy kimeneküljenek belőle.

Az államosítás másik súlyos következménye, hogy megszűnik a rendszer rugalmassága. Amíg a magánintézmények részt vettek a tb-finanszírozott ellátásban, addig a betegirányításnak volt mozgástere: a terhelés eloszlott, a betegek egy részét át lehetett irányítani oda, ahol gyorsabban sorra kerültek. Ez az egyensúly most felborul. A jövőben minden egyetlen csatornába terelődik, és ha az bedugul – márpedig bedugul –, nincs kerülőút. A „párhuzamos ellátás” megszüntetése tehát nem hatékonyságot, hanem merevséget hoz. Ez olyan, mintha minden autót egy autópályára terelnénk, majd csodálkoznánk, hogy dugó alakul ki. Csakhogy itt nem autókról, hanem emberekről, diagnózisokról, életekről van szó. Az állam ezzel a lépéssel nem megszüntet egy problémát, hanem súlyosbítja azt. A várólisták nem egyszerűen hosszabbak lesznek: kezelhetetlenné válnak.

Mi lenne a valódi megoldás?

Korábban írtuk