Frantic Joe, egy bombázás krónikája
Magyarország 1944. márciusi német megszállását követően megindult az angolszász bombázás. Az egyik legpusztítóbb csapást június 2-án mérték hazánkra. A normandiai partraszállást előkészítő Frantic Joe ingabombázás keretében megszórták Miskolcot, Debrecent, Szolnokot, Szegedet, Püspökladányt, Nagyváradot, Kolozsvárt és a Dél-erdélyi Piskit.
Az amerikai légierő már a bombázások előtt összeállította a lehetséges célpontok listáját. A megszállás után, első körben a magyar kőolajipart, hadiipart támadták.
Belgrádot a németek után az angolszászok is bombázták
A Frantic Joe keretében a keleti irányú forgalmat bonyolító kulcsfontosságú pályaudvarok kerültek a célkeresztbe, mivel az angolszászok attól tartottak, hogy a partraszállás megkezdését követően a németek csapatokat dobnak át a szovjet frontról Normandiába. A Lembergtől délre eső térségből pedig a vasútvonalak Magyarországon át futottak nyugatra.
A keleti országrészt korábban nem támadták a szövetségesek. Ennek megfelelően Szolnokot és Miskolcot leszámítva nem is volt érdemi, nehéz lövegekből álló légvédelem a felsorolt városokban. Ezek a stratégiai fontosságú szolnoki Tisza hidat, illetve a Diósgyőr vasgyári hadiüzemeket védték és nem a vasutat. A debreceni pályaudvaron volt légvédelem, de a gépágyús szakasz semmit se tudott tenni a hatótávolságukat meghaladó magasságban érkező bombázók ellen, akárcsak a Kolozsvárban és máshol települt gépágyúk se…
A teljes Magyar Királyság légvédelme, az itt állomásozó német csapatokéval együtt töredéke volt annak, mint ahány löveget állítottak hadrendbe a németek és a románok a Ploesti olajmező-Bukarest körzetben.
A nappali bombázásokat az amerikaiak hajtották végre, az éjszaka az angoloké volt. A Frantic Joe keretében Dél-Olaszországból indultak az amerikai 15. Légi Hadsereg B-17-es és B-24-es bombázói valamint a Mustangokból álló vadászkíséret. Mivel a célpontok a hatótávolságuk határán voltak, ezért a bombázások után tovább repültek (kivéve a Váradot és Kolozsvárt támadókat) az előre kijelölt ukrajnai szovjet repterekre. Amíg a repülők pihentek a földi kiszolgáló személyzet feltankolta a gépeket, feltöltötte a lőszerkészletet, kijavították a kisebb sérüléseket, meghibásodásokat, majd a gépek visszarepültek a bázisaikra.
Belfast
Az amerikai mentalitást mutatja, hogy Ira C. Eaker altábornagy nagy csak háborúba küldte a fiait, hanem saját maga is felszállt és személyesen vezette a Debrecen elleni támadást! Pedig nem akárki volt, Eaker, hanem a Földközi-tengeri szövetséges légierő főparancsnoka. Biztos döngicsélt a gépe mellett egy-két Mustang, de el kell ismerni, hogy olyan vagány volt, mint egykoron a magyar huszárgenerálisok!
Érdemi légvédelem és honi vadászvédelem hiányában szinte zavartalanul, elhanyagolható veszteség mellett bombázták le a pályaudvarokat, a szomszédos laktanyákat. Akkoriban még nem voltak GPS irányította intelligens bombák, s bizony a környéknek is kijutott, óriási civil áldozatokat követelve. Miskolcon például a bombaszőnyeg a Tiszaitól a Búza térig tartott. Meghaltak 206-an (ebből 29 katona), 420-an megsebesültek.
A legsúlyosabb személyi veszteség Debrecent érte, amelyről eltérő adatok láttak napvilágot a dokumentum keletkezésének idejétől és attól függően, hogy a katonai veszteséget is beleszámolták vagy csak a civilt. A legreálisabb becslés, ha a sérülésekbe később belehaltakat is figyelembe vesszük 1700-1800 halott. Kolozsvárott 362 polgári áldozat mellett 32 magyar és 65 német katona is életét vesztette a légitámadás következtében.
Összesítve 2387 magyar személy és 174 német katona hunyt el, a célnak megfelelően jelentős károsodást okoztak a kijelölt magyar pályaudvarokban, amivel jelentősen mérsékelték, lassították a partraszállást követő napokra a vasúti kapcsolatot a birodalom és a keleti front déli része közt. A magyar jelentések szerint három napra gyakorlatilag megbénult a front szempontjából legfontosabb Budapest-Szolnok-Debrecen vonal, s az intenzív helyreállítás ellenére hosszabb időre jelentősen csökkent a szállítási kapacitása.
a Bpdenplatte hadművelet
Ha mi ekkora támadást kaptunk, akkor képzeljék el, hogy a Németországot Franciaországgal összekötő vasútvonalak mit kaphattak…
/// Ha szívesen koccintanál a szerzővel, beszélgetnél egy pohár bor mellett a hadtörténelemről, virtuálisan meghívhatod egy italra. Magyarországról a 11773346-03875247 számlaszámra , vagy a másodlagos azonosítóra: kazika.real@gmail.com címre, külföldről IBAN : HU95 1177 3346 0387 5247 0000 0000 -ra
Fotó: A miskolci Népkert mellett az Eötvös utcában
