Nehéz behatoló lőszer.

Trump bejelentése szerint a bombázók Fordót, Natanzot és Iszfahámot semmisítették meg.

Célzott légitámadást hajtott végre az amerikai hadsereg három iráni atomlétesítmény ellen, ezzel elpusztította az ország urándúsító kapacitásait – jelentette be rövid tévébeszédében, helyi idő szerint szombat este Donald Trump a Fehér Házban. Az amerikai elnök „látványos sikerként” értékelte az akciót, és felszólította Iránt, hogy gyorsan kössön békét, ellenkező esetben egy „sokkal nagyobb” támadással kell szembenéznie.

Ez egy hirdetés

Trump bejelentése szerint a bombázók Fordót, Natanzot és Iszfahámot semmisítették meg. Washingtoni közlés szerint a föld alatti Fordót bunkerromboló bombával támadták, ezek a 2,4 tonnányi robbanószerrel felszerelt eszközök akár hatvan méterrel a föld alá is képesek behatolni.

Nem hivatalos közlés szerint 6 B-2-es lopakodó bombázó 12 darab, 13 tonnás bunkerromboló szerkezetet dobott le a föld alá rejtett fordói dúsítóra. Egy másik stratégiai gép Natanzot 2 bombával vette célba, miután a centrifugák ott is a föld mélyén vannak. A haditengerészet ezzel párhuzamosan 30 Tomahawk cirkálórakétát lőtt ki Iszfahámra, valamint Natanzra.

Iráni részről azt közölték, hogy Fordót már korábban kiürítették, az atomenergia hatóság pedig bejelentette, hogy folytatják a programot. Izraelben elővigyázatosságból gyakorlatilag kijárási tilalmat rendeltek el, nincs munka a vállalatoknál, bezártak az iskolák. Csak a legszükségesebb esetekben szabad kimenni az utcára.

Trump, aki arról beszélt, hogy Irán évtizedek óta fenyegetést jelentett a világra, gratulált Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek és az amerikai légierőnek is a támadás sikeres végrehajtásáért. Az elnök washingtoni idő szerint reggel nyolcra ígért bővebb tájékoztatást.

A Fehér Ház azt is bejelentette, hogy a légitámadás előtt tájékoztatták a Kongresszus vezetőit. Mike Johnson, a képviselőház republikánus elnöke támogatta a lépést, Hakeem Jeffries demokrata vezető ugyanakkor azt közölte: az amerikai katonai akció „drámai módon megnövelte” a háború kockázatát.

António Guterres, az ENSZ elnöke „veszélyes eszkalációként” értékelte az amerikai lépést, a portugál politikus szerint megnövekedett a kockázata annak, hogy a konfliktus gyorsan elszabadulhat, aminek „katasztrofális következményei lehetnek civilek, a régió és a világ számára”.

Benjamin Netanjahu történelminek nevezte a támadást, és az izraeli nép nevében köszönetet mondott érte Trumpnak. Izrael múlt pénteken indított légitámadást Irán ellen, Donald Trump néhány nappal ezelőtt azt közölte: két héten belül dönt arról, hogy az Egyesült Államok bekapcsolódik-e a konfliktusba Izrael oldalán.

Izrael már a konfliktus első napján támadta ezeket a létesítményeket, azonban nem egyértelmű, hogy mekkora pusztítást okoztak. Egy biztos, a fordói urándúsító elleni izraeli támadások csak mérsékelten lehettek sikeresek, mert ezt Irán kifejezetten légi csapásokra készülve építette, a mélyen lévő részeket pedig eddig nem érhették el az izraeli rakéták. A majdnem száz méter mélyen, egy hegy gyomrában kialakított létesítmény lebombázására ugyanis egyedül az Egyesült Államok lehet képes.

Az USA hadseregének birtokában van ugyanis a világ legnagyobb bunkerromboló bombája, a GBU–57 MOP-t (Massive Ordnance Penetrator, magyarul nagyjából nehéz behatoló lőszer). A különleges bombát mélyen a föld alá rejtett katonai létesítmények megsemmisítésére fejlesztették ki az elmúlt húsz évben, de kimondva-kimondatlanul egyetlen fontos feladatra szánták: az iráni Fordó atomlétesítmény lerombolására.

Fordóról és az iráni atomprogramról itt írtunk részletesen, az amerikai bunkerromboló bombát pedig ebben a cikkünkben mutattuk be.

A világ már napok óta azt találgatta, hogy vajon Trump elszánja-e magát az amerikai hadsereg bevetésére Irán ellen. A hét elején több fenyegető üzenetet is közzétett közösségi oldalán, a Truth Socialön. Hétfő este Trump arra figyelmeztetett, hogy „mindenki azonnal hagyja el Teheránt”, kedden pedig arról posztolt, hogy tudják, hol rejtőzködik Irán legfelsőbb vezetője, de nem fogják likvidálni – egyelőre. Az amerikai elnök egy harmadik bejegyzésben feltétel nélküli megadásra szólította fel Iránt.

Az amerikai elnök kedden több mint egy órán keresztül tanácskozott nemzetbiztonsági tanácsadóival a Fehér Házban, aznap este azonban végül nem jelentett be semmit. „Lehet, hogy megteszem, lehet, hogy nem. Senki se tudja, hogy mit is akarok tenni” – mondta szerdán Trump, továbbra is nyitva hagyva a kérdést. Csütörtökön aztán a néhány napos nemzetközi feszültség és bizonytalanság után a Fehér Ház hivatalosan bejelentette, hogy „tekintettel arra, hogy a közeljövőben jelentős esély van a tárgyalásokra Iránnal, amelyek megtörténhetnek vagy nem”, Trump két héten belül dönti el, hogy az USA szerepet vállaljon-e a konfliktusban.

Pénteken a brit, a francia és a német külügyminiszter, valamint az EU de facto külügyminisztere, Kaja Kallas ült tárgyalóasztalhoz az iráni külügyminiszterrel annak reményében, hogy diplomáciai úton rendezzék a konfliktust. Maszúd Peszeskján iráni elnök pedig arról beszélt szombaton, hogy Teherán kész tár