Az év legnagyobb távközlésszakmai eseménye idén is a győri Széchenyi István Egyetemen – az médiahatóság támogatásával – megrendezett Távközlés Világnapja volt. A szimpóziumon a hatóság hírközlési elnökhelyettese felidézte és nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutató-űrhajósok az NMHH-nál szerezhették meg a rádióamatőr-vizsgájukat – és e képesítéssel élve sokunk számára szereztek élményt amikor a rádióhullámok által hallhattuk, láthattuk Kapu Tibor űrhajósunkat a Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről jelentkezve.
A számos szakmai eseményen túl az NMHH ma már egy, a hatóság szervezeti egységein átívelő kvantumtechnológia és MI-munkacsoport működtetésével készíti fel a legújabb távközlési technológiák bevezetésére saját szerveit, valamint tágabb értelemben a teljes hazai infokommunikációs ágazatot. Az úttörő munkacsoportot a médiahatóság Magyar Érdemérem Lovagkeresztjével idén augusztus 20-án kitüntetett főigazgató-helyettese, Vári Péter állította fel.
Bár a kvantumtechnológiára, és azon belül a kvantumkommunikációra egyelőre kevesebb figyelem összpontosul, mint az űrtávközlésre vagy az MI-alapú kommunikációra, a szakértők már egyértelműen látják ezen úttörő távközlési technológia jelentőségét. Az NMHH számára a jelenség számos fontos feladatot állít fel, így például választ kell adni arra a kérdésre, hogy miképpen tudjuk a jövő szempontjából kezelni, használni és mérni a kvantumkommunikációs eszközöket – akár laboratóriumi körülmények között is.
A mesterséges intelligenciáról és az űrtechnológiai újításokról már jóval többet hallhatunk a közbeszédben, a három úttörő technológia fejlődését azonban egyszerre érdemes figyelemmel kísérni. Ezen területek ugyanis egymásra is hatnak, és egymás fejlődését is gerjesztik: például a kvantumtechnológia, egy kvantumkomputer képes lökést adni az űrtávközlés és a mesterséges intelligencia előmenetelének, míg egy fejlett MI-rendszer az űr- és kvantumtechnológiai fejlesztéseket is felgyorsíthatja.
