A hely ami összeköt minket

 

A tokaji borvidék szívében fekvő Mád település példátlan mennyiségű EU-támogatást kapott az elmúlt évtizedben, miközben a volt polgármester családja és kapcsolatrendszere látványosan profitált a folyamatból. Az Állami Számvevőszék nemrég feljelentést tett költségvetési csalás gyanújával.

Mád, a mindössze kétezer lakosú település a Tokaj-Hegyalján, különleges helyet foglal el az elmúlt évtized magyar fejlesztéspolitikájában. 2007 és 2015 között évente átlagosan 269 millió forint uniós támogatást kapott, ami lakosságarányosan messze meghaladja a környező települések hasonló mutatóit. A szomszédos Rátka mindössze 49 milliót, Erdőbénye 23 milliót, Mezőzombor pedig 56 millió forintot kapott ugyanebben az időszakban.

Mád különleges helyzetét jól mutatja, hogy egy lakosra eső uniós támogatás 121 ezer forint volt 2007 és 2015 között, míg a hasonló adottságú Erdőbényén csak 22 ezer, Bodrogkisfaludon 30 ezer forint. Még a megyei átlagot (92 ezer forint) is jelentősen meghaladta a település teljesítménye.

Tatárka József: a polgármester, aki pénzmágnes lett

A 2010 és 2024 között regnáló polgármester, Tatárka József története jól példázza a rendszerváltás utáni magyar vállalkozói siker és politikai befolyás összefonódását. Az 1967-ben született, szerencsi származású férfi 1990-ben egyéni vállalkozóként kezdte, egy IFA teherautóval és újrakezdési kölcsönből. Első évben egymillió forint körüli árbevételt ért el, majd 2004-ben megalapította a Tatárka Kft.-t. A cég mára 3,5 milliárd forintos éves árbevételű nagyvállalkozássá nőtte ki magát, 47 alkalmazottal és sokrétű tevékenységi körrel: fuvarozástól a bányászaton át az éttermi vendéglátásig.

Tatárka mindig „független” jelöltként indult a választásokon, ám a gyakorlatban szoros kapcsolatokat ápolt a kormánypárti politikusokkal. Hadházy Ákos független képviselő korábbi bejegyzése szerint járt a Békemenetre és az országgyűlési választások idején a Fidesznek kampányolt. Ez a kettősség jól tükrözi a magyar kistelepülési politika sajátosságait, ahol a pártpolitikai hovatartozás gyakran háttérbe szorul a személyes kapcsolatok és gazdasági érdekek mögött.

Tatárka József befolyását nemcsak üzleti sikerei, hanem társadalmi beágyazottsága is magyarázza. 1978-tól aktív futballista volt, több helyi csapatban szerepelt. Az MLSZ adatbankja szerint 2005 és 2010 között is aktívan játszott a mádi és tarcali csapatokban, évente maximum kétszer, afféle levezetésként, összesen 8 mérkőzésen 4 gólt szerzett, de 7 sárga lapot is kapott, ami a temperamentumára utal. A sport révén szerzett kapcsolatai és helyi népszerűsége hozzájárult politikai karrierjéhez.

Vadászatszeretete szintén fontos elem személyiségében. Négy társaság tagja, és elmondása szerint „ma már inkább az foglalkoztat egy vadászaton, hogy kivel vadászik”. Ez a megközelítés jól tükrözi, hogy számára a tevékenységek elsősorban kapcsolatépítési lehetőségek.

Tatárka 4 hektár szőlővel és egy nagy pincével rendelkezik, ahol eredetileg csak baráti társaság gyűlt össze, de távlati tervei között szerepelt a vendégfogadás is. A hegyaljai fajtákat – furmint, hárslevelű, muskotályos – termeli, a termés egy részét szőlőként értékesíti, másik részéből bor készül. Ez az ambíció magyarázhatja a későbbi „borászat” projekt támogatását, bár a családi kapcsolaton keresztüli megvalósítás módja komoly etikai kérdéseket vet fel.

A politikai kapcsolatrendszer és az uniós pénzek mágiája

Tatárka József sikerének titka nem csak vállalkozói képességeiben, hanem politikai kapcsolatrendszerében is rejlik. A dokumentumok szerint jó viszonyt ápolt Lázár János kancelláriaminiszterrel, aki 2013-ban családjával szőlőt vásárolt Mádon. Nem véletlen, hogy Lázár 2014-ben – egy évvel a befektetés után – éppen itt jelentette be, hogy 100 millió forinttal támogatja a kormány a régiót.

A település jelentőségét mutatja, hogy itt borászkodik Demeter Ervin volt titokminiszter, a megye jelenlegi kormányhivatal-vezetője is. A helyi borászlobbi tagjai között emlegették, hogy Lázár miniszter is megfogadja tanácsaikat tokaji ügyekben, bár Kovács Károly ezt cáfolta.

