A kormány 2021-ben kiegészítő bányajáradékot vetett ki egy sor építőipari vállalatra, miután úgy ítélte meg, hogy egyes (bányászati) alapanyagok esetében túl nagy haszonnal dolgoznak a termelők, majd 2023-ban a szén-dioxid-kibocsátás miatt is megjelent egy új adónem. Így a DDC adófizetési kötelezettsége 2024-ben már meghaladta a 25 milliárd forintot.
Hasonlóan veszteséges lett az osztrák Lasselsberger Hungária is, amely a 12 milliárdos árbevételén csaknem félmilliárd forintot bukott, valamint a francia Saint-Gobain Hungary, amely 36 milliárd forintos forgalom mellett 200 milliós mínusszal zárta az évet.
A bányajáradék bevezetésével párhuzamosan a kormány ugyanakkor új szereplőnek adott koncessziót kavicsbányászatra: a közbeszerzéseken is sikeres Bayer Construct-csoport tagvállalata, a Lacházi Kavicsbánya Kft. fennállása harmadik évében, 2024-ben 3 milliárd forint árbevétel mellett 761 millió forint nyereséget ért el.
Gulyás Gergely 2021 nyarán jelentette be, hogy miután az építőanyagok ára drámaian megemelkedett, ezért egyes anyagok (kőfejtés, gipsz-, kréta-, mész-, gipszkitermelés) bányászata esetében kiegészítő bányajáradékot vezetnek be. A vállalkozásoknak a kormány által meghatározott ár felett 90 százalékos járadékot kell fizetnie. A jogszabály a több mint hárommilliárd forintos forgalmú cégekre vonatkozik.
Kétségtelen, hogy a korábbi években a cement- és cserépgyártás nagyon jól jövedelmezett, a külföldi befektetők ugyanakkor arra hivatkoztak, hogy a befektetett pénzük sem volt kis összeg.
29 Responses
Majd kapnak egy visszautasíthatatlan vételi ajánlatot.
NER -tulajdonban majd lesz nyereség !
nagy hazafi lehetsz
Hát igen…Ha magyar vezélyes hulladékégető ügyeskedő lopja ki a szemem az sokkal jobb, mert ő „magyar”… Na kotródj szépen
de hülye vagy!
Európa mind a 256 cementgyárában tüzelnek alternatív fűtőanyaggal
Magyarországon mindhárom üzemelő cementgyárában, a zöldek követelésére
A szemétnek nincs fűtőértéke, nem tud mészkőport olvasztani
Szeméttel is tüzelnek qrva sok tonnát a fővárosban, lakótelepi környezetben
Kapacitás:
420 000tonna/év
Tanulj , tinó!
https://www.youtube.com/watch?v=vQPSPkZZ0nQ&t=119s
Akkor 256 helyől tudok cementet venni. Mi szükség lenne a vén ügyeskedő környezetszenyező tevékenységére a város közepén?
de hülye vagy!
1./ Kína a legnagyobb cementexportör. A szállítás nem😁😁😂🤣 környezet szennyező.
az a PM2,5 —PM10 simán megtesz 200-300 kilométereket, szívd csak be
és zabáld a vegyi élelmiszereket, a gmo-kat két pofára.
2./ az sem zavar, hogy a mész, a cement kötés közben széndioxidot vesz fel?
3./ az sem zavar, Európában 600 mészgyár üzemel és a belga hejőcsabai mészgyár lenne a 601.? Annak a széndioxidnak nem mindegy , hogy a Föld
melyik pontján kerül a légtérben?
Mit érdekel engem?Én majd veszek az európai 256-ből…De legrosszabb esetben is a debreceni ukráncemenetzsákoló üzemből, a fajtádról meg nem….Közöd?
Hát igen… melyik magyar homok-, kavics, kő, tégla, cserép, csempe, mész, cement
gyár, bánya nincs külföld tulajdonában
Sorold már fel , hazafi.
Aztán sorold fel Miskolc közvetlen környezetében a 6 (hat) hulladékégető művet.
Tudjuk ostoba külök : ” a cementgyár tisztíccsa levegőt…”
Ezt a gazdáddal együtt találtátok ki vagy alanyi jogon vagy idióta?
Csak annyi millióm lenne, ahány város közepi cementgyárat láttam Európában.