A kapcsolati tőke működését jól példázza a MÁV Felépítménykarbantartó és Gépjavító Kft. esete is. A vasúti cég 2019 és 2024 között szerződést kötött a Tatárka Kft.-vel fuvarozási feladatokra, ami mutatja, hogy a helyi vállalkozás országos szintű megbízásokhoz is jutott.

A pénzesőben nemcsak az önkormányzat, hanem a helyi vállalkozói elit is bőségesen részesült. Tatárka József és családja cégei, valamint a helyi borászlobbi kulcsszereplői, Szepsyék és Kovács Károly érdekeltségei rendszeresen nyertek jelentős összegű pályázatokat. A Szent Tamás Pincészet például, amelyben Tatárka is tulajdonos volt 2014-ig, több százmillió forintos támogatásokhoz jutott.

A helyi elit összefonódását jól mutatja, hogy Kovács Károly – aki korábban bulvárújságíróként és katonatisztként dolgozott – elmondása szerint Tatárka fuvaros cége volt az alvállalkozója, így ismerték meg egymást. Később Tatárka ajánlására fektetett be Mádon. Kovács 2014-ben az Octogon építészeti szaklapnak úgy nyilatkozott, hogy Tatárkával, ifjabb Szepsy Istvánnal és Ipacs Géza grafikussal közösen „álmodták meg Mád jövőjét” 2008-ban. A Szepsy családhoz rokoni szálak is kötik Tatárkáékat.

A Tatárka-birodalom nem csak József személyére épül. Lánya, Flóra is aktív szerepet vállal a családi bizniszben. Turizmust és vendéglátást tanult, ami elvileg jól illeszkedik apja borászati és gasztronómiai ambícióihoz. Tatárka Józsefné szintén részt vesz a vállalkozásokban, tulajdonosként 20%-a van a kft-ben. A veje, Halászi Dániel nemcsak a borászat projektben játszik kulcsszerepet, hanem a Magyar Róna Mezőgazdasági Szövetkezetben is vezető tisztségviselő, ami ugyancsak Tatárka cége 100%-ban. A 2024-ben 6 fővel működő tiszaladányi szövetkezet az elmúlt években egyre több bevételt realizált, ebben a cégben isfelbukkan egy Tatárka, ő András, igazgatósági tag. Ahogy a Tatárka Kft. is jól prosperál, 2024-ben félmilliárd feletti volt az adózott eredménye a 47 fős cégnek. Ángyán Józsefnek, a második Orbán-kormány kiugrott vidékfejlesztési államtitkárának megyénkénti földárveréses elemzéseiben, a 2016-os BAZ-megyei anyagban a Tatárka-család gyarapodása részletesen is elolvasható.

Tatárka ambíciói nemcsak a hagyományos üzletmenetben, hanem innovatív projektekben is megmutatkoztak. 2016-ban Tokaj-Hegyalja 27 településén bevezették a tokaji dukát helyi fizetőeszközt, amelynek Tatárka egyik fő támogatója volt. A projekt célja a helyi gazdaság élénkítése és a közösségi összefogás erősítése volt, de hosszú távú sikerességéről nincs információ.

Érdekes színfolt Tatárka kapcsolatrendszerében a Régiók Fejlesztéséért Egyesület (RFE) esete. Ez a pusztavámi központú szervezet 2015-ben 270 millió forintos „erdei iskola” programot indított mádi központtal, amelynek lebonyolításában Tatárka is érintett volt. Az RFE összesen 617 millió forint uniós támogatást nyert különböző környezetvédelmi projektekre, de ezek közül több „fantomközpontnak” bizonyult.

A kapcsolat azért is figyelemre méltó, mert az RFE kulcsembere, Jaksa Tamás korábban vezette a Hegyközi Manufaktúra Kft.-t, amelyben később Kovács Károly, Tatárka üzleti partnere vette át az irányítást. Ez a hálózat jól mutatja, hogyan fonódnak össze a különböző projektekben a szereplők.

A „borászat” botrány: 250 millió forint kérdőjelek

A legszembetűnőbb ügy az a „borászat”, amely 2025 elején került a nyilvánosság elé Hadházy Ákos független képviselő feljelentése nyomán. A Vaskóné és Társai Kft. 250 millió forint EU-támogatást nyert (ebből 170 millió vissza nem térítendő), hogy borászatot építsen Mádon. Az épület azonban inkább luxusvillára hasonlít, mint termelő üzemre.

A különlegessége, hogy bár a pénzt a Vaskóné Kft. kapta, a „borászatot” Tatárka József telkére építették fel. A támogatást elnyerő kft. tulajdonosa és ügyvezetője pedig nem más, mint a volt polgármester veje. Ez a családi összefogás nem egyedülálló a magyar fejlesztéspolitikában, de ritkán ilyen nyilvánvaló.

Hadházy a helyszínen járva megállapította, hogy az épületben nem lakik senki, és bort sem készítenek ott. A Vaskóné Kft. borairól sem található információ a piacon, miközben a cég tavaly 56 millió forintos bevétel mellett 46 millió forint veszteséggel zárt. Ez komoly kérdéseket vet fel a támogatás célszerű felhasználásáról.

Tatárka József Facebook-bejegyzésében reagált a vádakra, fotókkal igyekezett bizonyítani, hogy a borászat működik, évi 5-10 ezer palack bor kerül palackozásra, és a termékek a mádi Kardos Bistroban is kaphatók. Azonban ez a mennyiség messze elmarad attól, ami egy 250 milliós beruházástól elvárható lenne.

2025 elején a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyomozást indított a „borászat” ügyében. Hadházy Ákos bejelentése után az Integritás Hatóság továbbította az ügyet a NAV-nak. A hatóság azonban csak annyit közölt, hogy „a feltett kérdéssel kapcsolatosan nincs nyilvánosságra hozható információ”.

Az ÁSZ-vizsgálat: szabálytalanságok sorozata

2025 júniusában az Állami Számvevőszék költségvetési csalás gyanújával feljelentést tett a mádi önkormányzat ingatlangazdálkodása miatt. A 2021-2023-as éveket vizsgáló jelentés szerint az összes ellenőrzött ingatlanberuházásnál és felújításnál szabálytalanságokat találtak.

Az ÁSZ megállapította, hogy „Az Önkormányzat a tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal nem gazdálkodott felelősen”, és hogy „az ellenőrzés szabálytalanságokat tárt fel az ingatlanértékesítések, az ingatlanok ingyenes átvétele, az ingatlanok bérbeadása és az ingatlanberuházások, –felújítások ellenőrzött gazdasági eseményei esetében.”

Az ÁSZ-jelentés szerint Tatárka József rendszeresen megsértette a jogszabályi előírásokat. Három esetben pénzügyi ellenjegyzés nélkül – vagyis a gazdálkodási szabályok betartásának, illetve a pénzügyi fedezet rendelkezésre állásának ellenőrzése nélkül – kötött meg beruházási szerződéseket.

Négy esetben a teljesítésigazoló nem megfelelően igazolta a számla összegszerűségét, míg 15 esetben egyáltalán nem történt meg érvényesítés és utalványozás a kifizetések előtt, ami súlyos eljárási szabályszegés. Az érvényesítő a jogszabályokban foglaltak ellenére nem jelezte időben sem a pályázati támogatás szabálytalan átvezetését, sem a pénzügyi ellenjegyzés elmaradását.

Egy esetben a polgármester a hatáskörét túllépve nem azzal kötött adásvételi szerződést, akivel a képviselő-testületi döntés alapján kellett volna. Pontosabban: az adásvételi szerződést nem a kijelölt gazdasági társasággal kötötte meg, hanem annak ügyvezetőjével mint magánszeméllyel.

Különösen aggályos a „kékinfrastruktúra fejlesztése” címen elnyert 201 millió forint ügye. Az önkormányzat 2023 februárjában kapta meg a 100 százalékos támogatási előleget, amelyből decemberben 65 millió forintot átvezettek egy kereskedelmi banki számlára. Az átvezetett összeg projektcél szerinti felhasználását azonban dokumentáltan nem igazolták.

Az ingatlanok értékesítése terén az ÁSZ minden ellenőrzött esetben szabálytalanságot tárt fel. Tizenhárom esetben az ingatlan értékét nem adó- és értékbizonyítvány alapján állapították meg, ebből két esetben a belső szabályozás ellenére az értékesítésre nem nyilvános meghirdetés, hanem vételi ajánlat elbírálása alapján került sor.

Az önkormányzat egyetlen ingatlanértékesítés esetében sem tett eleget a jogszabályokban előírt számlakibocsátási kötelezettségének. Nyolc esetben nem a befolyt bevételt számolta el, hanem annak a felmerült költségekkel csökkentett összegét, megsértve ezzel a bruttó elszámolás elvét.

Az ingatlanhasznosítás terén hasonló káosz uralkodott: 13 esetben a polgármester képviselő-testületi döntés nélkül kötött meg bérbeadási szerződést. Négy ingatlanhasznosítási szerződés esetében nem határozták meg a hasznosítás időtartamát, ami alapvető jogi követelmény.