Dyckerhoff GmbH
Biebricher Straße 68
65203 Wiesbaden
Germany
Fő leányvállalatok
Dyckerhoff Zement GmbH; Dyckerhoff Zement International GmbH; Dyckerhoff Beton GmbH; Dyckerhoff Ausbauprodukte GmbH; Dyckerhoff Luxembourg SA (Luxemburg); Anneliese Zementwerke AG (48,8%); NCD Nederlande Cement Deelnemingsmaatschappij BV (Hollandia; 45,6%); Deuna Zement GmbH; Intermoselle S. à .rl (Luxemburg; 50%); Ciments Luxembourgeois SA (Luxemburg; 68,4%); Cementos Hispana SA (Spanyolország; 61,6%); Cementtownia “ Nowiny ” SA (Lengyelország; 87,1%); Cement Hranice as ( Csehország ; 97,5%); Glenns Falls Cement Company Inc. (Egyesült Államok); Lone Star Industries, Inc. (Egyesült Államok; Beton Union GmbH & Co. KG (Németország; 96,2%); Ispo GmbH; Dyckerhoff Ausbauprodukte AG ( Svájc ); Isoned BV (Hollandia); Dyckerhoff Mat é riaux SA (Franciaország).
én-e?
én egy szóra elhittem a tantónéninek, az elcsapott DH újságíró tanoncnak
az 5000 tonna per év szállóport
Vácon, Beremenden, Királyegyházán, Tornán, Élesden még most is röhögnek
Dmitrij Ivanovics Mengyelejev -et is átírták a szponzorált hölgy kedvéért.
Az hogy te mit hittél az a kutyát nem érdekel.Az,hogy a bíró kinek hitt az meg egy másik kérdés.Lehet,hogy nem az ügyvéden kellett volna spórolnia a vén ügyeskedönek…:):);)
a Bíró azért van, hogy eldöntse kinek van jobb ügyvédje
nem tudtad Oppenheim?
https://www.northdata.de/Osteurop%C3%A4ische%20Zementbeteiligungs%20GmbH,%20M%C3%BCnchen/HRB%20285113
És ezt ennyi doktor mellett nem tudtátok akkor amikor elballagtatok a bíróságra a lóf@szért? :):):)
Tudjuk , prieszol eftás
dr Kálmán , lop.
Világos.
jajjjjajjjjajjj! mi lesz most a külföldi multikkal? Nem lesz bánya Mexikóvölgyben?
„szén-dioxid-kibocsátás miatt is megjelent egy új adónem. ” Ez borzasztó! Ha kies hazánkban magyar mészkővel, orosz gázzal , magyar munkaerővel meszet éget az osztrák, a belga , akkor miért nem a Magyar Állam fizeti a széndioxid kvótát az osztrák, a belga helyett?
Pazmeg!
„de többeknek is veszteségbe fordult a tavalyi működése.”
semmi kreatív könyvelés?
semmi árelemés?
A Danucemnél sem? a Holcimnál sem?
Bőgök.
AKkor olyan lehetsz mint a kamudoktor agzdád.Neki is én adtam a zsepit a bíróságon ítélethirdetéskor…:):):
Ő hazajött
Te hazamehetsz
még egy kamudoktorid sincs, kamuzöld?
Aztán mégis az ő orrát fújták kia bíróságon, nem az enyémet…:):):)Nagyon fáj klinkerbuzzancs?
nem az én szégyenem.
a 3.és a 4. hatalmi ág közös vállalkozása a holcim seggnyalása
Érintett vagy?
Igen.Én itt élek, a kamudoktor meg nem.
és prieszol elvtárs hol élt?
Na, ugye!
és prieszol alatt is itt éltél?
A kamudoktorinkább kiment lakókocsizni züriche, aztán amikor 9 év után amikor már az egész környék bűzlött tőle, hazazavarták..:):):)
Bőgnek a zöldek is?
„A cég 3,1 milliárd forintnyi szén-dioxid-kvóta adót fizetett, ami egyébként jóval alacsonyabb a G7 által tavaly nyáron, az adó bevezetésekor becsült (6,8 milliárd forint) tehernél. Kérdésünkre a Holcim ezt azzal magyarázta, hogy tavaly 2022-höz képest több mint 40 százalékkal csökkentették a cementgyár karbonlábnyomát.