A helyzet súlyosságát jelzi, hogy a 2023. évi költségvetési beszámoló – az ÁSZ megállapítása szerint – nem adott megbízható és valós képet az önkormányzat vagyoni, pénzügyi helyzetéről. Ennek oka, hogy 400,9 millió forint értékű ingyenesen átadott ingatlan értékét nem vezették ki a mérlegből, megsértve ezzel a számviteli alapelvek közül a teljesség és a valódiság elvét.

Kötelezettségvállalások nyilvántartásba vétele egyetlen ellenőrzött tétel esetében sem történt meg haladéktalanul a szerződéskötést követően, azokat a kifizetésekkel egyidejűleg rögzítették. Ezáltal az önkormányzat nem tudta nyomon követni a szabad felhalmozási kiadási előirányzatait és a fennálló fizetési kötelezettségeit.

Hat esetben a megkötött szerződések közzétételéről – a nemzeti vagyonnal való gazdálkodás átláthatóságának biztosítása érdekében – a jogszabályi előírás ellenére nem gondoskodtak. Az önkormányzat a 2021. és 2022. évi közbeszerzési terveket nem módosította, a 2023. évre vonatkozóan pedig nem is készített közbeszerzési tervet.

A 2024-es választási fordulat és a számok beszélnek

2024-ben végül véget ért a Tatárka-korszak Mádon, pedig 2014-ben még egyedül indult a településvezetői címért. Az önkormányzati választáson Dubóczki Dorina győzte le a hosszú ideje regnáló polgármestert, 20%-ot vert rá. Az új vezető már hivatalba lépése után azonnal szembesült a hagyatékkal: 114 millió forintos pályázatokkal összefüggő hiányt talált, amiből 30 millió forintot kellett elkülöníteni a pályázatok szabályos lezárására. A többletforrást a kékinfrastruktúra-fejlesztés projekt hiányzó 65 millió forintjának pótlására fordítják.

Ez a pénzmozgás azt jelenti, hogy az EU-támogatás a jóváhagyott projektcéltól eltérő, szabálytalan felhasználása történt, ami vagyoni hátrányt okozott az önkormányzatnak.

Tatárka József Facebook-posztjában pedig büszkén írta még a 2024-es polgármester-választás előtt: „2010 óta hivatalosan több, mint 650 millió forinttal nőtt a falu vagyona”. Ha ehhez hozzáadnánk az átadott vízi közmű vagyont és az amortizációt, akkor „majdnem 3000 millió forint lenne a gyarapodás”. Ez az összeg hatalmas egy kistelepülés szempontjából, de az igazi kérdés az, hogy ebből mennyi jutott a közösségnek, és mennyi a helyi elitnek.

Következmények és tanulságok

Az ÁSZ-vizsgálat és a NAV-nyomozás azt mutatja, hogy a magyar jogállam intézményei – bár késve – de talán működnek. A feljelentés és a vizsgálat egyértelművé teszi, hogy a közpénzek elköltésében tapasztalt szabálytalanságok nem maradhatnak következmények nélkül.

Ugyanakkor Tatárka József esete rávilágít arra is, hogy mennyire fontos lenne a pályázati rendszer átláthatóbbá tétele, a összeférhetetlenségi szabályok szigorítása és a helyi döntéshozatal demokratikus kontrolljának erősítése. A „független” jelöltek mögötti valódi politikai kapcsolatok feltérképezése és nyilvánosságra hozatala szintén alapvető demokratikus követelmény.

Mád esete nem egyedi jelenség a magyar fejlesztéspolitikában. A kis települések aránytalanul nagy támogatásai, a politikai kapcsolatok szerepe és a családi vállalkozások előnyben részesítése országszerte megfigyelhető tendencia. A különbség csak az, hogy Mádon ez különösen koncentráltan és látványosan zajlott.

A tokaji borvidék presztízse, a térség turisztikai potenciálja és a politikai elit érdeklődése ideális feltételeket teremtett ahhoz, hogy a helyi szereplők maximálisan kiaknázhassák a lehetőségeket. Tatárka József ebben a környezetben lett a helyi „pénzmágnes”, aki képes volt vonzani a támogatásokat.

A mádi eset végül azt is megmutatja, hogy az EU-források helyes felhasználása nemcsak technikai, hanem etikai kérdés is. A közpénzek nem magánvagyon, és azok elköltéséért minden euróért el kell számolni a választópolgárok előtt.

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.

Cikkünk elkészítésében az ÁSZ-jelentés mellett Ángyán József földprivatizációs elemzése, az Átlátszó anyagai (ez, ez és ez), a Magyar Hang cikke valamint a 24.hu cikke segített sokat. Címlapi fotó: Thaler Tamás (Wikipedia)