Ezt egyrészt a cementgyártási technológia módosításával és az alternatív tüzelő- és nyersanyagok arányának folyamatos növelésével, a hagyományosnál alacsonyabb kibocsátással gyártott cementek körének bővítésével érték el, másrészt viszont az építőipari rendelések visszaesése miatt a gyárnak kevesebbet kellett termelnie. Ezek mellett azért is volt alacsonyabb a teljes adóteher, mert a szén-dioxid kvótaadót tonnánként 40 euróról 36-ra csökkentette a kormány az eredeti rendelethez képest, és a forint-euró-árfolyam változása is mérsékelte a tételt.
A cég beszámolója azt is megjegyzi, hogy a kibocsátáscsökkentés ugyan sikerült, de ennek folytatását nehezíti, hogy a kiegészítő bányajáradék, és a kvótaadó miatt kénytelenek voltak felfüggeszteni a tervezett zöld beruházásaikat.
A különadók nem csak a hazai építésgazdaságot lassítják, és a külföldi építőanyag behozatallal szembeni versenyképességet rontják, de rendkívül káros hatással vannak az üzemegységeket körülvevő helyi közösségek számára is
– írták a beszámolóban.
Végül kevesebb céget sarcoltak
Tavaly nyáron a 2022-es kibocsátási adatok alapján úgy számoltunk, hogy az osztrák tulajdonú, égetett tégla- és cserépgyártásban idehaza piacvezető Wienerbergerre, a Creatonra, az osztrák tulajdonú, csempegyártással foglalkozó Zalakerámiára, és a szintén osztrák hátterű Leier két magyarországi téglagyárára is vonatkozik a kvótaadó.
Megkeresésünkre ugyanakkor a Creatontól – amely a beszámolója szerint ilyen adót tavaly nem fizetett – azt a választ kaptuk, hogy a rendelet egy másik fontos pontját is módosították utólag, és így csak azoknak a cégeknek kellett fizetniük, amelyeknek a kibocsátása 2019 és 2022 között meghaladta a 25 ezer tonnát. Mivel eredetileg a rendeletben 10 ezer tonna szerepelt, így a Creatonra, a Wienerbergerre és a Zalakerámiára nem vonatkozott tavaly a kvótaadó.
A Leier, amelynek az építőipar mélyrepülése miatt 25 százalékkal csökkent az árbevétele, úgy hozott össze 5 milliárd forintos nyereséget, hogy közben több mint fél milliárd forintnyi (553 millió forint) kvótaadót is kifizetett, igaz a cég állománya sem maradt érintetlenül: idén áprilisban körülbelül tizedével kevesebben dolgoztak a vállalatnál, mint 2023 elején. A kvótaadó gazdálkodására gyakorolt hatását mindenesetre a Leier beszámolója nem említi, megjegyzi viszont, hogy a következő évben kis mértékű javulással számolnak, a stagnálás helyett némi növekedést is elképzelhetőnek látnak a cégnél.
A beszámolóik alapján egyébként a Creatonnak és a Zalakerémiának a kiegészítő bányajáradék nélkül is rossz éve volt.
A tetőcserepeket és egyéb kiegészítőket gyártó Creaton árbevétele több mint harmadával esett vissza tavaly, amit a beszámoló szerint a megrendelések visszaesése okozott, és a cég 3 millió forintos veszteséggel zárta az évet. A Zalakerémiának pedig még ennél is rosszabb éve volt: a cég árbevétele 32-ről 12 milliárd forintra csökkent, és újra veszteséges lett (650 millió forintos mínusszal). Tavaly júniusban a cég a tófeji üzemének leállítása mellett döntött, ami a létszámadatokon is meglátszik: 2022-ről 2023-ra az alkalmazottak átlagos létszáma csaknem lefelőzödött, 661-ről 361-re csökkent.
(A cikkünk korábbi verziójában azt írtuk, hogy a Creatonnak 3 milliárdos vesztesége volt tavaly, de ez csak 3 milliós veszteség volt. A hibáért elnézést kérünk.)”
És?Kit érdekel?
kik vagytok szerencsétlenek?
süket beszélget a némával
hányinger